Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.
Első évfolyam - 1886-03-31 / 9. szám
gáltatott okot azon sok úgynevezett „varians leetio"-ra. Tiro rendszere után, az egész középkoron keresztül, mint a tudomány egyéb ága, úgy a gyorsirászat is tespedésben volt és egész 1682-ig nem tudott semmi ujat felmutatni. Ekkor léptek fel ujabb gyorsirászat! rendszerükkel Angliában Mason majd Schelton, kiket azonban 1788-ban nagyban felülmúlt Taylor, kinek rendszerét Angliában még most is használják, és majd minden európai nyelvre át lett ültetve. Sőt mint némi hasonlóság, továbbá a „k" és „t" betűk azonossága mutatja : Gabelsberger is tanulmányozása alá vette ezen rendszert, hogy ő azután felismervén ennek hiányait és nehézségeit, annálinkább megközelithesse művével a tökéletest. Ugvlátszik Angliában ezen időtől kezdve a tudományos téren a gyorsirászat ügye általános érdekűvé lett: mert számos ujabb és ujabb rendszerek merültek fel egymás ellenében. Azonban közülök igen soknak megjelenése csak üstökös csillag volt, mely feltűnik, hogy magára vonja a figyelmet egy darabig, de csakhamar elvesztjük szemünk elől, hogy annál inkább gyönyörködjünk az álló csillag folytonos fényében, mely megvilágítja földünket. Ilyen álló csillag a jó gyorsirászati rendszer; földje, mit fényével megvilágítani segit, a tudomány. Kétségkívül óriási befolyással lenne az általános miveltségre az, ha sikerülne a közönséges fárasztó, hosszadalmas írás helyett vagy mellett olyat feltalálni, melynek segélyével a beszédet szóhüen lehetne megörökíteni. Ezen fáradozott ugyancsak Angliában 1837. Pitman és bár célját nem érte el egészen, de nyelvtani tekintetben mindenesetre igen szép haladást tett gyorsirászatunkra; mert már az ő rendszere azon alapszik, hogy nem a betűk, hanem a hangok Írandók ki.*) Rendszere nagy elterjedésnek örvend s Anglián kivül különösen Amerikában és Ausztráliában használják. Különben hogy milyen jó talajra talált a gyorsirászat Angliában, bizonyitja egy hires angol iró ezen nyilatkozata: „Ha mindaz, mit a gyorsírók a sajtó utján a szónokok ajkairól, a lelkesedéstől *) Ezen egyes rendszerekre példákat lenne jó felmutalni, ;de mialtunk jobban mondva gyorsirászatunk tökéletlensége miatt ezt csak authographiával lehetne megtenni. Szerző. még melegen nyújtanak a közönségnek, csak egy hétig megszűnnék, országunk politikai történetében egy üres lap támadna, a közvéleménynek eg}úk leghathathatósabb rugója hiányoznék és csak akkor érezné s láthatná be a nemzet, mily fontos befolyást gyakorol e művészet nyilvános életünk összes ügyeire". Megemlítésre méltó még az is, hogy régebben az angol hírneves államférfiak politikai szereplésük előtt nyilvánosan működtek, mint gyakorló gyorsírók. Olasz, Spanyol, Franczia és több más országokban az angol Taylor után átdolgozott rendszerek divatoznak; a francziáknál a gyorsirászat leggeniálisabb művelője volt Brctán (1792—1852) azonban itt a körülmények, különösen pedig a forradalom sokáig gátul szolgáltak a gyorsirászat terjedésének. A gyorsirászat valódi hazájául Németország tekinthető. Ezen ország az, melynek tanférfiai leginkább átlátták a gyorsirászat fontosságát, leginkább felfogták ezen mondás mély értelmét: „Az idő pénz!" Belátták, hogy mily óriási időnyereség az, ha valamely munkát öt, sőt tízszerte rövidebb idő alatt el lehet végezni, és mily nyereség az, ha öt ember helyett csak egyet kell fizetni; mert az az egy ugyanazt és ugyanannyi idő alatt képes gyorsírással elvégezni, mint amit közönséges írással öt ember végez. A gyorsirászat iránt Németországban Gabelsberger Ferencz keltette fel az általános érdekeltséget 1834. kiadott egészen uj és legcélszerűbb alapon nyugvó rendszerével, mit csak 17 évi parlamenti gyakorlat után bocsátott nyilvánosságra. Léptek ugyan fel Németországban előtte és vele egyidőben többen gyorsirászati rendszerekkel , mint: Horstig Danzer, Novack — ez utóbbinak müve hazánkban is használtatott;-—de Gabelsberger rendszere mindezeknél sokkal tökéletesebb és a praktikai használatnak sokkal megfelelőbbnek bizonyult. Gabelsberger rendszere a mássalhangzók ügyes összeolvasztásán és a magánhangzók jelképi jelölésén alapszik és főrövidsége az úgynevezett „szabad rövidítések" a gyorsirászat történetében korszakot alkotó tanában áll, a mely tan minden eddigi rendszerek felett kivívta számára az előnyt és nemcsak Német — de majd minden euro9*
