Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-06-17 / 24. szám

Szerkesztőség : Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szára ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1!78. — Kiadóhivatal H 60. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Az országgyűl Horthy Miklós kormányzó Az országháza kupolacsarnokában e hét szerdáján hagyományos fényes külsőségek között történt meg az országgyűlés megnyitása. A képviselőház és a felsőház ünnepi magyar díszbe öltözött tagjain, a megjelent hivatali előkelőségeken kívül lélekben ott volt az egész magyar nemzet, mert neki: az egész magyar nemzetnek szólott a fényes ünnep legfényesebb mozzanata, Horthy Miklósnak az országgyűlést megnyitó, munkásságának irányt mutató, eszméket adó, azt lélekkel megtöltő beszéde. Adja a magyarok Istene, hogy a bölcs államfő, a nagy magyar szellemében munkálkodva az országgyűlés áldott munkát végezhessen a nemzet minden tagjának és a haza nagyságának érdekében. Hasonló nagy horderejűek kormányzónknak a világhelyzetre s a Világbéke re vonatkozó szavai, melyek bizonyára minden más országban is megszívlelésre és megfontolásra fognak alkalmat nyújtani. A kormányzó szózatának fontosabb részeit a következőkben közöljük: A kormányzó mindenekelőtt hálával fordult a Mindenhatóhoz, hogy a most összeült országgyűlés egy immár megnövekedett Magyarország törvényhozó testülete lehet. Szent István évében Isten különös kegyelméből és a nagy király szellemének segítő ereje által a magyar nemzetre a megpróbáltatás időszaka után biztató napok köszöntöttek. Első feladatunk lesz, hogy a főleg magyar-oroszok lakta Kárpátalja országrésznek ősi alkotmányunkba szervesen beleillő önkormányzatot állapítsunk meg. Hiszem és remélem, hogy az országgyűlés is ápolini fogja a megértést és barátságot magyar és idegenajkú honfitársaink között, amit megbontani csak konkolyhintéssel lehet. Az új országgyűlés irányelveit a következőkben jelölte meg a kormányzó. Függetlenség és önállóság kifelé, ez legyen az irányelv ennek az országgyűlésnek működésében. Alkossunk mindenekelőtt olyan törvényeket, melyek a társadalmi békét és megértést szolgálják, melyek az egészséges és keresztény társadalom alapját, a családot erősítik meg. Gondoskodni kell tehát arról, hogy földmíves és ipari munkás és mindenki, aki nélkülözi a saját otthon melegét, házhelyhez, otthonhoz éspedig egészséges otthonhoz jusson. A szociális feladatok megoldásának pénzügyi megalapozásáról szintén gondoskodni kell. Szükségessé teszi ezt a családvédelem és a sokgyermekes családok támogatása. A társadalmi egyensúlyozottság lelki feltételeinek előmozdítását az országgyűlés a társadalomnevelés támogatásával és irányításával szolgálhatja. Magyarország gazdaságpolitikai céljai csak az lehet, hogy mindenki dolgozzon és különösen, hogy mindenki munkájából tisztességesen megélhessen. És nemcsak a gazdasági életben dolgozókra, hanem a nemzet minden munkás tagjára az állami, köz- és magánalkalmazottakra is vonatkozik. Gazdaságpolitikánkalapja csak a több munka és többtermelés lehet. A több munka a mai világversenyben az egész élő nemzedéknek és minden egyes embernek hazafias kötelessége, a többtermelés pedig olyan nemzeti érdek, melyet az államnak nagy vonalakban irányítani, bátorítani és segíteni kell. Ha a világgazdasági életnek mai kíméletlensége mellett bármi okból csak egy kevéssé és megnyitása szózata az országgyűléshez. is megtorpanunk, helyrehozhatatlan hátrányos gazdasági függőségbe kerülhetünk. A szociális és gazdasági megerősödésünk mellett szabadságunk és gyarapodásunk legfőbb záloga az ősi magyar erényekben és a i nemzet erejében való bizodalom. Kiválóan j megszervezett honvédelem, fegyelmezett, elsőrangúan kiképzett, igaz hazaszeretetben nevelt és jól felszerelt hadsereg, élén fenkölt katonai hivatásnak élő tisztekkel. Ez a békének leghaj tásosabb biztosítéka. A magyar nemzetnek, mely függetlenségéért és önállóságáért egy ezredéven át vívott | küzdelmeiben megedződött, elsősorban saját erejére támaszkodva kell betöltenie mindenI kori békés hivatását a Duna-medencében. De ; mint a múltban, úgy ma is barátokat keres j és eddigi barátai mellett hűséggel kitart. Háj Iával és megelégedéssel gondolunk azokra a i nagy eredményekre, melyeket az elsőként ! mellénk álló Olaszországnak és a régi hűséges | fegyvertársnak, Németországnak barátságára támaszkodva érhettünk el. A jövőben is együtt kívánunk haladni e két hatalmas, egymással szövetkezett baráti állammal, az igazságos béke nagy művének érdekében. Az évszázados megszakítás után ismét szomszédunkká vált Lengyelországhoz a történelmi hagyományok alapján kifejlődött igaz barátság íratlan törvényei fűznek. Éber figyelemmel kísérjük mindazt, ami bizalmi légkört fejleszthet ki köztünk és j Jugoszlávia között. A világtörténelemnek egyik különösen nehéz korszakába esik ennek az országgyűlésnek munkássága. Európa nagy feszültségben él. Az ok kétségkívül a páriskörnyéki békediktátumokban keresendő, amelyek több országban tűrhetetlen helyzetet teremtettek és amelyből j szabadulni a lehetőséghez képest természetesen mindenki törekszik. Hogy a világ legrettenetesebb harca mindenki és minden ellen i még nem indult meg, az csak annak köszönhető, hogy az államok sorsának intézői tudják, hogy ez a harc csakis a kultúrvilág megsemmisülésére vezethet. A nagyhatalmaknak módjukban volna a j közöttük fennálló vitás kérdések elintézése után a többi érdekelt államokat is meghall1 gatva, ezek között egy új és igazságos helyze{ tet teremteni és ezt, ha kell, az érdekeltekre rá is kényszeríteni. A tárgyalások ideje talán ielérkezett, de a kezdeményező lépést megtenni nehéz. Ezért nézetem szerint a legszerencsésebb megoldás az volna, h

;a a konkrét problémák megoldása céljából a nagyhatalmak összehívására a világ legmagasabb és legönzetlenebb erkölcsi fóruma, a pápa Őszentsége tenne javaslatot. Nagy felelősség vár az országgyűlésre azért is, mert az emberek élete nemcsak gyorsabbá, hanem sokkal szövevényesebbé is lett. Az állam és polgárainak élete a legapróbb részletekig egységbe szövődik. És ennek az egész bonyolult új életnek végleges rendszere még sehol a világon nem alakult ki teljesen és egészségesen. A magyarság politikai ösztöne mindig rátalált a helyes útra. A magyar nemzet mindig tudta, miképen kell a mult tisztes hagyományait a korszerű haladás eszméivel összeegyeztetni. Alkotmányos életünk folytonossága nemzeti életünknek mindig egyik legnagyobb erőssége volt. A világszerte új eszméket kereső és új életformák után vágyódó átmeneti í korunk forrongásai közepette is alkotmányos életünknek ez a folytonossága és alkotmányunk; nak minden üdvös újítás megvalósítására j módot nyújtó ruganyossága erősségünk marad a szentistváni eszmék korszerű alkalmazására. Mint az alkotmány és a törvényes rend legfőbb őre, felhívom az országgyűlést, hogy törvényhozó munkáját történeti alkotmányunk szellemében végezze és az ezeréves nemzeti hagyományok és a korszerű szociális törekvések szellemében építse tovább a magyar állam sok vihart kiállott épületét. Városi közgyűlés. 'Pápa megyei város képviselőtestülete f. évi június hó 10-én Hamuth János polgármester elnöklete alatt előbb rendes-, ezt követőleg pedig rendkívüli közgyűlést tartott. A rendes közgyűlés egyedüli tárgya az 1938. évi házipénztári s alapítványi pénztárak zárószámadása volt, amelyet a képviselőtestület a pénzügyi bizottság javaslatának ismertetése mellett úgy általánosságban, mint részleteiben egyhangúlag elfogadott. A rendkívüli közgyűlés a következő ügyeket tárgyalta: Elfogadta a jéggyár kezeléséről alkotott szabályrendelet módosítását, — ugyancsak elfogadta a járda-szabályrendelet és a géperejű bérkocsi viteldíj szabályzat tárgyában elkészített szabályrendelet-módosításokat, mig a közfogyasztásra kimért húsokhoz nyomtaték meghatározásának pótpontként való felvétele tárgyában kelt javaslatot a polgármester napirendről levette, miután a közvágóhidi és husvizsgálati szabályrendelet időközben megjelent kormányintézkedés folytán egészben újból átdolgozandó lesz s íezít a kérdést is ennek keretében tárgyalják le. A képviselőtestület a városi községi iskolaszék tagjaiul Küttel Nándor, Kende Béla, Jílek Ferenc, dr. Jílek _József, Szalay Lajos, Fischer Elemér, dr. Kőrös Endre, dr. Csarmasz Ferenc, v. Draskóczy István, Szűcs Dezső, Tocsik Antal, dr. Friml Jenő képviselőtestületi tagokat választotta meg. Mig a dr. Konkoly Thege Sándor lemondása folytán az állandó választmányban megüresedett helyre Böröczky Lajos, a jogügyi bizottságba dr. Tóth István, a pénzügyi bizottságba vitéz Draskóczy István, a szinügyi bizottságba Fischer Elemér képviselőtestületi tagokat választotta meg. A képviselőtestület a városi mozgószinház ellenőrző bizottságot önálló vagyonkezelési üzemmé alakította át. A sághegyi bazaltbányával kötendő útburkolási kőanyag vételára és annak feltételei, valamint a pápa-ugodi hitbizományi uradalommal a repülőtér céljára megvásárlandó terület szerződése tárgyában kelt polgármesteri javaslatokat elfogadta. Ez utóbbira vonatkozó szerződés szerint a város a 200 kat. hold területü ingatlant az uradalomtól 140.000 pengőért vette meg, s a vételárat 10 év alatt köteles negyedévi részletekben letörleszteni. A mezőgazdasági szakiskola által kivánt vízdíjat leírta, a Perutz-gyár gyárbővítési céljaira a szükséges és azelőtt is megadott építési kedvezményeket újból megszavazta. Dr. Pápai Lajos állatorvos, vágóhídi igazgató fegyelmi ügyében a képviselőtestület a polgármester által beadott fellebbezés felterjesztését határozta el és ezzel az üggyel kapcsolatban Hajnóczky Ferenc képviselőtestületi tag újabb Írásbeli bejelentést tett összeférhetetlenség címén a városi állatorvos ellen. A Magyar Városok Orsz. Szövetsége részére a várost illető 126 P részvényértéket a