Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.

1888-11-04 / 26. szám

A községi kötelék és abban való felvételről alkotott szabályrendelet módosítás végett a törvényhatóság által visszaküldetvén, ez a kívánt módosításnak megfeielőleg átdolgozva előterjesztetik: Egész terjedelmében elfogadtatik s kihirdetés után 30 napi í'öllebezési időhatár leteltével ujabban felsőbb jóváhagyás alá terjesztetni rendeltetik. Lakbérleti szabály rendeletterv, mint az összes lakosság érdekeit érintő és terjedelmesebb mű, mielőtt tárgyalás alá vétetnék, mindenki által behatóbb tanulmányozás és megfontolhatás czéljaból a pápai lapok utján és pedig az állandó választmanynak már erre vonatkozó módosításai szerint közzététetni s 30 napon át a jegyzői hivatalban közbetekinthetésre is kitétetni rendeltetik s ezzel egyúttal a napirendről levetetvén, a következő közgyűlés, tárgyául jeleltetett. Pénzügyi biztossági kerületek ujabb beosztása szerint városunk a zírczí kerülethez osztatván be: ennek székhelyéül városunknak leendő kijelelése iránt a m. kir. pénzügyi minisztériumhoz indokolt felterjesztést intézni indítványozó előterjesztése a városi tanácsnak: helyesnek ismertetik s elfogadtatok. Ezután Mayer Adolf könyvkötőnek y'u városház alatti délről szélső boltnak 120 frt évi bérért a jövő évi Szfe-György naptól 3 évre szabadkézből bérbe nyerhetése iránti kérvénye tárgyaltatván, tekintve, hogy kérvényező, mint a kérdéses bolttal szomszédos sziutén a városház alatti másik boltuak már volt bérlője ezen bérletétől is csak a városnak hivatalos helyiségbeli szükséglete miatt esett el, a városnak előbb is mindenkor pontosan fizető bérlője volt, s kinek ipara is olyan, mely a hivatalos helyiségek közül kívántató csendet sem zavarja s hogy az általa ígért bérnél több a helyi viszonyokhoz képest nyilvános árverés utján sem várható: — kérelmének hely adatik; — a szerződésben azonban világosan kiköttetni rendeltetik, hogy ha időközben a boltra a városnak saját használatára szüksége lenne, bérlete % évi felmondás után mindSnkor megszüntethetik. Végül az artézikut furatás kérdése került szóba, de minthogy a víznek a kútból folytonos csörgedezéséhez és a Zsigmondyakkal is történt legutóbi személyes értekezlethez képest az ez ügyre kijelelt bizottság a csövek kitisztítása, alant bővítése és ekép a fúrás további foly. Ilyen nyilvános könyvtárakat kellene felállítani Magyarország minden nagyobb községében is. Vármegyénkben több nagyobb községben van olvasókör, ezen körök fórfiai tegyék magukévá e szent ügyet, s közadakozás utján létesítsenek egy kis nyilvános könyvtárt, melyből 1—2 krnyi díjért ki ki szerezhessen olvasmányt. A krajczárból forint lesz s forintokért már lehet szaporítani a könyvek számát. Szerintünk csak így lehet a néppel megkedveltetni az olvasást. Kevés pénzért adni jó olvasmányt és a magyar közönséget rászoktatjuk könyvolvasásra. És ha már egyszer rászokott erre, a könyvvásárlás már magától fog következni. Mert a figyelmes olvasó, megismerve a könyv becset, iparkodni fog azt a művet megszerezni. S ha nem csurran, hát csöppen. Lassanként kedvet kap a könyvvásárláshoz a közönség s be fogja látni, hogy a szobában a könyvesszekrény épen olyan szükséges bútordarab, mint egyéb más. Nyilvános könyvtárakat tehát a községeknek, könyvet a népnek ! És a könyvírók és könyvkiadók jogos panaszai orvoslást fognak találni. Tegyek ez eszmét legelőször magukévá a megyék székvárosai és a példa követésre fog találni a nagyközségekben. Ne feledjük, hogy irodalmában él a nyelv, s „nyelvében nemzet élni s enyészni szokott" ! VÁROSI ÜGYEK. R ndkivü Ii városi közgyűlés. — Jegyzőkönyvi kivonat, — Október 29. Elnöklő polgármester a gyűlést megnyitván, a/i erről szóló jegyzőkönyvnek hitelesítésére Voyta József, Paál István, Kiss Gábor, Vikár Kálmán és Koczka László képviselőket megbízta, miután a szeptember 19-én tartott tettem csak meg e nevetés jelentőségét. Mert ekkor 98 kiló ezüstöt kellett kifizetnem. Miss Brown, hogy engem tönkre tegyen ós boszut álljon rajtam Anti-Banting-kurát használt. A harmadik évben 121 kilé volt a testi súlya, s ma mikor negyedszer kollene a járadékot kifizetni, már 172 kiló az ő testi súlya. Ha ez igy tovább megy, akkor tönkre vagyok téve. Miss Brown, mint biztos forrásból tudom, csupa olyan eledellel táplálkozik, melytől az ember megkövéredik; nem megy soha sétálni, nem tesz semmit, csakhogy súlyát növelje, íme, mire képes egy bosszuvágyó asszony! Eiró : Igaz az asszonyom ? Miss Brown: Nem tagadom. Jól esik szivemnek, hogy ezt a hűtlent tönkre tehetem. I'egnap kezdtem meg a maláta-kurát, ezzel — remélem, — fölviszem 300 kilóig! Gabdy: 300 kiló! kegyelem! Bíró (rövid gondolkodás után): de hisz van még egy mód, hogy Gabdy is jóvátegye hibáját, ön se legyen kénytelen ilyen irgalmatlanul meghízni. Miss Brown: S mi volna az ? Biró: Menjen hozzá nőül. Pauza: Miss Brown elpirul és lesüti tekintetét. Gabdy egy ideig habozva áll, aztán odalép hozzá— Miss Brown legyen az enyém. — Szívesen mister Gabdy, mert egy férj bármilyen kellemetlen legyen is, még félig sem olyan rosz, mint a maláta-kura. Mint jó barátok távoztak, akik mint ellenségek jöttek. A megtestesült soványság I karját nyújtotta a kövérség ideáljának. Egy hét múlva Miss Brownból Miss Gabdy lett. Mondják, hogy azóta a maláta-kurával is fölhagyott, de azért már rég tul van a 300 kilón. íme, a nemezis működése. Házasság kishirdetés utján. — A „Pápai Hirlap" eredeti tárczája. — L

Agy csinos íiatat ember, 24 éves, ki évenkint ^kétezer forint pontos fizetést kap, nőül óhajt venni egy korához illő hajadont, kinek 50,000 forint hozománya van. Ajánlatok arczképmelléklettel együtt kéretnek mielőbb beküldetni, A legnagyobb titoktartás biztosíttatik. Az arczkép kívánatra visszaküldetik. Cziin : K. J, e lap kiadóhivatalában. így hangzott az a kishirdetés, mely a „Fővárosi Hirharsona" czímü képes napilapban látott napvilágot. A csinos fiatal embert Konkoly Jenőnek hívták, ki a nevezett lapnak volt tárczaczikk irója. Évi fizetése korántsem haladta meg a 2000 frtot, de volt csinos külső ábrázatja, amit méltán megirigyelt tőle több kollegája. Konkoly ur egy szép reggelen arra ébredt, hogy fiatalsága daczára, megunta a magános életet s csakhamar komolyan elhatározta, hogy nősülni fog. Igen ám, de az nem olyan könnyű dolog. Ismeretsége még nem nagy, nem régen került a fővárosba s hírlapírói működése is csak egy-két hónapra terjedt ki, mert hisz a „Fővárosi Hirharsona* is csak az első negyedévét járta a világ színpadán. Eszméje támadt. Elhatározta, hogy a kishirdetések rovatában közzé teszi a házassági ajánlatot. Ha előnyösen sikerül, jó lesz, ha nem sikerül, ugy sem bánom, legalább lesz egy érdekes tárczaczikktárgyam! — gondolta magában Konkoly ur s megírta az ajánlatot. Másnap reggel nyolcz órakor, amint belépett a szerkesztőségbe, kollegái sorra siettek üdvözölni a jövendőbeli jegyest. Az újdondász legelőször ugrott Konkoly ur elé, abbeli örömének adván kifejezést, hogy az újdonságok rovatát egy érdekes hymenhirrel szíves lesz gazdagítani; de nem mulasztotta el gratulálni sem. — A mindenható pazarul szólja áldását a kötendő gyönyörű frigyre, kívánom, hogy életük fonala sohasem szakadjon el, hanem Hymen rózsalánczává képződve, minden tavaszszal uj örömöket hozzon és a természet ujjáébredésével minden egyes rózsaszál bűvösbájos illatárként áraszsza el feje felett a boldogság mámorát! — szavalá teljes hévvel. Utána a vezérczikkiró gratulált és nyomatékos hangon adott kifejezést örömének. — Igen, Magyarország nem volt, hanem lesz! Bár pusztulunk, veszünk, de születni fognak helyettünk nagy férfiak. — Áldást és békeséget kivánok, — mondá a , Törvényszéki akarnok* ygyat vezeelőző ülés jegyzőkönyve került felolvasás alá. Minden jelentékeny megjegyzés nélkül tudomásul vétetett. Az első tárgy Ko\ács Istvánnak a vágóhídi marhavágási dijak beszedésének reá ruházására iránti kérvénye volt, amit azzal indokol, hogy ezzel fogyasztási adó eltitkolásával történhető megrövidítéseknek vetetik eleje, azon intézkedés által elesik, hogy ha a vágóhídi felügyelő utasittatik, hogy marhavágást csak a fogyasztási adó megfizetéséről szóló igazolványnak felmutatása mellett engedjen, a ezt láttamozza: ez elrendeltetik; ós ehez Képest a kérvény mellőzendőnek, az eddigi rendszer fenntartandónak kimondatik, de azon módosítással, hogy úgy a vágási utalványt szolgáltató városi számvevőség, mint a vágóhídi felügyelő bejegyzéseiknél külön rovatot nyissanak annak kitüntetésére, hogy a vágásra szánt marha „öreg" vagyis 3 frt 78 kr. fogyasztási adó vagy „kisebb" vagyis csak (53 kr. fogyasztási adó számba tartozik-e? Ezúttal még elhatároztatott, hogy miután az 1Ö89. január 1-én életbeléptetendő állategészségügyi törvény a borjú vágást is sziutén a közvágóhidra utalja, a vágóhídi szabályrendelet 19. §-ában megállapított 10 kr. vágási dij, mely eddig nem szedett, 1889, január 1-tŐl kezdve szintén szedessék. Földmives iskola ügyének ujabb^ tárgyalására 30 nap közbevetésével tartandó közgyűlés határnapjául f. évi deczember A5-ike kitüzetik. A reg ál e jogos italméréssel egybeitöfogadó, vendéglő, szálloda és korcsmákról alkotott szabályrendelet a minisztérium által módosítás végett visszaküldetvén, ez a kívánt módosításoknak megfeielőleg átdolgozva előterjesztetik és a 13-ik §. kihagyásával, többire egész terjedelmében elfogadtatott s kihirdetés után 3o nap föllebezési határidő leteltével ujabban felsőbb jóváhagyás alá teijesztetni ' rendeltetik. A kávéházi kávé, sör és pálinka mérési üzletekről alkotott szabályrendelet a minisztérium által újból alkotás végett visszakiildetvén, azon felvilágosító jelentós kíséretében újból felsőbb jóváhagyás alá terjesztetni rendeltetik, hogy miután ennek jóváhagyása csupán azon feltevés miatt tagadtatott meg, mintha Pápán a sör és pálinka mérés is regále jog alapon gyakoroltatnék, mi pedig téves, mert városunkban sört és pálinkát mindenki mérhet s ez nem regále jog.