Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1889.

1889-04-28 / 17. szám

de lelkiismeretünk megnyugtatására tartozunk annyival, hogy városunk társadalma érdekében minden heves politikai küzdelem mellett a tiszta erkölcsre figyelmeztessük azokat, akiknek arra szükségük van, akik azt a lezajlott mult választás óta érezik. De nem csak a sajtónak, hanem párt különbség nélkül kötelessége ez minden befolyásos polgárnak, mert első és elengedhetetlen teltétel a tisztesség és becsület. A választási törvény elég szigorral jár el ugyan a visszaélésekkel, de a törvény végrehajtásában bénák az egyének, mert azzá teszi az a kötelék, mely a protekczió lánczával engedelmesség feltételével összefűzi azokat, akik azt alkották. Es ha megdöbbenve látjuk, hogy a törvényt igen sok esetben azok játszák ki, akik azt alkotják — igen természetes, magán a becsületes polgárságon van a sor, s fontos szerepe jut a polgári becsületnek és lelkiismeretnek. Kövesse mindenki szivverése szerint szent meggyőződését, ne zavarja fel szennyes küzdelem a társadalmi rendet, mert ha nem igy lesz, annak következményeit évekig fájdalmasan fogja érezni ez a mi szegény, sokat sanyargatott városunk. A választók figyelmébe. Hogy a közönség teljesen tájékozva legyen, az 1874. évi XXXüi-ik törvényczikknek alább felsorolandó §§-ai küiönös figyelmébe ajáaltatnak, jelesen: 68. §. A választóknak az összeírásnál vagy választásnál éemminemü fegyverrel vagy bottal megjelenni nem szabad. 70. Képviselőjelöltet ajánlhat a kerület minden választója, ezen ajánlat Írásban valamely ember mint ilyen tökéletességéhez mindkét nem tulajdonságainak és sajátságainek egyesítése szükséges. — Az emberi nem f'entartása és ekkép az állam érdeke képezi a házasság jogi alapját. — A vallás szempontjából a házasság különféle elbírálás alá esik ; ugyanis a r. és görög kath. egyház a házasságot sacramentumnak, azaz szentségnek tartja; innen van az, hogy az érvényesen megkötött házasságot Yégleg felbontani nem engedi, mert a názasság felbontását azonosnak tartja a szentségtöréssel. — A reformata vallások, a házasság megkötését erkölcsi alapra fektetik és ugy a vallas, mint a világi törvények által meghatározott okokból a végelvállást megengedik. A zsidó vallás a házasságot nem lekinti egyébnek, miut adás-vevési szerződésnek, a házasság alapját mindkét fél kölcsönös beleegyezésében találja és innen van az, hogy mindkét fél kölcsönös beleegyezése a hazassag felbontásához is elegendő. A házasfelek egymás iránti kötelességét nem vettem fel felolvasásom keretébe, mivel az asszonyok kötelességeiket ugy is ismerik, a férjeket pedig kötelességükre tanítani meddő fáradság volna. A házasság megkötésének idejét a különféle népek különböző szokásai határozzák meg. — A czivilizált államok törvényhozásának majdnem mindegyike foglalkozott a házasságra lépés korának megállapításával. — A Cauonjog szerint a leánynak 12; a fiúnak 14 éves korában megengedtetik a házasságra lépés, írancziaországban I-ső Napoleon által ezen adandó be a választási elnöknek, ki azt az általa meghatározandó helyen és időben a választást megelőző napon is átveheti, legkésőbben azonban ily ajánlat félórával a választás megnyitása után adandó át a választási elnöknek. Az ajánlattal egyidejűleg minden jelölt részére, mint a szavazatszedo küldöttséghez egy bizalmi férfi jelölendő, szabadságában áll az ajánlónak minden küldöttséghez két bizalmi férfit kijelölni. 71. §. Ha azonban a választás megnyílta után fél óra alatt csak egy egyén aj állítatott, a választási elnök a választást befejezettnek s az illető egyént megválasztottnak nyilvánítja. Ha a kellő időben több egyén ajánltatott képviselőjelöltnek és 10 választó szavazást kiván, a választási elnök azt elrendelni köteles s ez esetben a szavazás a kirendelt küldöttségek előtt reggeli 9 órakor megkezdendő és megszakítás nélkül folytatandó. 73. A választási joggal csak azok bírnak, kik az 1889-ik évre érvényes választási névjegyzékben benfoglaltatnak. 75. Azon választók, kik szavazásra akkor nem jelentkeztek, mikor a megállapított sorrendszerinti városrészen volt a sor, a többi választóknak szavazása után szavazhatnak. 70. §. A szavazás nyilvánosan, élő szóval történik. 77. §. A választót a szavazásnál utbaigazitólag rábeszélni nem szavad. A választási visszaélések meggátlása tekintetéből pedig a következő k hozatnak figyelembe: 96. §. Aki a választónak, vagy családja valamely tagjanak azon czélból, üogy bizonyos jelöltre szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék, vagy mert valamely jelöltre szavazott vagy nem szavazott, pénzt, pénzértéket vagy más előnyt ad vagy ígér, vagy azt valamely eló'ny elvonásával fenyegeti, a választási joguak 3 évre felfüggesztésével s 1000 frtig terjedhető birsággal, vagy 6 hónapig terjedhető fogsággal büntetendő. — Ugyanezen büntetés alá esik azon választó is, ki a neki, vagy tudtával családja tagjának a jelen §-ban megjelelt czélból adott pénzt, pénzértéket vagy más előnyt elfogadta. 97. Az előző (96.) §-ban kitűzött büntetéssel sújtandó az is, ki azon §-ban emiitett kor a leányokra nézve a 15-ik, a fiukra a 18-ik életévre határoztatott. — Üzen rendelkezés a code civilenek még most is érvényes szakaszát képezi. — Angliaban a férjhez menetel joga már a 12 éves leánynak megengedtetik, ugy a 14 é^es fiúgyermek is házasságra léphet; de az ezen koron alul megkötött házasság sem tekintetik érvénytelennek, hanem csak tiltottnak ; kezdettől fogva érvénytelennek Angliában csak azon házasságok tekintetne!:, amelyeket 7 éves koron aluli gyermekek kötnek. — Németországban a fiúgyermeknek legalább 20 évet, a leánynak ptdig legalább 16 évet kellett betöltenie, hogy érvényes házasságra léphessenek. — Magyarországban a házasság megkötésiéhez a serdült kor kívántatik és pedig a katholikusoknál és keleti görögöknél a vőlegénynél legalább a 14, a menyasszonynál a 12 éves életkkor kívántatik a házasság érvényéhez ; a protestánsoknál a vőlegénynél a 18-ik, a menyasszonynál a 14-ik életév hiánya bontó akadályt képez; az ágostai hitvallásuaknál a fiukra nézve a 22-ik, a leányokra nézve a 18-ik életév kívántatik meg a házasság érvényéhez, az izraelitáknál pedig általában a serdült kor. A forma szerinti rendes házasságot a civílisátió és kulturális haladás létesítették. Eredet

;leg az egyesülés a vérrokonsági kötelékre és az ido tartamra való tekintet nélkül nőrablás által jött létre. A nőrablás primitív fokon álló népeknél igen gyakori dolog arra nézve, hogy a férfi nő birtokába juthasson. Valamely néptörzsből okból etet és itat, valamint az is, ki ezen etetést és itatást elfogadja. 98. Aki nyilvánosan, szóval vagy irat terjesztése által a tulajdon sérthetlensége, valamely nemzetiség, osztály vagy hitfelekezet ellen törvénytelen fellépésre izgat, úgyszintén ki a törvények, vagy a törvényes felelősség eüeni engedetlenségre lázit, választói jogának 3 évre felfüggesztésével és 1500 frtig, vagy egy évig terjedhető fogsággal büntetendő. 99. §. Aki nyilvánosan, szóval vagy irat terjesztése által a király személyének sérthetlenségét megtámadja, aki az ország alkotmányának törvénytelen módon való megváltoztatására, vagy a magyar állam egysége ellen izgat, választási jogának 3 évre való felfüggesztésén felül 1 évtől 3 évig terjedhető börtönre büntetendő. 100. §. Aki valamely választót választási jogának gyakorlatától erőszakkal, vagy büntetésre méltó cselekmény által fenyegetéssel megakadályoz, 500 frtig terjedhető birsággal, vagy 3 hónapig terjedhető fogsággal büntetendő. Akik pedig a választási helyen erőszakot használnak a végett, hogy a választás meg ne kezdethessék, félbeszakitassék, vagy pedig meghiusittassék, a választói jognak 3 evre való felfüggesztésével és 1 évtől 3 évre terjedhető börtönre büntetendők. 102. §. A ki másnak neve alatt szavaz, vagy másnak neve alatt jelenti magát a szavazasra, vagy aki egy kerületben kétszer vagy több helyütt szavaz, ugy az is, ki mindezen visszaélésekhez tudva segédkezet nyújt, 200 frtig terjedhető birsággal, vagy hat hétig terjedhető fogsággal, esetleg hivatalvesztéssel büntetendő. 103. §. Ki a választás színhelyén a rendet zavarja, vagy oda fegyvert vagy botot visz és azt a rendre felügyelő közeg felhívására rögtön át nem adja, az illetékes közigazgatási hatóság által rendőri uton háron naptól egy hónapig terjedhető fogaággal büntetendő. 104. §. A párt vagy jelölt zászlóját, jelvényét imaházra, állami, törvényhatósági, városi vagy nyilvános iskolára kitűzni tilos stb. Nyilvános pártgyülés, pártünuepély, körmenet a polgármesteri hivatalnál bejelentendő. Aki zászlót, jelvényt, a fentebb megjelölt helyekre kitűzte, vagy kitűzését elrendelte, vagy ki a zászlót vagy jelvényt oly helyről, hová annak a férfiak egy más törzsből rabolnak maguknak nőt, mint például ez Róma alapítása alkalmával történt, midőn a rómaiak a sabinumi nőket rabolták el. — Néha a nőrablás erőszakoskodással történik, mint például az ausztraliaiaknál, mely esetben jogsértést foglal magában a megrabolt törs irányában és véres ellenségeskedést von maga után a két törzs között. Azonbau nem mindig ilyen jellegű a nőrablás, sőt sokkal inkább a házasságkötésnek a népszokás által szentesitett formája. A férjhez menni vágyó leányok Ausztráliában összegyűlnek egy bizonyos helyen és engedik magukat elraboltatui minden nagyobb ellentállas nélkül, mivel ez eljárást a népszokás nem tarja illetlennek; utólagosan aztán a fiatalember és a leány atyja közt megegyezés jön létre — a nodij, azaz a nőért fizetendő pénzérték iránt. — A valóságos nőrablás nem is ritka dolog és ugy látszik, hogy ez valóságos jogi intézmény és törvényes formája annak, hogy a férfi nő birtokába jusson. — A kalmukoknál, ha a férfi hajlandóságból nőül akar venni egy leányt, esetleg erőszakkal végre annyira viszi a dolgot, hogy a nőt sátrába sikerül neki bevinnie, mely eset után a szülők a leányhoz való minden jogukat elvesztették; ha a kafi'er néptörzsnél a fiatal ember házasodni akar, néhány pajtást szerez magának terve kiviteléhez, kikkel együtt egy sötét éjjelen ellovagolnak a választott lakásához és körülveszik a házát. — Öten vagy hatan bemennek a házba, a leány apját értesitik jövetelük czéljáról és kérik beleegyezését, ami