Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.
1942-01-24 / 4. szám
T p' Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. RLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztősé g: Levente-utca22.szám Előfizetés V 4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Á Nemzetvédelmi Kereszt jelentősége. Magyarország kormányzója a nemzetvédelem terén érdemes szolgálatai elismeréseként sok olyan egyént tüntetett ki, akik a nemzet fennmaradását célzó önkéntes és áldozatos munkával szolgálták hazájukat azokban a Válságos időkben, amikor a haza megmentéséről volt szó. A vörös uralom garázda vezetői vad kegyetlenséggel irtották ki azokat, akik az igazságért harcolva életüket áldozták fel. Az 1919. évi ellenforradalom résztvevői közül azoknak, akik börtönökben, az akasztófa árnyékában élték át a szörnyű napokat és kitartottak a krisztusi hit mellett és harcoltak a keresztény Magyarország megmentéséért, a Kormányzó Nemzetvédelmi Keresztet adományozott. A Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosának tudnia kell, hogy a nagy magyar összefogás kimélyítése első és legszentebb feladat. Ez a líimélyítés állandó tevékenységet parancsol a magyarságunk külső és belső ellenségeivel szemben. A Nemzetvédelmi Kereszt jelentősége abban rejlik, hogy a tulajdonosainak a mai válságos időkben, mely úgy társadalmi, mint gazdasági szempontból alaposan megrázza a világot, tudnia kell, hogy mit cselekedjék. A megpróbáltatásban gyenge nemzet elpusztul, de az erős győz és tovább él. A nemzet erejének fokmérője a nemzeten belül éiő egyének lelki egysége, ennek alapja pedig a nemzeti öntudat. Hazánk jövője fejlődését, Magyarország eredeti határainak visszaállítását csak a magyarság szilárd hitére, hajlíthatatlan jellemére, önbizalmára és a fegyelemre alapíthatjuk. Minden magyarnnak áldozatot kell hozni, össze kell fogni a magyar sorsközösség érdekében, erejét és tudását a magyar nemzet szolgálatába kell állítani. A magyar csak akkor maradhat meg, ha egymás kezét testvérként fogja meg, ha minden magyar meg tud bocsátani magyartestvérének. A Nemzeti Kereszttel kitüntetettek táborának sürgősen eggyé kell kovácsolni a magyar társadalmat. A Nemzetvédelmi Kereszt minden tulajdonosa tartson szoros kapcsolatot a társadalom minden rétegével és ragadjon meg minden alkalmat baráti körben, családban, munkahelyen a nagy magyar egység munkálására. A nemzetvédelem szolgálatával a Magyar Állam, a Magyar Haza és a Magyar Géniusz életét valósítjuk meg. Ha ebben az irányban dolgozunk, valószínű ellenséggel és idegennel is találkozunk és harcba kell szállnunk, de ebből győzelmesen kell kikerülnünk. Az állam érdeke, a nemzetvédelem megköveteli, hogy a kapott parancsot ki-ki fegyelmezetten, & legjobb képessége szerint lélekkel, meggyőződéssel hajtsa végre. A Nemzetvédelmi Kereszt emlékeztet, áldozatos munkát követel, lélekben való Összeforrottságot jelez, bátor fellépést az ellenségesfcedőkkel szemben. Az egész országban, így Pápán is, komoly férfiak kerültek tömegesen a börtönökbe és sokan életüket voltak képesek feláldozni, mert magyarságunk mellett hajthatatlanok maradtak. Ezeket a bátor egyéneket most kitüntette a Kormányzó abban a hitben, hogy a jövő Magyarország kiépítésére mindenkor számíthat a nemzeti védelem érdekében ezeknek a kitartó szolgálatára. Pápán a vörös uralom idején sok-sok iegyén szintén a börtön lakója volt, sőt egyeFelelős szerkesztő : SÁNDOR PÁL. mt Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda. seket felírtak a kivégzendők listájára. Ezek a megalkuvást nem ismerő* önzetlen, bátor férfiak szintén fogadalmat tettek, hogy a nemzet érdekében bármikor készen állnak. A Nemzetvédelmi Kereszt tehát mindazoknak jár, akik a vörös uralom idején az ellen' forradalmi mozgalmakban résztvettek és valami jelentős esemény fűződik a gyászos múltú időkből az ő dicső nevükhöz. Matics József. Városi közgyűlés. — 1942 január 19 ós 21. — A járásbírósági építkezés. — Küldöttség az igazságügyminiszterhez. Pápa város képviselőtestülete e héten hétfőn és folytatólag szerdán közgyűlést tartott. A folytatólagos közgyűlést nem a tárgysor hosszúsága tette szükségessé, hanem az a még soha elő nem fordult eset, hogy a közgyűlés délután 3 órától fogva este fél 8 óráig'egyetlen tárggyal: a járásbírósági építkezés ügyével foglalkozott, s végezetül ebben is az érdemleges határozathozatalt egy héttel elhalasztotta, elfogadván azt a javaslatot, hogy a jelenlegi helyen történő — számtalanszor hangoztatott nézetünk szerint is legmegfelelőbb — építkezés érdekében küldöttség keresse fel az igazságügyminisztert. A tárgysorozatra kitűzött többi pontot szerdán tárgyalta le a képviselőtestület. A hétfői gyűlés. Csak tisztviselőválasztások alkalmából szokott akkora számban összejönni a képviselőtestület, mint amennyi hétfőn egybegyűlt. Az újonnan behívott tagok is mondhatni teljes számban megjelentek. Hamuth János polgármester megnyitójában ezeket üdvözölte, kérve a közügyek intézésében való tevékeny közreműködésüket. Miután jelentést tettek a felső hatósági jóváhagyást nyert közgyűlési határozatokról, áttértek a napirend 1. pontjára: az igazságügyminiszternek a járásbírósági székház ügyében a polgármesterhez küldött rendeletére. Dr. Uzonyi Kálmán jogügyi tanácsos ismertette a polgármester ide vonatkozó javaslatát, mely részletesen megokolva oda konkludál, hogy a bírósági székház a volt Korona-vendéglő átengedésével annak helyén és a hozzá csatolandó térrészen építsék fel. Ezzel a város a mai járásbírósági épület helyén felépíteni tervezett építkezésre már megszavazott 80.000 P-t megtakarítja és ezt a Koronából kitelepítendő lakók részbeni elhelyezésére fordíthatja. A vita első szónoka dr. Sulyok Dezső volt, aki hivatkozva az áprilisban érkezett igazságügyminiszteri leiratra, mely a régi helyen való építkezést elfogadta, azt javasolta, hogy az igazságügyminisztert küldöttségileg kérjék fel említett leiratában foglalt álláspontja fenntartására, amennyiben azonban ez, a képviselőtestület egységes felfogása szerint legmegfelelőbb helyre való építkezés nem volna keresztül vihető, a járásbírósági székház helyéül a Majorés Árok-utca közti telek — a szikvízgyárépület esetleg szükségessé való kisajátításával — jelöltessék meg és engedtessék át. Vitéz Karcsay Béla hosszabb beszédben a polgármesteri javaslat mellett foglalt állást. A hely jól megközelíthető, jó fekvésűnek, az ottani építkezést több 100 ezer P-vel olcsóbbnak tartja. A kislakások építését, mint elsőrendű nemzeti szükségletet méltatta és sürgette. Dr. Huszár István felvetette a kérdést, nem történt-e valami mulasztás az április—november közt lefolyt időszakban? A jogkereső közösség érdeke a belvárosi építkezést követeli. Dr. Domonkos Géza egy rövid megjegyzése után Ruip Jenő beszédében főkép . azt fejtegette, hogy a vásártér és környéke fej| lődésképes része a városnak. Dr. Pongrácz Jó| zsef a háborús viszonyokra és az adófizető pol| gárok érdekeire való tekintettel is szintén a I polgármester javaslata mellett foglalt állást. Ugyanilyen értelemben szóltak Szalay Lajos és Németh József is, aki a nyomortanyák megszüntetésének szükségességét hangsúlyozta. Dr. Nagy Béla azt javasolta, hogy a döntést egy héttel halasszák el, s ezen idő alatt a polgármester vezetésével küldöttség keresse fel az igazságügyminisztert, kérve őt, hogy a régi helyen való építkezést fogadja el, ami elől a városi képviselőtestület minden eddig felmerült akadályt elhárít. Dr. Sulyok végszó címén foglalkozott a belvárosi építkezés ellen felhozott érvekkel, kijelentvén, hogy ő is a régi helyre kombinált megoldást tartja természetesen a legjobbnak. Végezetül a polgármester a vitát lezárva, részletesen beszédben foglalkozott a vita folyamán elhangzottakkal és azt fejtette ki, hogy úgy jogi, pénzügyi, mint városfejlesztési szempontból is a vásártéri megoldást tartja a város érdekében a legmegfelelőbbnek. Végül felolvastatta az igazságügyminiszter által kiküldött mérnöknek a Grünwald-telki építkezésre vonatkozó kedvezőtlen véleményét. Dr. Sulyok Dezsőnek személyes kérdésben történt felszólalása után a polgármester elsősorban dr. Nagy Béla halasztó indítványát tette fel szavazásra, amelyet a képviselőtestület névszerinti szavazással 35 szóval 27 ellenében elfogadott. Ennek megfelelőleg a polgármester vezetésével a következő tagokbólálló bizottságot küldik ki: Vitéz Karcsay Béla, Németh József, dr. Huszár István, Hajnóczky Ferenc, dr Kiss Gábor, dr. Nagy Béla, Ólé Sándor, dr. Fónyi Jenő, Szalay István. A küldöttség visszaérkezése után összehívandó új közgyűlés fog véglegesen dönteni az ügyben. Ekkor-már fél 8 elmúlott és így a napirendre tűzött többi ügyet szerdán tárgyalták. A szerdai gyűlés. A szerdai közgyűlésben a belügyminiszter rendeletére megállapították a tisztviselőket és alkalmazottakat megillető mellékilletményeket melyek ezen összegükben vannak már az 1942. évi költségvetésbe beállítva. Kimondották, hogy két kezelői állást a XI. fiz. o.-ba való sorozás mellett segédnyilvántartói állásnak szerveznek át. Kovács Sándor felszólalására, ki megnevezett kezelők átminősítését kérte ez állásokra, a polgármester kijetentette, hogy az állásokat a belügyminiszter jóváhagyása után választás útján, fogják beltölteni. — A húsfogyasztási adót a jelen évtől kezdve az I. o.-ba sorozott (20.000 lakosnál nagyobb) városok magasabb skálája szerint fogják szedni. Böröczky Lajos kérte e Ti&ZOÍíó~bál február 8-án a Griffben! Ára lö fillér.
