Pápai Közlöny – II. évfolyam – 1892.

1892-11-20 / 61. szám

nek mihamarabbi tervbe vételét a tanácsnak a legmelegebben ajánlja. A jegyzőköny felolvasása után Lővy László dr. személyes kérdésben emelt szót. Utal a múltkori közgyűlésen személye elleni megtámadtatására a cinca árok kérdésében. Felhivja Hannauer Béla képviselőt szavainak rektifikálására. Hannauer késznek nyilatkozott félreértett szavainak téves magyarázatát helyre igazítani, mely nyilatkozatát a közgyűlés általános helyesléssel fogadta. Következett a tárgysorozat első pontja. A korona vendéglő megvásárlásának kérdése. Felolvastatott az állandó választmány javaslata, mely szerint azt véleményezi, hogy a korona vendéglő megvásárlását nem tartja czólszerünek. Indokait a drágaságban véli föltalálni. (Két izben nem tartotta annak ?) Barthalos képviselő a város jól felfogott érdekére, de főleg a meggyőződés álláspontjára helyezkedik akkor, midőn az áll. választmány ezen javaslatát nem tartja helyesnek. Nem tartja pedig helyesnek, mivel utóbbi időben azon meggyőződésre jutott, hogy a város mint testület ide-oda kapkodó magaviseletével, a közgyűlés elé hozott és tárgyalandó ügyekben felületes sőt készületlen javaslataival csak szegénységi bizonyítványt árul el maga felől, sőt veszedelmet lát a városi ügyek elintézésénél. A város reputátiója érdekében felhivja a közgyűlést, hogy a korona vendéglő megvásárlásánál az állandó választmány által két izben a megvétel iránt tett javaslatát tegye magáévá és legyen consequens. Tárgyilagosan és érvekkel bizonyítja be a város előnyeit a megvásárlás esetére és kéri a közgyűlést ezen értelemben határozatot is hozni. Bognár képviselő felszólalása után Martonfalvay tanácsos reflectál Barthalos beszédére, melyben az állandó választmány határozatát a törvény intézkedésével védelmezi. Elfogadta az áll. választmány határozatát. Nem érzi szükségesnek ezen tér megvásárlását, mivel ily árért sokkal jobb és szebb tért szerezhet meg a város. Kiszámítja, hogy ezen vétel a városnak, tatarozás és föld lehordás által 10—12000 forintjába kerülne. Ellenzi a megvételt. Lővy dr. a város eljárását szinte nem tartja helyesnek. Hiányzik a célzatos és a rendes eljdrás, Ajánlja a viz kérdés megoldását. (Nem taitozik ide). Ezek után polgármester felteszi a kérdést váljon a Barthalos indítványa vagy az állandó választmány javaslata le3z-e elfogadva. A kérdés helytelen feitevése ellen Kende dr. emel szót, s kéri a polgármestert, hogy a kérdés a tárgysorozat értelmében tétessék fel. Megvenni-vagy nem. A helyesléssel fogadott megjegyzés után szavazásra bocsáttatott a kérdés eldöntése. Nem-mel szavazott 29. Igenn-el szavazott 12 képviselő. (Mily érdeklődés) Igy tehát a korona vendéglő megvétele 17 szavazat többséggel elvettetett, A tilzrendészeti szabályzat megállapításáról szóló kijavított szabályrendelet felolvastatott ós észrevétel nélkül jóváA város kezelése alatt levő pénztárak számadásai felolvastattak és az állandó választmány által javaslatba hozott felmentő véleményezése elfogadtatott. A községi közutak költségvetési előirányzat felolvastatott ós a maradvány összegeket az állandó választmány véleményezése alapján a közmunka alap részére gyűmölcsözőleg kezeltetni rendelik és a törvény hatósághoz további intézkedés végett beküldetik. Több tárgy nem levén napirenden a polgármester előterjesztést tesz az iránt, hogy engedélyezze a közgyűlés a Bermüller háztól a SzentLászló utcáig való asfaltirozását. Minthogy azonban a képviselők ezen ügjben határozatot hozni hajlandók nem voltak, igy az előterjesztés esetleg a jövő közgyűlés napirendjére lesz kitűzendő. Mielőtt az ülést a polgármester bezártnak nyilvánította volna a küldöttség által összeállított virilisták névjegyzéke lett felolvasva. Esetleges felebbezések 14 nap alatt a megyei alispáni hivatalhoz beadhatók. Több tárgy hiányában az Ülés berekesztetett. Kerületi ieresMelmi és iparkamara Győrött Baross-szobor. A kerületi keresk. és iparkamarához érkezett adományok. A győri keresk. és iparkamarához eddig közvetlenül a következő adományok érkeztek be a Baross-szoborra: Az esztergomi ipartestület 50 frt. Ikvay Pfeiffer László beltag 50 frt. A zirczi polg. olvasókör 2 frt. A pápai polg. kör 16 frt. Fábián S. beltag gyüjtőivén 80 frt. összesen 198 frt. Ezen összegek beérkezését kerületünk hírlapjaiban ezennel nyilvánosan nyugtatjuk. Győr, 1892. nov. 17, A ker. keresk. és iparkamara nevében: Jerfy Antal sk. Szavay Gyula sk. elnök. titkár. A pápai polgári kör gyüjtőlvón adakoztak: Pápai polgári kör 10 frt. Hannig Antal 1 frt. Bánóczy Pál 1 frt. Hanauer Béla 1 frt. Neuhauzer Izrael 1 frt. Piacsek Gyula 1 írt. Kovács István 1 frt. Összesen 16 frt. A tél küszöbén. őszutó havába léptünk s igy már csak napok választanak el bennünket a téltől, melynek már neve is titkos borzongást támaszt mindazon keblekben, a melyekben az örömök és gyönyörök helyett a gond ós aggodalom érzelmei tanyáznak. Ezért tehát vegyes érzelmekkel haladunk ki az őszből s a tél elé. Tannak olyanok, kik az uj évszaktól uj élveaete; et, a szórakozásban, kedvtöltésben való' változatosságot várják, s ezek bizonnyal sokan is vannak. De aránytalanul nagyobb azoknak a száma, a kik már magának a névnek hallatára is fáznak ! A szegény embert hideg borzangás futja at, ha csak rágondol, hogy a tél a kiadások mily özönével nehezedik vállaira, ha, felszámlálja, hogy télvíz idején megkétszeresednek a szükségletek s ezzel szemben a keresetet megnehezíti a zord s munkára alkalmatlan időjárás. Aggodalom és gond kél ki ezen tudat nyomába s ezt csak fokozza a megélhetésnek napról-napra érezhetőbbé váló nehézsége, a dragasági viszonyok a szegényebb sor

.su néposztályokra való nyomasztó alakulása. S ha ehhez hozzá számítjuk, hogy ezen évadban tartanak rendszerint bő aratást a járványok s a betegségek minden nemei, bizony-bizony nem szorul bővebb bizonyításra, hogy télen a nyomor és ínség szembetűnőbb s az ellene való védekezés sokszorta nehezebb, mint nyáron. Hja, a tél kegyetlen, nem ismer irgalmat, nem kíméletet s mindenkivel egyaránt érezteti zsarnok és kemény uralma csapásait. Igen ám, csakhogy nem mindenki érezi azt egyformán. A szegény ember összeroskad terhének súlya alatt, a gazdag és tehetős csak neveti erőlködéseit s könnyűséggel védekezik támadásai ellen. Ennek az ellentétnek kiegyenlítését tette feladatává a jótékonyság szelleme, mely oltalmába véve az ügyefogyottakat ós nélkülözőket s megszállva a vagyonosok s adakozók kebleit, áthidalja azt az Ürt, mely elválasztja a palotákat a kunyhóktól, a jólétet az Ínségtől, a gyönyört a nélkülözéstől. Hála a jótékonyság szellemének ! mely ma már mindenütt meghonosította uralmát, mindenütt találunk már jóltevő, adakozó, irgalmas embereket, a kik áldozatkészségükkel enyhíteni törekszenek a tél uralmának csapásait s embertársaik szenvedéseit. Mindenütt találunk már egyleteket, melyek a humanizmus szent jelszavával zászlójukon s felfegyverkezve az érző sziv melegével, szállanak sikra a tél dermesztő fagya és szenvedései ellen. És a kinek csak serkentés kell, hogy a jótékonyság kultuszának hódoljon, ezer oltárt állit rendelkezésére a társadalom, melyen fölös filléreit a humanizmus szellemének feláldozhatja. Bálokat, tánczvigalmakat, felolvasásokat és társas összejöveteleket rendeznek a szenvedők sebeinek gyógyítására és a fázó emberek kunyhóiba meleget áraszt a paloták és fényes lakások urainak jótékonysága, Ennek a jótékonyságnak köszönhetjük, hogy a szocziális kérdés még nem öltött veszedelmes, felforgató jelleget. Ennek köszönhetjük, hogy a nélkülözés nem ragadja el a szegény embert bűntettekre, mert bizhatik a vagyonosabb osztály emberségében, mert tudja, hogy a magyar társadalom nem zárkózik el, mikor felebaráti segélyről ós nyomor enyhítéséről van szó. A fagy elsorvasztja a virágot, a lombot és pusztává teszi az erdőt ós mezőt egyaránt. Csak az emberi kebel virágait, a jótékonyságot és felebaráti szeretett fakasztja uj életre, virágzásra, azt eleveniti fel és wt érlelteti a szenvedő és