Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-12-30 / 52. szám

Vidéki t. előfizetőinkhez! La­punk mai számához postautalványt mel­lékeltünk, amelyen ősszegszerüleg fel van tüntetve hátralékos előfizetőinknek a tar­tozása. Tisztelettel felkérjük érdekelt elő­fizetőinket, hogy hátralékaikat a csatolt utalvány felhasználásával szíveskedjenek mielőbb rendezni, mert máskülönben kénytelenek volnánk a tartozások be­hajtásával ügyvédünkét megbízni. lusban, a testvér nép szeretetével. Németh Erzsébet oki. tanítónő hatásos szavalatával gazdagította a műsort, Hodik Imrémé pedig Kuortti Ádám finn lelkész önéletrajzából ol­vasott fel megkapó részletet. Bácsi Sándor lelkész, Rózsa János ig.-tanító, Csizmadia László és az iskolásgyermekek kara finn nép­dalokat énekelt, Bácsi Sándor és Csizmadia Klára a finn himnuszt énekelték el eredeti finn nyelven, mit aztán a gyülekezeti énekkar magyarul interpretált. A műsor első és utolsó pontjaként Kiss Dezső s. lelkész imádkozott. A felemelő ünnepélyt a Himnusz zárta be. — Itt említjük meg, hogy a pápai evang. gyüle­kezetben gyűjtés és offertorium útján mintegy 350 pengő folyt be finn testvéreink javára. — Magyar a magyarért. Ez a mozgalom a visszatért Felvidék szociális felkarolására, anyagi és erkölcsi támogatására alakult egy évvel ezelőtt vitéz Horthy Miklósné kormány­zóné legfőbb védnöksége alatt., vitéz Imrédy Béláné elnöklése és Bronts Gézámé ügyveze­tése mellett. A mozgalom hihetetlen, eddig még mem tapasztalt arányokat öltött. Test­véreink, felszabadult magyarok megsegítésé­ről volt szó. Ilyenkor a magyar — ha kell — mée.az ingét is szívesen oda adja, ha ez az ára annak, hogy újra keblére ölelhesse elsza­kított és fölszabadított magyar testvéreit. Egy év mozgalmáról most jelent meg a hivatalos összefoglaló Jelentés., amely pénz- és termé­szetbeni adományok címén közel hét millió (pontosan 6,880.750 P 35 f) ,t}engő értékről számol be., mint gyűjtési eredményől. Sok­sok fájó sebre volt ez a szép összeg bal­zsamír! — Eljegyzés. Nagygeresdi Kiss Pál dr. földbirtokos és felesége Nagygeresdi Kiss Rózsi leánya: Nagygeresdi Kiss Gizike és néhai Réthei Fadgyas Gyula ny. községi fő­jegyző és felesége Ihász Gizella fia: Réthei Fadgyas Béla dr. kir. bir. ömkf. aljegyző, tart. hadnagy karácsony napján tartották eljegyzé­süket Marcalgergelyiben. (Minden külön érte­sítés helyett.) — Esküvő. Baksay Éva és Kovács Andor m. kir. tüzérfőhadnagy — Kovács Kálmán helybeli ny. huszárezredes fia — folyó hó 30-án déli 1/212 órakor tartják esküvőjüket a rimaszombati református templomban. — Előléptetés. A kereskedelmi miniszter Lelkes József pápai Máv tisztet 1940 január 1-i hatállyal Máv főtisztté léptette elő. — Üzemvezető-főmérnöki kinevezés. Mint a Kecskeméti Közlönyben olvastuk, Zacher Zoltán gépészmérnököt, a pápai ref. kollé­gium volt jeles növendékét, a nyugalomba vonulása óta köztünk élő Zacher Sándor ny. homokbödögei evang. ig.-tanító fiát, az Első Kecskeméti Konzervgyár üzemvezető főmér­nökévé nevezték ki. Zacher mérnök eddig is a gyár kötelékében működött. — A Turul-bál — mint már többször jeleztük — január hó 6-án lesz a Griffben. Az ízléses meghívókat a héten küldötték szét, s a családok körében mindenütt szívesen fo­gadták az exclusiv volta mellett is népszerű bál hírnökét. — Népszámlálás Devecserben. November hóban népszámlálást tartottak Devecserben. Eredménye a következő: lakosok száma 4446. Ebből férfi 2303, nő 2143. A lakások száma 1076. — Halálozás. Bors István volt vendéglős, aki annak idején a világháborúból megrok­kanva tért haza, Devecserben, hol vejénél volt látogatóban, 68 éves korában meghalt. Ugyan­ott helyezték örök pihenőre. Halálát harcté­ren szerzett betegségéinek elfajulása okozta. üj tanfolyam kezdődik január 1-én a gyorsíróiskolában hetenként 4 tanórával Beiratkozás 2 P. Tandíj havi 8 P. A tanfolyam végén — júniusban — a résztvevők állami irodai gyors­írói vizsgát tehetnek. Beiratkozás és felvilágosítás Kis Tivadar könyvkereskedésében. — Kapuszin alatti kaszinózás. A tettek és események színhelye nem a Kossuth-utcai »kapuszin«, hanem a Szent Imre herceg Főtér 23. számú házának tágas kapubejárata, ahol félig csukott kapu mögött borozgatás köze­pette vidám események zajlanak le és »épü­letes« beszélgetések hangzanak el. A tettesek lazok a fiatal és öregebb korú férfiak, akik a házban levő »Szigligeti« borpincéből pénzü­kért megváltják maguknak a jogot arra, hogy — ha már a kimérésben mem szabad elfo­gyasztaniok azt a három deci bort, ami bi­zony néha többször három decire is fölrúg •—, hát kilépnek vele a kapuszin alá s ot|t szürcsülik el, vagy nyakalják be. Ez még nem volna olyan baj, ha az ott összegyülekező. 10—20 ember olyan vitát nem csapna, s olyan hangnemben nem »társalogna« s ami nemcsak hogy nem való, hanem egyenesen megbotrán­koztató és erkölcsrontó. Ott a templom szom­szédságában több olyan mondat hangzik el, amelyet nemcsak hogy idézni nem lehet, dé ' még meghallani is förtelem. Azok a jó embe­rek, akik miatt jóizlésű ember fél bemenni a'g épületbe — pedig sokan járnak oda, hisz a »kaszinó« fölött hivatalos helyiségek vannak —, nem tudják, még csak nem is érzik azt; hogy az állva való boritalozás jogával köte­lességek is járnak! Módot kellene találni il­letékeseknek arra, hogy ez az időtöltés szeb­ben, másképen, vagy máshol folyjék le. A ha-' tóság .érdekeltjei talán találnak valami modüs vivemdit arra nézve, hogy ez az állapot meg­szűnjék. Fölvetjük itt azt a kérdést: mem le­hetne megoldani az ügyet itt is úgy, mint a »Badacsonyi« borkimérésnél (Petőfi-utca), ahol külön kimérő és külön fogyasztóhely is van? Itt zárt ajtóknál történik a »kaszinózás«'. A zárt ajtók pedig bizonyos zártabb társalgási modorhoz szoktatják a szórakozó embereket. S maga az ilyen szórakozás emberségesebb is! Sokan figyelmeztettek a fent vázolt álla­potokra s magunk is nem egyszer tapasztaltuk a panaszoknak fái^almas voltát. Fáidialmas. mert többször kis gyermekeket láttunk ott a fórumon, kis gyermekeket, akiknek lelkét fer­tőzik meg azok, hogy bibliai nyelven fejezzük ki magunkat, amik a szájon kijőnek. Ment­sük meg őket a jó izlés és szebb eszmék szá­mára, amiket az iskolában nevelőik beléjük csepegtettek! Ü J~É V M B retikült, pénztárcát, neszesszert, bőröndöt olcsón és Jól vehet a készítőnél Győri Böröedösnél Pápa, Kossuth Lajos utca 1. szám. — A »FöIdindulás« Pápán. Mint értesül­tünk, a celldömölki műkedvelő ifjúság január hó első felében előadja Pápán is Kodölányi Jánosnak Celldömölkön rendkívüli sikert ara­tott színművét, a »Földindulását. — Az inségadó új kulcsa. A hivatalos lap­ban most jelent meg az 1939 utolsó negyedére és egész 1940-re megállapítandó inségjárulék­ról szóló belügyminiszteri rendelet. A rendelet kimondja, hogy egyszeri inségjárulékot kell fi­zetni a jövedelemadó, társulati adó, tantiémadó és az általános kereseti adó fizetésére kötele­zetteknek. Az 1939. negyedik negyedre járó évi jövedelemadónak, társulati és tantiémadónak 5 százaléka, az általános kereseti adóalapnak fél százaléka (azaz a kereseti adónak 10 százaléka.) Az 1940. évre szóló inségjárulék a jövedelem, társulati és tantiémadó 20 százaléka és az álta­lános kereseti adóalapnak 2 százaléka (azaz a kereseti adó 40 százaléka). Az 1940. évre szóló inségjárulékot a rendes adókivetések során álla­pítják meg. — Karácsonyi adomány. A Pápai Hitel­bank Részvénytársaság 100 P-t adományozott a pápai járás szegényei karácsonyára. — Budapest télen. Ilyen címmel új moz­galom indult meg a vidék számára, hogy egy­részt gyönyörű fővárosunknak értékeit és szép­ségeit mindenki olcsón megismerhesse, más­részt, hogy a háborús mozgalmak által meg­csappant külföldi idegenforgalmat némileg pótoljuk. A mozgalomról az Orsz. Idegenfor­galmi Hivatal vezetője, Hallóssy István m. kir. kormányfőtanácsos kitűnő cikket írt, mely­nek fontűsabb részeit,, amelvek általános ma­gyar érdeküek. alábbiakban közöltük: »AZ Idegenforgalmi Propaganda Munkaközösség ezévben útjára indított egy új akciót, a »Buda­pest télencv mozgalmat, amelynek az a célja, hogy a magyar télben újabb hidat verjen a vidék és főváros között. Pedig az volt a hely­zet, hogy ősztől tavaszig szinte teljesem el­apadt az élet áramlása a főváros és a vidék [között s lassan téli álomba dermedt a magyar belső idegemforgalom. November 1-től már­cius l-ig a magyar idegenforgalom 120 fekete napja következett évről-évre s mi most ennek a 120 eseménytelen napnak üzentünk hadat azzal, hogy téli szezont akarunk csinálni a holszezonból. Milyen eszközökkel? Árleszállí­tással az egész vonalon! Olcsó utazást, olcsó hotelt, olcsó ellátást, olcsó szórakozást és olcsó nívós pihenést akarunk biztosítani min­den vidéki számára a magyar fővárosban^ Azt akarjuk, hogy a fővárosnak az idegenek által annyiszor agyondicsért szépségét, kultúr­intézményeit, színházait; fürdőit, zenei életét, tanulmányi és önképzési lehetőségeit, nivós pihenési alkalmait, csillogó társadalmi életét a téli hónapokom keresztül rendkívül olcsón ma­gáénak vallhassa minden vidéki magyar. Azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom