Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Második évfolyam - 1887-03-31 / 9. szám

Ugor vagy török eredetü-e a magyar nemzet? — e kérdésben még egyre foly a harcz. Csak az a baj, hogy a vitázás tüze néha-néha a személyeskedés terére is átcsap. Hunfalvy egy akadémiai felolvasásában Vám­bérvt szellemi betyárságról vádolta, a mire ez nem rég a Budapesti Szemlében kijelen­tette, hogy élete feladatának tekinti az ugor elméletet megdönteni. Ez az állása jelenben a magyar nyel­vészetnek. ÚJLAKI KÁLMÁN. —-t/s^ca^j—— Pétöfi jellemzése Jól tudom, hogy — ha Petőfinek költe­ményeit venném tüzetes fejtegetés alá s ma­gasztaló kifejezésekkel halmoznám el magas­röptű geniusát. hatalmas alkotó erejét, tős­gyökeres magyaros nyelvét, vagy kimutat­nám egyik másik költeményének gyenge oldalát — vagy semmi, vagy nagyon kevés újat mondanék el, miután e tekintetben már annyian, annyit és oly behatóan irtak, a mennyit és a mint egy ilyen hatalmas szel­lem meg is kívánhat magának. Ugyanazért midőn mégis ő róla irnék, hogy csak némi érdeket is kölcsönözhessek értekezésemnek : szándékozom — a mennyire tehetségem engedi — mint egyént költemé­nyei alapján jellemezni. Úgy hiszem mondanom sem kell, hogy Petőfi határozottan lyrai költő; még pedig e nemben is a legzseniálisabb, mint a kit korunkig elérni senkinek, — megközelíteni kevésnek sikerült. De miről zeng hát a lyrai költő V! A lyrai költészetben az iró teljes hata­lommal bir: más nem korlátozza, mint a művészeti szépség törvénye. A mellett, hogy zengheti az egész emberiségnek, saját nem­zetének búját, örömét, szenvedéseit, melylyel tolmácsolja millióknak érzelmét, — mondom e mellett képzelete szárnyain becsaponghatja a nagy mindenséget az örökkévalótól le a legszerényebb réti virágig. — De leginkább mégis saját érzelmeit és gondolatait énekli meg oly hangon, a mint a körülmények, — ál­talában a külvilág reá hatást gyakoroltak. Ebből azután önként következik az, hogy sx lyrai költemények a legjobb útmutatók költeményeiből arra nézve, minő véleménynyel legyünk Író­juknak gondolat-és érzelemvilágát,— szóval benső életét, jellemét illetőleg. A lyrai költemények a legjobb források az egyéni jellemzésnél; mert mindenik a lé­leknek egy-egy tüköré. Különösen" Petőfiről mondhatjuk ezt, kinek költeményei e jellemző sajátságon kivül úgyszólván életrajzi adato­kul is szolgálhatnának: mert végig kisérik őt fokról-fokra életpályáján, úgy kellemes, mint kellemetlen körülményeiben. Költeményei alapján tehát nem leend épen nehéz őt jellemeznem; midőn azonban ezt tenném, legyen szabad megjegyezni, hogy a költemények idevágó helyeiből csak a fon­tosabbakat fogom idézetül felvenni. I. Petőfi szülei köztudomás szerint kezdet­ben jó módúak voltak s mert szeiették Sán­dorukat, azért eleinte nagyon jó nevelésben részesiték. A szép alföldi falusi kocsmában va jó öreg kocsmároskinek nagy vagyonát „a hleflen emberek csalása, házát a Dunának habjai vitték el u az ö édes apja volt. Ezen elszegényedés azután maga után vonta az egyszerű embernél azt, hogy ki akarta fiát fogni az iskolából, szárnyát akarta szegni a magasröptű szellemnek s oda kény­szeríteni a mészárszékbe: „Mindig biztattál jó apám, Kövessem mesterségedet; Mondtad, hogy mészáros legyek." O azonban érezvén hivatását, ezen az egy ponton, hogy szakitson az iskolával, da­czolt az apa akaratával s míg tudta: ön­fentartás által folytatta tanulmányait, a mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom