Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-10-08 / 41. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség1178- — Kiadóhivatal 1160. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Benes lemondása természetes következménye volt azoknak az eseményeknek, amelyek két hét leforgása alatt szemünk előtt leperegtek, s amelyeknek bámulatos gyorsaságú fejleményeit, s azokat a változásokat, amelyeket létrehoztak, szinte szédülő fejjel nézi a világ, pedig a legvégét: az igazság teljes diadalát még mindig csak sejteni, de immár hívő bizonyossággal várni lehet. Benes megbukott. A csalásokból alkotott épület összeomlott. Legkevesebb büntetés, ami a tudatosan és nem jóhiszemű tévedésből csalót érheti az, ha helyéről távozik. Bármint reszketett a hangja Sirovy tábornoknak, mikor rádión keresztül az elnök távozását bejelenttette, a magunk részéről elképzelhetetlennek tartjuk, hogy maguk a csehek is be ne lássák minő becsapásnak voltak 20 éven át részesei, amikor történetileg és fajilag teljesen heterogén nemzetek fölött gyakorolták elnyomó uralmukat. Még a karddal meghódított országok — ha csak aztán megértő és bölcs kormányzás alá nem kerültek, amelynek a cseh uralom homlokegyenest az ellenkezője volt — sem szoktak örökké a hódító birtokában megmaradni, három részre szétdarabolt országot is láttunk már önálló és dicsőséges életre kelni, annál kevésbbé volt józan ésszel elképzelhető, hogy az ú. n. Csehszlovákia, melyet még első kiagyalója, Massaryk sem ilyennek gondolt mint aminő formátlan formában húsz esztendeig fennállott,, s amelyet Benesnek a nagyhatalmak tájékozatlanságára s tegyük hozzá: akkori elfogultságára alapított körmönfont mesterkedése hozott össze, húsz esztendőnél tovább fennmaradhasson. Fel kell jegyeznünk Benes további bűneként, hogy tőle kaptak vérszemet más ellenségeink is, hogy miinél nagyobb darabot vághassanak le a magyar nemzet testéből. És még egy: bűnös harácsolmánvának megtartása érdekében képes lett volna lángbaborítani egész Európát. Tragikus, de igazságos végzet, hogy erre a nyugati hatalmak mégsem voltak kaphatók, mire a legbiztosabban remélt bolsevista segítség is elmaradt, így bukott meg, így távozott az örök fele^ désbe Európa becsapója, ma már csak holdban létező kis antant szellemi vezére, nemirégen még a Népszövetségben is megtorlásokat elrendelő elnök, egyszer volt, hol nem volt államfő cseszko országában: Eduárd Benes. Egy úton járjunk! (y) Imrédy Béla miniszterelnök nyilatkozata mély hatást gyakorolt mindazokra, akik azt hallgatták, de azokra is, akik arról csak aj sajtón keresztül szerezhettek tudomást. A miniszterelnök két kérdést állított fel, hogy mindkét kérdésre nyomban önmaga adja meg a választ. Az első kérdés: Van-e eredménye — természetesen magyar szempontból — a müncheni döntésnek? A második kérdés: megvagyunk-e mi, gyarok elégedve ezzel a döntéssel? A két kérdésből is látszik, hogy a rádiólr nyilatkozat valóban lélektani ismereten épült fel, mert hiszen a jelen pillanatban semmi sincs, ami a feltett kérdéseknél jobban érdekelhetne valakit, aki magyarnak érzi és vallja magát. Már maga az a jtény, hogy a miniszterelnök mindjárt beszéde elején felvetettje a két kérdést, amelyre válaszolandó volt, olyan feszültséget támasztott, ami a legjobban felépített drámák hatását is felülmúlja, főleg akkor, amikor a miniszterelnök maga mindjárt meg Is felelt a kérdésre, mégpedig kategorikus rövidséggel, azzal, hogy: »Nem vagyunk, mint ahogy nem is lehetünk megelégedve!« És ezzel a megadott válasszal nagyobb hatást ért .el, mint amit várni lehetett, ha mindjárt nem is volt célja a miniszterelnöknek, hogy szónoki hatásokat érjen el nyilatkozatával. Mert hiszen ezzel az egyetlen kijelentésével Imrédy Béla levezette azt a feszültséget^ ami az utolsó napok drámai mozzanatain és fordulóin keresztül a lelkekben összesűrűsödött s amit a felelőtlen híresztelések az ellenőrizhetetlen »on dit«-ok csak még jobban fokoztak. Maga a nyilvánosság és az őszinteség, mellyel a miniszterelnök a kérdést felvetette s az a mód, a|mellyel a »miért«-nek az »azért«-ját megadta, olyan megnyugtatással hatott, mely alól senki sem vonhatta ki magát s amelynek jótékony hatását valószínűleg még sokáig érezni is fogjuk. Ha igaz volt a világi-' háború alatt, hogy a frontok sorsát sokszor az döntötte el, milyen volt a frontmögötti országrészek hangulata és lelkiállapota, azt hiszszük, hogy ez a hangulat, ez a lelkiállapot csak meghiggadhatott és megnyugodott a miniszterelnök rádiónyilatkozatának hatása folytán. A szavak mögött megérezhette, aminthogy még is érezte a magyar társadalom, hogy az a férfi beszél most hozzá, aki mióta a kormányzás a kezébe került, egyetlen egyszer sem mondott olyat, ami nem bizonyult mindig igazságnak s egyetlen egyszer sem

1 igért olyat, amit nem akart volna a legkomolyabban meg is valósítani. Amit Imrédy Béla még eddig hirdetett, az a programm és munkaterv mindig egész valójában készpénznek számított a nemzet előtt, mintahogy" most is annak számíthat az a kijelentése, hogy: »Semmiféle megkülönböztetésbe nem nyugszunk bele, nem csábíthatnak el ben;nü|nket eddigi követett utunkról, sem a kaland egyrészről, sem a gyáva lemondás másrészről, haladunk tovább az eddigi ösvényünkön, ha az mindjárt nehéz és küzdelmes út js íesz!« A miniszterelnök beszédében »menedékháznak« mondja a müncheni megegyezést, ahonnét még küzdelmes út vezet a végső célig, a magyar igazság teljes győzelméig. Meg is jelöli az utat, ami ehhez a kívánt eredményhez a nemzetet elvezetheti. — Ha valaha, úgy most itt az ideje annak, hogy valamennyien iegy úton járjunk. Mert a kormányelnöknek a legnagyobb erőt az adja, ha érezheti, hogy az egész nemzet halad mögötte — moindja Imrédy Béla. Sorsdöntő órákat élünk, amikor kétszeresen nagy a felelősség, amit a vezetőknek

1 érezniök kell. Ezért is mondja a miniszterelnök : — Minél egyebbek vagyunk, annál biztosabban járunk, annál erősebbek is vagyunk. Hogy ezt az erőt a nemzet meg is sze" (rezze a maga nagy céljaihoz, ahhoz is megadja a miniszterelnök útbaigazító tanácsát. Mert ennek lehetősége csak egy, aminthogy egy a feltétele is. — Felelősségérzet és tudás a vezetőkben, fegyelem a vezetettekben és lendület mind a kettőben. Most már a nemzet egyetemén múlik, hogy feltud-e készülni a történelmi időkre, hogy beválthassa mindazokat a reményeket, amelyekét a magyar mult és a magyar történelem tesz parancsoló szükséggé számára. ISKOLA-táskák vászonból 1'20P-töl ISKOLA-bőrönd erölemezből 1 '30 P-töl ISKOLA-aktatáska bőrből 5*90 P-től kapható a Győri bőrdíszművesnél, Pápán, Kossuth Lajos utca 22: Magyar problémák a Magyar Nemzeti Szövetség ülésében. A Magyar Nemzeti Szövetség Kisebbségi Szakosztálya szeptember 29-én tartott ülésén Benke Tibor szerkesztő »Hogyan épült fel a Csehszlovák állam történelmi hazugságokon ?« cím alatt megtartott nagyhatású előadásában rámutatott a cseh agitátoroknak már a világháború előtt megindított erőfeszítéseire, amelyeknek a monarchia feldarabolása volt a célja. Sajtóban, emlékiratokban, előadásokon, diplomáciai tárgyalásokon a történelemhamisítás minden eszközével valótlan statisztikai adatok légiójával dolgoztak. Megdöbbentő képet rajzolt az orosz országi cseh légió tömeggyilkolásáról, amelyről a cseh hírszolgálat legendákat hazudott a világnak, úgy hogy a félrevezetett nagyhatalmak hősökként ünnepelték őket. Rámutatott arra, hogy megdönthetetlen erkölcsi törvények vannak, amelyeknek belső ereje fegyver nélkül is elpusztít minden olyan államot, amely csaláson, rabláson, történelemhamisításon épült fel. A kikerülhetetlen igazságszolgáltatás most indította el Csehszlovákia jól megérdemelt tragédiáját. Nagysikerű előadása végén sürgette a keresztény nemzeti erők összefogását és a lelkek mélyéig való kiépítését. Benke Tibor előadása után dr. Steuer György felkérte Petróczy István repülőezredest, hogy az előadással kapcsolatban adjon tájékoztatást arról, vájjon a cseh és szovjet) légihaderő mennyire veszélyezteti Magyarországot és Európát. Petróczy István ny. repülőezredes, a légoltalmi liga igazgatója, a monarchia első volt katonapilótája, aki a repülőfegyvernemek veszedelméről és a védelem megszervezéséről és fontosságáról már 1500 előadást tartott, mindlenekelőtt rámutatott arra a kapcsolatra, mely Csehország és Oroszország között fennáll. Csák ennek a kapcsolatnak az ismeretében ismerhetjük meg Csehszlovákia provokáló viselkedését. Csehország a szovjet előharcosa Európában. Oroszországnak is érdeke Csehországot támogatni. Franciaország Oroszországgal az 1935. évben lépett szövetségre, melyet a cseh—orosz—francia megállapodás kiegészített. Csehország Oroszországgal megállapodott a tiszteknek egymásközti kicserélésére vonatkozólag. Megalkotta a nemzetvédelmi törvényt és több milliárdot repülőterek létesítésére és kiépítésére fordított. Ezekről a repülőterekről az orosz lapok a »mi«, azaz orosz repülőtereinkről emlékeznek meg. Csehország saját repülő fegyvernemének fejlesztése mellett fősúlyt helyez arra, hogy Oroszországnak bázist teremtsen Európában Berlin és Róma közvetlen megtámadhatására. Oroszország esetleges háború alkalmával saját területéről Berlint és Rómát nem támadhatja meg, bár ma már oly repülőgép peket építenek, melyek leszállás nélkül nagyobb távolságokat repülhetnek. Az orosz katonai repülőgépek két tipusuak: az Anth. 6680 lóerős, 4 motoros napipali bombázók, melyek óránként 300 kilométeres sebességgel leszállás nélkül legfeljebb 2000 kilométert repülhetnek és az Anth. 14 típusú éjjeli bombázó gépek, melyek 480 lóerős négy darab motorral 200 kilométer óránként isebességgel 1200 km.-t repülhetnek egyfolytában. így orosz területről csak rend^ kivül jó meteorológiai viszonyok mellett léphetnének csak a nappali bombázók közvetlen