Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.
Negyedik évfolyam - 1888-10-31 / 2. szám
Czeglédi István s egy vitázó műve, (Folytatás.) Hogy mily hü sáfára volt Czeglédi a reá bizott; talentumoknak, mily szorgalmas munkás az Ur szőllőjében: fényesen bizonyítják szép számmal megjelent müvei,' melyeket kassai predikátorsága alatt irt. Legelső müve: „ A Megh-Tert Bűnösnek a lelki-hartzban való baivivasaról irt Könyvnek Első Reste, Mely vagyon az Idvességnek fundamentuma s annak eszközei felöl'megjelent 1659-ben. Ezt Köleséri „Csatázó Léleknek Lelki Diadalma" czimen említi s megjegyzi, róla, hogy ellene „senki pennáját nem merte mozdítani ez mái napig— A mű második része — a Szabó Károly „ Regi Magyar Könyvtár"-ában található megjegyzés szerint — szintén megjelent még 1066 előtt, de a kassai nyomdában elsikkasztatván, csupán egy példány jutott Czeglédi kezeihez; azonban ez is — valószínűen elfogatása alkalmával •— elveszett. — Második műve: „Az országok romtasárul irot könyvnek Első Resze" szintén 1659-ben jelent meg s igy hibásan teszi Köleséri megjelenési idejét 1660-ra, A mű Lorántfi Susánnának van ajánlva s végén a második részre történik utalás e szavakban: „Legyen elég ez eddig az Első Totdalékrnl; a könyvnek igen meg nem nagyobbulásáért halasztván a másikat a menten kimenendő köny vre, azonban ez mégsem látott napvilágot, Harmadik — ugyancsak 1659-ben megjelent — müve: Egy Katolikus Embernek egy más igaz Evangyéliom tején felneveltetett Kalvinista Emberrel való beszélgetése." Ma azonban e műből — Szabó Károly szerint — egy példány sem ismeretes. — Köleséri „kicsiny, de nagyon fontos Íráskának" mondja s hozzáteszi, hogy erre ,,egy Anonymus irt vala egy árkuskára valamit, melyen felindíttatván irá, amaz igen tudós Munkáját A Matach Doktort J659benf mely Bocskai István, zemplénmegyei főispánnak van ajánlva. E műről — mint Köleséri megjegyzi — a széles irodalmi munkásságot kifejtett Medgyesi Pál is elismerőleg nyilatkozott E sok szellemi munka azonban — ugy látszik kimerité öt egy időre; mert 1663-ig egyetlen munkája sem jelent meg. — Ezen évben adta v ki: :;„ fíaratsaghi Dorgálás" czímű müvét, mely mint - maga mondja -— legnagyobb fáradságába került s a melyet életirőj.a szerint senki Sem czáfolt megl— Ajánlva van a magyar reform, nemes uraknak. Ezt követte 1664-ben: „Idős ISoe becsül etit oltalmazó Japhetke. Az az: Edes Attya becstelenitéseért, oly Ki-kelő Szerelmes Gyermek; Ki, elszaggathat atlan s megoszolhat,atlan palástokkal takarju-bé nevelő Kedves altijának, csintalan Chamtul fel-takart mezítelenségét. Neve a Gyermeknek Ceglédi Palkó, Idős Cegledi Istvánnak egygyellen egy Kedves Fia. 1 1 Ajánlva van Csege-Kátai Kátai Ferencz, Abauj vármegyei assessornak, mely ajánló - levélből ugyan az látszik, hogy e mű egy olyan munka ellen készült, mely az előbb emiitett művet támadja meg; azonban a szöveg meg azt bizonyítja, hogy nem egyéb mint Sámbár Mátyás jezsuitának: „Egy vén bial orrara való vas karika" czimü 1664-ben megjelent munkájára írott czáfolat *). 1666-ban megjelent munkájának: „Egy veres tromf ósdit Jádtzó Sandal Barátomnak, játék elvesztéseért való meg-piricskeltetése" mint a meglevő példányok mutatják, nyomtatása nem volt befejezve **)- Kod Péter — Magyar Athenasában — habozik e mű szerzőjét illetőleg, hogy Czeglédi vagy Pósaházi. irta-e? Majd 1669-ben: „Redivivus Japhetke, Azaz: Czegledi Palkó'/ak. (Czeglédi fia) Dobraviczai Miklós Praeceptorával való beszélgetése:" czimü művét adta ki s benne Sámbár Mátyás jezsuitának „Orvosló ispitály" czimü munkáját czáfolja, mely az ő Baratsaghi Dorgalas-a, ellen volt irányozva. 1670-ben jelent meg „Az Ur frigy szekrénye előtt: Dagon led illése," két részből álló munka, mely egyrészről Apafii Mihálynak, másrészről Farkas Fábián kapitánynak van ajánlva s benne Gorup Ferencz győri nagy prépostnak a miséről írott könyvét czáíolja, mely ma már egy példányban sem ismeretes és mint ilyen irodalomtörténetben sem említtetik. *) Szabó Károly „Régi Magyar Könyvtár". **) II. o.
