Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Első évfolyam - 1886-04-15 / 10. szám

ő szerkesztette mind a két tábla naplóját és mint még akkor egyedüli képzett magyar gyorsiró: minden ülést sajátkezüleg volt kén}^­telen jegyezni. A történelmi nevezetességű 47—48-ik évi pozson} 7i országgyűlés alatt is ö vitte a napló szerkesztését. 1848—60-ig eső időközben a politikai szomorú viszonyok mi­att a gyorsirás leszorult a nyilvános életről; de Hajnikot vas szorgalma ezen idő alatt sem engedte pihenni, hanem most tehetsé­gét az irodalomnak szentelte: szerkesztője volt a „Vasárnapi Könyvtár"-nak „Hírmondó" és „Képes Újság" czimő néplapokban stb. A politikai hullámzások csillapodtával ismét lábra kapott a gyorsirászat a nyilvá- ; nosság terén, úgy hogy az 1861-ben meg- | nyilt országgyűlésen négy rendszer lett kép­viselve u. . m. a Taylor , Taylor—Nowack, Gabelsberger és Stolze rendszere, eme külön­böző rendszerek összetalálkozása az „első ál­talános gyorsiró egylet" keletkezését vonta maga után. Mivel azonban ezen egylet nem egy rendszer ápolását tűzte ki határozott feladatul, pár év múlva letűnt a felszínről; de azért egyes tagjai folytatták működésü­ket. Igy Gászner, aki Gabelsberger és Stolze rendszerét iparkodott egyesíteni, de mivel igy létrejött uj rendszere az előbbi rendsze­rek hiányait nehézségeit kipótolni, czélszerü oldalait egyesíteni nem volt képes és igy tö­kéletességben nem tudott a másik kettő fölé ! emelkedni, rövid idő alatt oda hagyták, és mind a két rendszer külön-külön művelőkre talált, Igy keletkezett hazánkban a jelenleg j használatban levő és legjobbnak bizonyult kétféle rendszer t, i. Gabelsberger-Markovits és Stolze-Fenyvessy féle. Mindkettő 1863-ban került először a nyilvánosság elé, megjelené­sük hasonló volt a naphoz, melynek feltű­nésével a többi csillagok — az eddigi rend­szerek — elhomályosulása van összekötte­tésben. Ezen rendszerek szilárdul kiállották a gyakorlati tüzpróbát és biztosították a gyorsirászatnak hazánkban is a fényes jövőt, úgy, hogy többé e tekintetben hazánk nem utánna. hanem Németország kivételével min­den egyéb országoknak előtte áll. Eleinte Fenyvessy rendszere volt jobban elterjedve, ő és zászlósa Kónyi Manó voltak ezelőtt 21 évvel megalapítói a magyar or­szággyűlés jelenlegi gyorsirodájának. Hogyha azonban a két rendszer statistikai kimutatá­sát szemléljük, mig a Stolze-Fenyvessy rend­szer követői számán évről-évre maradást, sőt hanyatlást tapasztalunk, addig azt lát­hatjuk, hogy Markovits hivei folytonosan ro­hamosan szaporodnak. Az eredmény tekin­tetében mindkét rendszer egyenlően jónak bizonyult. Mi az oka mégis, hogy Markovits hivei jobban szaporodnak ? rendszeréhez job­ban simulnak ? Hogy ezen kérdésekre megfe­lelhessünk, vizsgálnunk kell a két különböző rendszer természetét és csakhamar rájövünk, hogy Markovits rendszere gyakorlatilag, Feny­vessyé pedig elméletileg jobb; úgy de a gyorsirászat practikus tudomány levén, nem csodálhatjuk, ha mindenki szivesebben vá­lasztja a könnyebb és természetesebb Mar­kovits féle gyorsírást mint a nehezebb és mesterkéltebb Fenyvessy félét, A gyorsiró előtt a fődolog a gyakorlati kivihetőség, tehát az, hogy minél egyszerűb­ben és könnyebben gyorsírhasson, nem pe­dig az, hogy komplikált szabályokon elmél­kedjék. Markovits rendszere gyakorlatilag jobbnak bizonyult, tehát a két jó rendszer közül, mivel az övé könnyebb: tehát jobb is. Különben e mellett bizonyít, az, hogy mig a Fenyvessy iskola alig 5—6 tanfolyamot és összesen 33 megvizsgált tanárt képes felmu­tatni: addig Markovics műve 135 tanfolyam­ban taníttatik és 150 tanár képesittetett a a miniszteri vizsgáló bizottság előtt annak tánitására. Mig a Stolze-Fenyvessy féle rend­szer tankönyvének alig volt szüksége eddig egypár kiadásra: addig Markovicsnak saját tankönyve eddig 10 kiadást ért, ezenkívül ugyancsak az ő rendszerét terjesztő Nagy Sándor, Forrai Soma, Hegedűs Ferencz által kiadott tankönyvek is több kiadást értek. Továbbá mig Fenyvessy rendszerét csak egy hivatalos közlöny terjeszti: addig Markovitsét eddig négy, közülök a „Gyorsírászati Lapok" czimü már a 24-ik évfolyamát járja. A Ga­belsberger-Markovits féle gyorsirászattal irott könyvek és folyóiratokból már eddig is egész kis könyvtárt lehetne összeállítani. A szigorú, de igazságos kritika úgy az egyik, mint a másik gyorsírászati rendszer­ben fedezett fel az előnyös oldalok mellett 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom