Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.
Második évfolyam - 1887-05-15 / 11. szám
Má 8 o d i k é v f olya m. li. szám. Pápa, 1887. május 15. Megjelenik minden hó ío-én, október és márcziusban Sí-én is. Előfizetést d ij egy egész islcolai évre 1 frt 50 ltr*. Az „Ifjúsági képzótársulat" pártfogása mellett. Szerkesztőség: A főiskolai uj épületben. Petőfi jellemzése költeményeiből. (Vége.) IV. „Tied vagyok tied hazám E sziv, e lélek. Kit szeretnék, ha tégedet Nem szeretnélek?! Igy kezdi Petőfi egyik költeményét 21 éves korában; ez az első tulajdonképeni hazafias költeménye, ezzel jegyezte el magát a haza, a szabadság apostolának, martyrjának. Eskü ez, olyan szent, a milyen csak az oltár (Jött hangozhatik. de a melyet ő ezerszerte hívebben megtartott, mint sok esküvő jegyes a magáét. Ettől fogva kisérte a haza lépteit „mindegyre hiven" s látta, hogy annak sorsa nem ugy van, mint „kéne lennie." Ugy szerette volna a nemzetet felkölteni henyéléséből s tettre buzdítani; de hiszen, ha irna is, „el kéne tenni" az asztalfiókba: „— — — mi lenne sikere? Sinlődik a nyelv terhes rabbilincsen!" Később azonban mégis reménykedik, hogy a helyzet nem fog úgy maradni: „Felhős az ég hazámon Alighanem lesz vész; Csak hadd legyen, nem bánom: Lelkem reája kész!" Igy énékelt 1844 vége felé — s a válság ideje még mindig nem jött el. — Ettől fogva egész a „Talpra magyar l l-ig, mintha ő is érezné a nyomást, itt ott elvétve szövi költeményeibe a rabhazának kinos helyzetét. Ezen időközben irta meg „A hazáról" czimü remek ódáját s látott álmaiban: „— — — ledöntött rab országokat, Hol nem hallatszott a rabok jajjá; Mert jajgatásukat felülhaladta A zsarnok-hatalom gúnykaczaja." Ekkor énekel a népről, melynek egyik kezében ekeszarv, másikban kard van, hogy szántson és védje a hazát, de úgymond: „Haza csak ott van, hol jog is van, S a népnek nincs joga!" Ekkor zúg hatalmas gúnynyal és elkeseredéssel „A magyar ifjakhoz" s beszél az urakhoz VA nép neeében", mely úgymond: „ — hajdan csak eledelt kivánt; Mivelhogy akkor még állat vala: De az állatból végre ember lett S emberhez illik, hogy legyen joga." Ezen időközben gúnyolja ki a száj hősöket és dörög az országgyűléshez: „Sokat beszéltek, szépet is beszéltek Jót is, de ebből a hon még nem él meg!" VA rab oroszlán", „A tél halála" stb. stb. mind e vajúdó kornak szüleményei. 1848 márczius 15-ike fordulópontot, új korszakot képezett Petőfi költészetében; hazaszeretete egész nagyságában ettől fogva fénylik napnál világosabban. „A nemzeti dal u után következő költemények az őrüléssel határos lelkesedésnek kifejezői. Vagy a dicsőség bíborában fürödnek, vagy az elkeseredés viharaivá válnak, rhapsodicusak, leginkább vérrel Írottak. Csak itt-ott énekel magáról, szerelemről s egyébről; de ezek közé is forradalmi eszmék vannak keverve.
