Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.
Harmadik évfolyam - 1887-11-30 / 4. szám
Harmadik é vfo 1 v a m. 4. szám. Pápa, 1887. november 30. PÁPAI IF J USÁ LAP. Megjelenik minden hó 15-én, okt. nov. és mcircz. hónapoknak végénis. Előfizetési di.j egy egész iskolai évre 1 frt 50 kr. Az Ifjúsági képzótiíi'suliit" szellemi pártfogás.'! mellett. Szerkesztősé,ü': A íniskohi uj épületben. Egyről-másról. Ám kövezzenek meg, Ítéljenek el azok, a kik a világot folyton derült arczczal szemlélik. mert azt is mosolygó, kedves sziliben látják; én mégis azt mondom, hogy a pessimismusnak van létjogosultsága. — Nem azt a keserű, mindent feketének látó, rideg, pessiinismust ismerem én el. a mely a nappalt éjszakának, a tündöklő napot sötét testnek gondolja: hanem állítom igenis, mert a tapasztalás bizonyítja, hogv még a legboldogabb ember életében is jönnek elő olyan pillanatok, melyeket nem szeretem ezeket néven említ. Folynak le mindenki előtt olyan események, melyekről azt mondja: nem igy kellene lenni — szóval nincs az állapottal megelégedve. Azonban mindez magyarázatát leli azon egyszerű bizonyítékban, hogy sem e világ, sem a mi benne van egyenként nem tökéletes. Folytonos fejlődés van. Az ember is tehát azt, a mi czéljának meg nem felel, vagy a miről azt mondja: nem jót van ez igy. iparkodik megszüntetni, vagy rajta javítani. De hát mit akarsz te mindezeknek elmondásával — fogja mondani a szives olvasó. Azonnal rá kerül a sor. Főtiszteletü egyházkerületünk elrendelte azon ma már nagyon sokak által nem helyeselt, mert nagyon is gyenge okokkal támogatható kötelezettséget, hogy azok. kik a lelkészi pályára készülnek, kötelesek a Hl-d évi theologiai tanfolyam bevégezte után tanitóképesitési oklevelet szerezni, — szóval tanképesitő vizsgálatot adni. Ha elrendeltetett,—jó! Ez ellen nincs mit szólani. Azonban más itt a baj, melyre a pessimismus hangján már csakugyan azt kell mondani, hogy nem jól van ez igy. — Vannak nevezetesen olyan tárgyai ama vizsgálatnak, melyekről a vizsgázók közül egynek-egynek még fogalma sincs, vagy pedig nem tanult róla bővebben. Utóbbiakhoz tartoznak a gazdaságtudomány és erkölcstan. No de ezekre útmutatás nélkül, magán szorgalom utján is ellehet készülni. Egészen másként áll a dolog az énekés zenével s ezek elméletével. — Bárki is elismerheti. hogy ezekhez a kulcsot, hogy azután magán is tanulhasson valaki, szükséges megadni. Mert megtörténhetik sőt legtöbbször úgy van, hogy a vizsgázók, különösen azok, kik a gymnasiumi tanfolyamot más felekezetű iskolában végezték, nemcsak a zene és ének elméletéből mit sem tudnak, hanem még a közönséges éneklést is elfeledték. Mi természetesebb tehát, mint hogy ép ezen tárgyak miatt az elbukás kellemetlenségébe jutnak. Nagyon kivánatos volna tehát, ha már e kötelezettség is meg van. hogy a főtiszt, egyházkerület a theologiai akadémián e tárgyakra csak némi figyelmet is fordíttatna.— Gondoljunk csak Lutherre és Sztárayra! Bizony-bizony azok a régi idők gyakorlati vallásos tekintetben sokkal felette állanak ennek a mai vsokat markol, de keveset szőrit 1 1 közmondást megvalósító kornak. Hja! de hát ilyen a civilizáczio !
