Pápai Közlöny – II. évfolyam – 1892.

1892-11-20 / 61. szám

nélkülöző emberiség számára, S amo-fcani korban már nemcsak egyesek gyakorolják a jótékonyságok, hanem alakult számos egylet ós társaság, melynek ez a hivatása, ez a czélja. Ezeknek a társaságoknak és egyleteknek most kezdődik az évadja. Azért is tél az, melyre nőegyleteink müködésök súlypontját fektetik, mert ekkor legtöbb alkalom nyilik a humánus érzel­mek igazolására. A mi, minden nemesért, szépért és jóért lelkesedő hölgyeink bizonyára száiros módot fognak nyújtani az adakozás és jó­tékonyság gyakorlására, melynek szent nevében kopogtatnak ajtaikon. A mulatságok, melyeket rendeznek, a jótókonyság kultusza, a termek, a hol megtartartnak, az irgalmasság temploma, a czél, melyért fáradnak a humanizmus oltára, melyen, ha az emberszeretet nemes érzelmétől vezettetve áldozunk, a szegé­nyek jóvoltát, a haza javát mozdítot­tuk elő. Aki tehát jót akar tenni, előtte az alkalom! ZSZ aiczclat A fanács teremben. Fontos arczczal és állig begombolt téli kabátokkal jöttek a városatyák a hétfő délu­táni közgyűlésre. Dacára annak, hogy rendszerint a köz­gyűlések a szombati napokra vannak kitűzve, ezen kivételes eset nem adott okot arra, bog} a polgármester a rendkívüli napra kitűzött közgyöl'st is, a nála szokásban levő ,parla­mentáris 4 1 higgadtsággal és tapintatos eljárás­sal meg ne nyithatta volna. (A berekesztést nem halottuk.) A mult ülés jegyzökönyvének hitelesíté­sére az állandó jó fcézjegygyel elátott JLm­nauer, Krausz, Fücher, és Bognár képviselő urak kérettek fel. (Nagy tisztelet, de nem lehet felváltani.) A napirend előtt Lőuy dr. személyes kér­désben szólal fel azon sértésért mely ellene u fCinca 4 melletti ütközet alkalmával elkövet­tetett. Ellenfele Hannauer Béla oly anyira szi­vére ve< te ezen állítólagos téves félreértést, hogy nemcsak hogy visszaszívta a sértést, de megígérte, (ezért jót nem állok), miszerint elégtéfcelkép JLovy dr. urat háziorvosának fogja kinevezni. (Őszintén megvallva ezt nem akarom elhinni, a nyilatkozatban nem állott, hacsak privátim nem igérte meg neki.) Kzen nagyszerű békekötés után (kezet ugyan nem fogtak) a polgármester ur a ha­gyományos csengőt hívta segítségül és a napi­renden levő odiosus korona vendéglő megvéte­lének megbeszélésére (valódi parlamentáris ki­fejezés) hivta fel az urakat. Bognár képviselő hozzá akar szólani a kérdéshez, de Barthalos képviselő ur már a gyü'.és megkezdése eiött tette le a város asz­talára a garast, igy tehát az övé volt az elsőség. Megláiszőtt, hogy rendkívüli napra tűz­ték ki a kérdós eldöntését, mert hát nem a rendes medeiben ereszthette Barthalos képvi­selő szónoklatát. Megtámadta az állandó vá­lasztmányt, megtámadta a várost, hibáztatta eljárásukat, s/.óvai laposra vágta őket. (Nézett nagyott a hegypárt). Inkonzequenanek nyilvá­nította az áll. választmáuyt, eltekintve hogy ő is tagja, de elfoglaltsága gátolta ezen érte­kezlet résztvevésóbeu (Pedig jó lett volna ott leuni), végül ajánlja a megvételt. E tárgyilagos beszéd után Bognár ur (ki nem igen szokott engedni a 48-ból) ez egyszer tul hágott a Rubikonon. Ellene szava­zott a mogvételnek, mert Svoboda tanácsos úrral nem lehet egy véleményben. (Jó in­dokolás). Mig Bognár képviselő coloquált, addig Barthalos képviselő urnák újra sürgés teendői kerültek és kénytelen volt néhány percre De­reskére utazni, de megígérte, hogy mindjárt visszajön, addig is intimusainak ajánlotta Körmendy Béla sógorát, ki egy nézetben van vele és az adandó replikákat otthon közli vele. S igy történt, hogy Martonfalvay tanácsos válasza ki a törvényre hivatkozott Barthalos urat már a hosszú utcán találta. (Körmendy és Matkovich az agarászatról beszélgettek). Szavazás alá került az ügy. Minthogy a polgármester ez egyszer .kivételesen* nem jól tette fel a szavazás he­lyes kérdését, Kende dr. talpraesett megjegy­zésének engedve a névszerinti szavazást ren­delte el. A szavazás eredménye igen roszul hatha­tott Svoboda tanácsos úrra, mert biz ez egyszer megharagudott, (ez nála ritkaság) nem is gondolkozott sokat hanem beadta a gyűlés után írásban a lemondását (No Bognár uram most ütheti a vasat). A többi pontoknál már semmi érdeklő­dés nem mutatkozott. A „nem" képviselők elérték czéljukat, az „igen* képviselők meg búsultak. Ily impressiok alatt távoztak el a gyű­lésből a képviselő atyák, azon biztos öntu­datban, hogy ,a mór megtette a kötelességét, a mór mehet." De hová? Friczi. — A királyné névnapja. Felséges asszonyunk névnapját városunk tegnap a szokásos ünnepélyességekkel ülte meg. A város ünnepi diszt öltött magára. A köz­ós nyilvános épületeken nemzeti zászlók lobogtak. A plébánia templomban ünnepi mise tartatott, melyen NégerÁgos­t o n apát fényes segédlettel pontifikált. A templom belsejét városunk intelligenci­ája teljesen betölté. Testületileg jelent meg a 7-ik honvéd huszárezred tisztikara PPrezei József ezredessel, a járásbíróság birói kara Mikovinyi Ödön járásbiróval, az adóhivatal és a városi hatóság. A többi egyházakban is a szokásos Isten­tisztelet megtartásával emelték az ün­nepi nap jelentőséget. — Főúri vendégek. A mult héten Eszterházy Móric gróf látogatására, ki már egész jól érzi magát, Baltazzi Arisz­tid nejével Eszterházy Ferencz gróf, Eszterházy Sándor gróf, Els gróf nejével, Véghely Dezső alispán és Fenyvessy Fe­rencz orsz. képpiselő érkeztek városunkba. — Véghely Dezső megyénk alis­pánja csütörtökön a déli ^onattaPKolozs­váry megyei főjegyző társaságában váro­sunkba érkezett — íkönnapja. A járásbíróság tisz­tikara tisztelgett Mikovinyi Ödön járás­biró urnái névnapja alkahnából, hogy őt üdvözölje. A tisztikai szónoka Winchk­ler István aljárásbiró ur volt, ki beszé­dében szeretetót ós ragaszkodását fejezte ki, kívánván neki, hogy az úristen számos éven tartsa meg a bíróság diszóre. Mi­kovinyi járásbíró ur meghatottan köszönte mer a tisztikar üdvözletét kérvén, hogy az a jó indulat, melyet eddig iránta éreztek, továbbra is megmaradjon. — Fenyvessy villa. Mint biztos forrásból értesülünk, a Fenyvessy villánál szükséges összes iparos munkálatokat hely­ijei i iparosaink fogják elkészíteni. Ezen hírt azért említjük fel, mivel Bobula Já­nos a villa építésze ezen munkálatokat bpe3tik által szándékozta előállíttatni, azon hiszemben, hogy a pápai ípros erre kép* telén. A villatulajdonos azonban kimuta­tandó, városunk és evvel összefüggésben annak iparosai iránti bizalmát, a szerző­déseket helybeli iparosainkkal kötötte meg. Vehetne sok oly uri ember példát, ki csak akkor érzi jól magát, ha külföldi dolgokkal tündökölhet. — Wlausoieum Pápán. A kalvária temetőt egy kimagasló monumentális családi sírbolt ékesíti. A sírboltot özv. borsodi Latinovits Béláné szül. Miilhens Júlia építette családja iránti kegyeletből. A „szegények jótevője* mint őt város­szerte említeni szokták, ezen tette által csak fokozta bennünk azon rokonszenvet, melyet irányába városunk minden egyese érez. Nevével mindig találkozunk ott, a hol a jótékonyság és humanismus oltárán áldozatot hozni kell. Nem szalaszt el egy alkalmat sem akkor, midőn nemes szivével és áldozatkészségével — bár te­temes anyagi áldozat árán —- a közjó érdekeit előmozdíthatja. Ezen családi sír­bolt emelése adja meg neki azon lelki vigaszt és irt, melyet érzett akkor midőn elhunyt családtagjai részére egy közös nyughelyet biztosított. — Érdekes találmány. Városunk szülöttje, id. Neumann Sándor buda­pesti ösmert ügyvéd, Neumann Béla test­vérbátyja, egy villanyos vasutjelzőt talált fel, melyről ugy a napilapok mint a szak­lapok mint sensátiót keltő találmányról irtat. A találmány praktikussága abban rejlik, hogy a kocsiszakaszokban a vii ­nyos csengetyü alkalmazásával az időt 6o az állomások neveit jelzi. Mint halljuk az összes vasutak igazgatósága a találmány czélszerüségónél fogva az összes vonalai­kon ily villanyos csengetyük alkalmazását elrendelte. — Agarász verseny. Mult szá­munkban már tettünk említési az agarász egylet versenyéről, csak a végeredményről nem számolhattunk be. A vasárnap foly­tatott verseny alkalmával az első dijat, (10 arany és egy uti bőrönd készletet) Halász Zsigmond ur Dabasról „Maxi* agarával, a második dijat (öt arany és a tétek összege) Mihályi Ignácz ur Kocsról „Cilii* agarával nyerte el. — Uj egyesület Pápán. A polgárt iskola IV osztályú növendékei között moz­galom indult ki a czélból, hogy ők is a felnőllek módjára egyesületet alapítsanak. E napokban meg is alakult „Jó leányok egyesülete 8 czimen. Az egyesület tagja lehet minden egyes IV oszt. növendék, de kénytelen az egyesületből kilépni, jobban mondva ha nem lép ki, kigolyóztatik, ha jólesnél alacsonyabb calculusra érdemesit­tetik. Ismertető jelül nemzeti szinti ko­kárdái tűznek ki mellükre, megkülönbözte­tésül. Már mult kedden lehetett látni néhány egyesületi tagot, büszkén és önér­zettel lépdelni az utczákon. Adja Isten, hogy ezen nemzeti kokárdái, nemcsak má­tól holnapig, hanem az év végéig lássuk mindnyájánál kitűzve. — Öngyilkos kereskedő segéd. A könnyelműség, mely a lélek romlottságát nem minden esetben kívánja föltételül, ön­gyilkosságra hajtott egy jó családból való fiatal embert. Tompos Jenő a Neubauer féle vwsüzletben két év óta volt alkalmazva segédi minőségben. Könnyelmű életmódja ós haszontalan költekezése gazdájának eleinte fel sem tűnt, mivel Tompos jómódú

Next

/
Oldalképek
Tartalom