Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Harmadik évfolyam - 1887-11-15 / 3. szám

irányadói lesznek azoknak; ennélfogva jellemünk fej­lődésére mint fontos tényezők működnek közre. Az első benyomásokat a szülői háznál a család körében nyeri a gyermek ; a csalad jó vagy rossz szel­lemét önkénytelenül sajátítja el s lehet mondani, mint­Ha a szülök , az irigység és gyűlölség magvait hintik el a fogékony gyermeki kebelben,.az által, hogy nem részesitik őket egyenlő bánásmódban, hanem egyiket vagy másikat kitüntetik: az. iskolára nagy feladat vár, hogy a rokonszenv és szeretet érzelmeit egy örökségképen nyeri. Ennélfogva nagyon fontos , bennük kifejlessze. a családi nevelés. De nemcsak a család, hanem az iskola is hivatva van a nevelésre, mert oktatás és ne­velés oly szoros viszonyban állnak egymással , hogy egyiket a másik nélkül képzelni sem lehet. A neve­lés czéljainak megvalósítását csak akkor érhetjük el, ha a család és az iskola vállvetve működnek e téren, az az e kettő Összhangzatban van egymással. Azonban , ha széttekintünk a társadalomban s figyelemmel kisérjük a szülök nevelési módját, azt kell tapasztalnunk, hogy sok helyen a csaladi ne­velés nem felel meg a valódi czélnak, sőt mondhatni, nem is nevezhető szoros értelemben vett nevelésnek s nagyban megnehezíti, sőt gyakran egészen megsem­misíti az iskola nevelő hatását. Ha a szülök parancsaiknak az engedelmességet nem vívják ki, hanem elnézik, hogy a gyermek vagy nem teljesiti a parancsot, vagy épen ellenkezőt tesz : megszokja az engedetlenséget s az iskolában is na­gyon nehéz lesz engedelmességre s a tanitó paran­csainak pontos teljesítésére szoktatni. Sok szülő , midőn gyermeke játékszereit vagy egyébb tulajdonait szétszórja, — a helyett, hogy magá­val a gyermekkel szedetné össze, maga rakja vagy mással rakatja rendbe, mely által megszokja gyermeke a rendetlenséget s az ily gyermek rendetlen lesz iskolai dolgainak végzésében is vagy pedig, csak nagy fáradsággal lehet vele megszerettetni a rendet. Ha a szülök hiúságra, elbizakodottságra szoktat­ják meg nem érdemelt .dicsérő nyilatkozataikkal a gyermeket: az iskolának nem lesz konnyii dolog öt on­becsének helyes megértésére vezetni. Idejárul még a szülök s nagyobb testvérek példája. Ha a gyermek sok rosszat lát és hall környezetétől, mint­hogy a példa iránt nagyon fogékony, örömest utánozza azokat, kiket magánál tökéletesebb lényeknek ismer. Ha látja a gyermek, midőn apja az asztalról le­hullt morzsákért könyörgő szegényt szivtelenül uta­sítja ki; ha látja, tnidőn durván bánik az alárendel­tekkel : ö benne is kifejlődnek ezen tulajdonok. Ha látja, midőn nagyobb testvére tiszteletlenül viseltetik szülői s általában mindazok iránt, kiknek tisztelettel tartoznék : benne is gyökeret ver , a tisz­teletlenség érzelme. Ha hallja a gyermek, midőn apja vagy nagyobb testvére illetlen s káromló beszédeket bocsát ki szá­ján: ö is utánozza s utoljára egészen megszokja azt. Ha hallja, midőn a család tagjai gúnyosan em­legetik a vallásos szokásokat: benne is gyökeret ver a vallástalanság érzelme. Az iskolának vagy szerfelett nehéz lesz, vagy épen nem sikerül a gyermek érzel­meit helyes irányban fejleszteni; annálkevésbé, mint­hogy a mit azon pár óra alatt épit, azt a család rom­boló keze megsemmisíti. Ellenben, ha a család a gyermeket engedelmességre, rendszeretetre szoktatja, jó példája által cselekedeteit s érzelmeit helyes irányban vezeti: akkor az iskola munkája a nevelés terén nem lesz egyébb, mint kiegé­szíteni, megerősíteni a család által megkezdett munkát. Láthatni ennyiből is, hogy a családi nevelés mily nagy befolyással van az iskolai nevelésre, hogy csak akkor valósithatjuk mes a nevelés által kitűzött czélt, ha a család a2 iskolát a nevelés munkájában támogatja. SÁRKÖZY MÓR. Különfélék. — A theologiai képzőtársulat nov. 5-én tartott ülésében tűzte ki a vitaverseny tételét, mely a követ­kező : Menthető-e Kálvin eljárása Servéttel szemben, — igen vagy nem? Az igenleges oldalt védi,Fülöp József III. év. p. n.: a nemlegest pedig Jakab Aron IV. év. p. n. A vita-iilés megtartása decz. 10-re határoztatott s kimondatott, hogy a kik szólani óhajtanak a tételhez, szandékukat eg> héttel előbb bejelenteni kötelesek. --- Akadémiai ifjúságiink létszama időközben egy­gyel szaporodott, ugyanis közelebb IV-d évre a pesti tanintézetből jott hozzánk egy hallgató. — Így tehát a létszám jelenleg kerekszám 20. — A főiskolai zene-egylet kedves kötelességet vél teljesíteni az által, hogy őszinte köszönetét fejezi ki s egyszersmind nyugtázza a gymn. tanári kar egyik tagjának (név sub rosa) azon 5 frt adományát, melyet az ugy iránt való érdeklődésből az egylet költségei fedezésére volt szives ajándékozni. — Az ifjusági képzőtársulat tagjainak száma hi­teles adat szerint 163, melyből iró munkástag 44, sza­valótag 33; a többi pedig kizárólag olvasó. — A gyorsirás iránt való érdeklődés, hogy mennyire kifejlődött főiskolánk növendékei között, leg­jobban kitűnik abból, hogy a kór tagjaínak száma folyó tanévben 49. — Ezek közül pártolo 4, haladó 12, kezdő 33. — Tanórák hetenként kétszer tartatnak. — Lapunkra legközelebb előfizettek: Főt. Pap Gábor püspök űr (Komárom) 2 frt, Nt. Tóth Dániel igazg. űr I frt 50 kr, Nt. Kiss János acad. tanár úr 1 frt. Nt. Molnár Sámuel lelkész úr 1 frt 50 kr (Vá­mos-Ladány) Nt. Medgyaszay Vincze lelkész úr (Ka­jár) 1 frt 50 kr. Tek. özv. Peti Józsefné úrnő (Hely­ben) 1 frt 50 kr. Tiszt. Farkasdy Béla lelkész ur (Pa­tas) 1 frt. Tiszt. Szabó Kálmán s. lelkész úr (Enying) 1 frt T. Bory Károly úr (Alsó-Sztregova) 1 frt 50 kr. Fogadják őszinte köszönetünket. Felelős szerkesztő: Fülöp József. Szerkesztő társak: Medgyaszay Vincze, Jakab Áron. Pápán, az ev. ref. /őtanuila betűivel nij. Uebreczeny K. Í887. (Helyiset) o-lcollegium.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom