Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1889.

1889-04-28 / 17. szám

kitűzése megengedve van — erőszakosan eltá­volítja vagy megrongálja, vagy a be nem je­lentett pártgyülést, pártünnepélyt, körmenetet rendezte, a közigazgatási hatóság által rendőri uton 100 frtig terjedhető birsággal, vagy 20 napig terjedhető fogsággal büntetendők. T. hátralékoselőfizetőinket kérjük, szí­veskedjenek a hatralékos összeget megkül­deni. A munkatarsak fizetése és a nyomda nekünk is tömérdek sok pénzbe kerül s igy jogosan szamithatunk oivasoink méltányos­sagára. Tisztelettel A kiadóhivatal. lift ti M 14. — A függetlenségi párt ma dél­után 3 órakor az ovoda udvarán part­gyűlést tart, melyre a part tagjai ezennsl meghívatnak. Pazmandy Denes országos kepviselö ma d. u. 3 orakor a központ kepviseieteben a gyülesre megerkezik. — Főispán változás Veszprém­megyében. A „Budapesti H i r­1 a p" jól értesült helyről vett híre szerint Jissterházy Móricz gr. Veszprémin, főispánja ezen állásáról lemond. Helyébe üj. Bezeredy Viktor dr. a veszprémi ker. kormánypárti képviselő van szóban. Bezeredy ősei többea voltak e megye fő- és alispánjai s ha e lur megvalósul, fiatal, tetterős és buzgó főispánt kap a vármegye, akitől — daczára, hogy a iő-_ ispánok a kormány szolgálatában allanak — igen sokat várhat egesz Veszprémmegye. — A központi választmány a képviselő választás napjaul május ll-ét tűzte ki. rendszerint meg is adatik nekik. Ezen idő alatt a vőlegény felkeresi a loáuyt, ki segítségért kiált. — Ekkor éktelen larma keletkezik, az asszonyok felugrálnak, dorongokkal, kövekkel ós más hajitó szerszámokkal felfegy vérzik ma­gukat, hogy a leányt védelmezzék és szeren­csés az a férfi, aki betört fej, vagy más véres emlék nélkül szabadul meg. A menyasszonyért harczolni különben dicsőseguek tartják akaffer asszonyok még akkor is, ha az szívesen bele­egyezik a házasságba. Az 1835-ik orosz-polgári törvénykönyv 6-ik C7ikke a leánynak az atyai házból való elrablását, még ha az a leány beleegyezésével történt is, bűnnek tartja, mely körülmény arra mutat, hogy Oroszországban 1835. előtt a nőrablás nem tartatott bűnnek. A cserkeszeknél a vőlegény és menyasz­szony egy éjjel összejövetelt tartanak, mely alkalommal a vőlegény barátjának segélyével a menyasszonyt elrabolja. — A leáuy szülői másnap látszólag ingerülten jönnek a vőlegény szülőihez ós pro forma alkudozásokat kezdenek, melyben a nodij megállapíttatik, a menyegző alkalmával pedig egy tettetett harcz folyik le botokkal a vőlegény és menyasszony rokonai között, mely után szent lesz a békesség. A mongoloknál a menyasszonynak a szülői házból való kivonulása előtt elküldik a sátrat és egyéb hozományt, amidőn a meny­asszony barátnői összegyűlnek a viskóban és körbe fogják a menyasszonyt sűrűn körüle csoportosulva, ugy, hogy a menyasszonyt el­Yexetó'knek először a körülcsoporfcosuló barát­—• A pápai függetlenségi 48-as párt tegnap értekezletet tartott szíik körben a teendők megbeszélése végett. A párt mozgalma a jövő hét folyamán megindul s a központ ajánlatára ellenjelöltet állit fel. A függetlenségi párt jelöltje iránt máris mindenütt nagy az érdeklődés és a kíváncsiak egyre kombinálnak, de természetesen az utczai kombináczióknak semmi alapja nincseu. Az a hir is el volt ter­jedve, hogy Eszter házy Ferencz gr. lép fel mérsékelt ellenzéki programmal. E hir megerősítést nem nyert s teljesen légből ka­pottnak látszik. — Láng Lajos — államtitkár. A „ Bu­dapesti Közlöny" hivatalos lap s z e r d a i száma közli a következő királyi kéziratot: Magyar pénzügyminiszterem előterjesztése folytán: dr. Láng Lajos egyetemi nyilvános rendes tanárt ós országgyűlési képviselőt, pénzügyminiszteri államtitkárrá nevezem ki. Kelt Ischlben, 1889. április 19. Ferencz József s. k., Wekerle Sándor s. k. — Berzeviczy Albert közoktatásügyi államtitkár f. hó 24-én délelőtt a veszprémi főgymnásium meglátogatása és egyszersmind megvizsgálása végett Veszprémben tartózko­dott. Ott időzése alatt a püspök vendégszere­tetét élvezte. — A megyés püspök vendégei. Rózen­czveig táborszernagy és Lecolomiu százados, gráczi helyőrségi tisztek a húsvéti ünnepek alatt Veszprémben időztek, mint báró Hornig püspök vendégei. Az utóbb említett százados, a püspöknek sógora. — Egy fiatal asszony halála. Kiss Ernőt, a pápai főiskola jeles történelmi tanárát és családját mély gyász érte ifjú nejének, Lazányi Béla közbecsülésben álló ügyvéd leáuyának: Lazányi Lenkének 24 éves korában történt elhalálozása által. A szerető' hitves és gondos anya hosszas szenvedés után szenderült jobblétre, három kis gyermeket hagyva maga után. A korán sirbaszállt kedves nőt húsvét másnapján kisérték az örök nyugalom helyére általános részvét mellett, az ág. ev. vallás szertartása szerint. A szertartást G y u r á c z Ferencz lelkész végezte, aki megható és ba­ráti szívből eredt ós szívhez szóló beszéddel búcsúztatta el a köztiszteletben álló család nőket kell nagy fáradsággal és egyenként a kunyhóból kitaszigálui, mig végre kiadják a menyasszonyt, kit most vállaikon visznek tova, azutáu lóra ültetik egy köpenyeggel letakarják és háromszor körül lovagolnak vele az áldozati tűz körül; a menyasszony elvitele igen nagy uehézségekkel jár, ha sok és felnőtt barátnői vannak. A mongoloknál továbbá az is divatban van, hogy a menyegző reggelén a vőlegény néhány barátját ipa sátrába küldi a meny­asszony elhozására. A megbízott barátok ekkor színlegesen kicsinált heves ellenállásra találnak, minek a vége az lesz, hogy a menyasszony felül egy lóra, 3-szor körül lovagol az apai sátorban és követi a vőlegény barátait. Ilyen módou megy végbe a nőrablás miut a házas­ság formája, közép Ázsia majd miden né­peinél is. Bessarábia némely vidékein most is di­vatozik azon szokás, hogy a leányt az apai házból rabolják el és midőn már a küszöbön kivül van a rabló a nővel, akkor egy pisztoly lövés által adja tudtára a lakosoknak a dol­got. A grönlandiak és kínaiaknál a vőlegény nem maga megy el menyasszonyért, hanem elküld érte 2 öreg asszonyt, akik azt elhoz­zák. A menyasszonynak ilyenkor szokás szerint darab ideig szabódnia kell. A nőrablással szemben a szabályozott több uejüség már erős haladást jelent és még nagyobb haladást természetesen a monogámia, az egynejüsóg. — Vaunak sokan, akik még ennél is nagyobb haladást tanúsítanak, akik t. i, nőtlenül maradnak. drága halottját. A temetésen jelen volt a fő­iskola itthon levő iljusága, az ügyvédi kar stb. Fogadja a mélyen sújtott család részünk­ről is legőszintébb részvétünket. A korán el­hunyt itju no felett az örök világosság fényes­kedjék ! — A gyászoló család következőkben tudatta fájdalmát: Kis Ernő ugy a maga, mint gyermekei Béla, Jolán és Lenke, továbbá ipa és sógornői, szülői és testvérei s az összes rokonság nevében szomorodott szívvel jelenti szeretett nejének, Lazányi Lenk é-nek, folyó ivi ápril hó 20-án, életéuek 24-ik, bol­dog házasságának 6-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak porrészei folyó hó 22-éu délután 4 órakor fognak az ág. ev. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Pápa, 1889. ápril 21-én. Béke lengjen sírja felett! — Müvész-estély. A tegnap estére tervezett müvész-estély, melynek jövedelme a pápai ihászi houvédszobor javara lesz fordítva, közbejött körülmények miatt — ha addig is­mét valami közbe nem jő — kedden esta lesz megtartva. N á d a y Ferencz és u 1 s z k y Emilia és több műkedvelő vesz részt az esié­lyen, mely iránt az érdeklődés napról-napra fokozódik. — Szarka Kolumban, a pápai Szent­Beuedekrend jeles képzettségű tanára az írás egyetemesitésére igen életrevaló reformról ér­tekezik a „Gyorsírászati Lapok"-bau. Mint e szaklapban olvassuk, nevezett tanár ur könnyen kivihetőnek tartja, hogy az élő nyelvek írásmódja, a gyorsírás által egyete­mesittessék. E reform mindenesetre a gyors­irászat embereinél tetszéssel találkozand s ha tekintetbe vesszük, hogy a gyorsirászat a nyel­vek iráskülöubségét figyelmen kivül hagyja s csak a kiejtésre fekteti a aulyt s belátjuk, hogy a gyorsírás sokkal rövidebb s mégis kimerítőbb módou képes a goudolatokat pa­pírra igázui — e reform indítványozásához csak gratulálhatunk, mert korán sem olyau nehéz a kivitele, mint a Volopük világnyelvnek. Az a gyors haladás, mely a gyorsirászat tanu­lása körül mutatkozik, remélni engedi, hogy e tervezet évek rnultáu megvalósul. Elmond­hatja a jeles tanár Gabelsbergerrol: „És amit alkottam, uyujtám, hogy jót gyarapitsak. Lengene bár ugyan ily szellem kővetőim előtt is!" A többnejüséget, a polygamiát a poli­tikai és társadalmi viszonyok szülik, mind­amellett ellenkezik a magasabb erkölcsi tör­vényekkel. — Az egyéuek szama szerint, mely­ben valamely egyén egy más nemű egyénnel házassági összeköttetésre lép, vau 2 uejüség bigamia, 3 uejüség trigamia stb. A polygamia egész Afrikában és majd miuden ázsiai népnél el van terjedve és a szokás és vallás által megengedve. — A török birodalomban a több­nejűség meg van engedve, de azért sokkal ritkább mint Európában felteszik, mivel csak vagyonosok tarthatnak több feleséget és egy berendezett hárem tömérdek költségbe kerül. A többnejűség a régi hébereknél is megvolt, amint ezt a bibliának némely helyei tanu­"sitják. A művelt nemzetek vallási és etikai né* zetei egyaránt elítélik a többnejüséget és azt ugy az állam, mint az egyház is büntetés terhe alatt tiltják. Ám én a büntetés terhét feleslegesnek tartom, mert a többnejüségbeu élő férj amúgy is eléggé lakol és bűnhődik. E mellett bizonyít a Goránnak azon mondása, hogy férfi hívei kivétel nélkül a menyországba, jutnak, a nő hivei pedig egyáltalában nem jutnak a menyországba mi nem tulaidouitható másnak, mint annak, hogy a férfiak már a többnejűség által összes bűneiket lerótták és ekkép purgatoriumra szükségük nem lévén, közvetlenül a Paradicsomba juthatnak. A többnejűség még megjárja, mert a mig a feleségek egymás között czivakoduak, addig a férjnek nyugodalma van, de a tQbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom