Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Harmadik évfolyam - 1888-02-15 / 7. szám

bánkódókkal mi is bánkódtunk és könyörögtünk: ugy most a ti szerencséteket a mienknek tekintjük s veletek, a kik örültök és és szabaditótoknak köszönetet mondatok, együtt örülünk és teljes szívből köszönetet mondunk; és esdekelve' kérjük, hogy a ti megszabaditástoknak munkáját szerendsésen befejezni méltóztassék, küzködő és nyomorgatott egyházaitoknak nyugalmat és békés napokat ajándékozzon, a többi kedves testvéreinket pedig a kik még fogva vannak, kiszabadítsa. Az adakozást illetőleg pedig, a mely itt számotokra elrendeltetett, biztosak lehettek, hogy azt a mi Nagytekintetü Tanácsunk hozzátok rövid idő múlva el fogja küldeni, sőt már elküldette volna, ha nem vártuk volna a zürichi tanács levelét, hogy a gyámolitástokra nézve mindent közös megfontolással végeznénk. Melyről bizonyosakká teszünk titeket. Azonközben nem szününk meg kérni könyörülő Atyátokat, hogy lelkével mindenkor mellettetek legyen, minden veszélytől és bajtól mindenkor megoltalmazzon. S titeket egyházaitoknak, egyházaitokat pedig nektek visszaadja, hogy a szentélynek dolgát, a mit eddig szorgalmasan végeztetek gondozni meg ne szűnjetek és az Urnák jóakarata mindig szerencséssé tegyen benneteket a ti tisztetekben. Éljetek boldogul derék férfiak az Úrban, tisztelendő s kedves testvéreink a Krisztusban és könyörgéseitekben rólunk megemlékezzetek. írtam Genf ben 1676. Febr. 24. Legalázatosabb testvéreitek és szolgáitok a Krisztusban a genfi egyháznak és akadémiának lelkipásztorai és tanárai, s mindnyájoknak nevében (Folyt, köv.) Turretin Ferenci. BORSOS ISTVÁN. s. lelkész. Fehérváron . . , Fehérváron találgatják a lányok Mért bomolnak a legények utánnok? Mindeniknek liliom az orczája, Mégsem tudnak rájönni az okára! Fehérváron azt hiszik a legények, Hogy a lány-sziv a kőnél is keményebb, Nem is tudják, hogy a lány-sziv szin[arany, Könnyen olvad a szerelem-kohóban. Fehérváron az a divat: Vasárnap Nagyon tetszik a legény a leánynak, Kedden még csak ugy a hogyan szereti, S Csütörtökre — régen el is feledi! MEDGYASZAY VINCZE. Dalaimról. G}^akran e kérdés: mért szilaj dalom, Vagy mért sir benne gyakran fájdalom? Hiszen az ifjúkor csupa virág, Mosolygó éden az egész világ! Oh, nem nehéz reá a felelet Nekem, ki állok temető felett, Melyben elásva öröm, szerelem .... — Hiszen halotti dalt kell zengenem! És azután a dal miért szilaj ? — Daczolok a világ bán talmival! Sőt édes is a vad, szilaj zene, Hogy megrendül a lant-ideg bele. FÜLÖP JÓZSEF. fáatiJL