Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Harmadik évfolyam - 1888-04-30 / 10. szám

padról először hallott magyar szót. Három nap múlva készen volt második drámája: Ilka vagy Nándor-Fehérvár bevétele." E második előadás is nagy tetszésben részesült, a karzatokról dicsőítő költeményeket szórtak s a Kisfaludy név általánosan ismeretessé lett. Alig néhány hónap múlva ugyancsak a fehérvári társaság által: „Stibar vajda" czimü drámája került szinre. Még ugyanazon hónapban egy vígjátékát mutatta be a társaság a közönségnek, a „ Kérők"-et, mely egyike az első figyelemre méltó magyar vígjátékoknak. A váratlan nagy siker gyors munkára serkentette Kisfaludyt, ki egyszerre hírneves emberré emelkedett. 1820-tól kezdve leginkább drámákat irt, de Kisfaludy költői pályája nem csupán drámaírói munkássággal telik be. Irt sok egyebet is, de legnagyobb részben s legfényesebb sikerrel drámákat, Kisfaludy Károly történelmi drámáit a drámai nyelv és tragikai igazságszolgáltatás ma már leszorították ama magasságról, melyre egykor a közönség lelkesedése és az engedékeny bírálat emelte. Történelmi színművei inkább csak dramatizált történetek, mint történelmi drámák. Vannak ugyan bennök, itt-ott tragikai részek, de a mi a drámai műnek nélkülözhetlen alapfeltétele: a drámaiság hiányzik belőlök. Ilyen dramatizált történetek: „Tatárok Magyarországon", „lika vagy Nándor-fehérvár bevétele" 1818-ból, ,,Kemény Simon" és „Széchi Mária" 1820-ból, továbbá még „Szilágyi szabadulása", „Zách Klára" és „Mátyás diák" Megemlitendők még ezeken kivül „Brutus" „Barátság és nagylelkűség" is. Legtöbb tragikai érzék van „Stibor vajda"jában 1819-ből. de a drámai elem legtöbb „Iréné"-jében (1824). Tárgya, hogy Irénébe, egy Konstantinápoly elfoglalásánál foglyul esett görög leányba a hatalmas török szultán beleszeret. A leány azt hívén, hogy mint a császár felesége segíthet valamit leigázott nemzetén, hűtelen lesz ehhez és régi jegyeséhez Leóhoz s Mahommednek nyújtja kezét, A török harczi párt, melynek feje Zagán basa volt, rosz szemmel nézte, hogy a szultán szép neje kedvéért felhágv a hódítással. Mindent elkövetnek megbuktatására s mikor Mahommed meggyőződik róla, hogy Iréné nemes indokból bár, de megcsalta szerelmével, maga mártja Iréné szivébe vasát. Utolsó drámája „Csák Máté" befejezetlen maradt. Nem kicsiny szerepet játszik Kisfaludy mint vigjátékiró is s őt lehet a magyar vígjáték megteremtőjének neveznünk. Vígjátékaiban a magyar társas életet, ennek eszme körét, gyarlóságait tárja elénk ritka ügyességgel. Vígjátéki alakjai egytől egyig magyarok s az akkori élet hű példányai. Legsikerültebb alakjai azok, melyeket a középosztály köréből választ. Plánumszövő inspektorai, kétszilvafás nemesei, képzelgő aggszüzei, kedves, elmés fiatal leánykái, oly sikerült alakok, a melyek méltán megérdemlik a mai közönség tetszését is. Vígjátékainak sorát a „Kérők" nyitja meg 1819-ben. Ennek előadási sikere joggal buzdíthatta többi vígjátékai megirá: sár a. A „Kérők" után jelentek meg a „Pártütők" „Gyilkos" czimüek is, valamint a „Szeget szeggel", „Vígjáték", és „Három egyszerre". Mindezek felett áll compositio és jellemrajz tekintetében a „Csalódások", a melynek rövid tartalma következő: Lombai, a hiszékeny és tervgyártó uradalmi inspektor erővel gazdag házastársat akar szerezni fiának Eleknek és fogadott leányának Lidinek. Fölakarja használni földesura összekocczanását jegyesével és azt Lidinek ezt pedig Eleknek szánja. Kiderül azonban, hogy a szerelmesek hűtlensége csak látszólagos és csak arra való volt, hogy a szerelmesek egymást kissé meggyötörjék, igy a darab végén kiki párjával boldog lesz. (Folyt, köv) DÁVIDHÁZY JÁNOS. Felelős szerkesztő: Fülöp József. Szerkesztő társak: Medgyaszay Vincze, Jakab Áron. i'ápán, os ev. ref jőtanmla beUiivel ívj Debreczeny K. 1888. (Ilelytseg o-lcollegium.)