Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-10-08 / 41. szám

51 év Óta százezr^ Kopstein bútorok 6 nagy üzlet az ország különböző városaiban. óriási választékban! jóságát, szép kivitelét, olcsóságát. Hálók, ebédlők, kombinált berendezések, konyhabútorok és mindennemű kárpitos áruk Kedvező fizetési feltételek! Kopstein butorház, Pápa támadásba pl. Berlin ellen. Oroszországnak tehát a távolság csökkentésére volt szüksége az európai bázisokra. Csehország megalkotta a nemzetvédelmi törvényt és felállította a határőrvidéket, melylyel sok ezer magyar exisztenciát tett tönkre. Ezek után Petróczy István repülőezredes a közönséget az esetleges repülőtámadásokkal nyugalomra intette és kérte, hogy az ittott megnyilvánult aggodalmakat ne tápláljanak. Az ország lakosságának az esetleges légitámadások elleni megvédésére hivatott hatóságok és a Légoltalmi Liga minden lehetőt megtesznek. A légoltalom megszervezéséről a honvédelmi miniszter ,által kiadott és a Budapesti Közlöny 215-ik számában megjelent rendelet intézkedik. E rendelet értelmében a háztulajdonosoknak megfelelő óvintézkedéseket (lomtalanítás, óvóhely) meg kell tenniök. A külpolitikai helyzet várható enyhülése és megszűnése 'esetén a lakossáag — mondotta Petróczy István repülőezredes — ne hagyja abba a légoltalmi munkát, hanem folytassa azt ép oly érdeklődéssel, mint a mostani napokban. Petróczy István repülőezredes nagy szakért,elemmel és lelkesedéssel történt felszólalása mélyen szántott a hallgatóság lelkében. Szent István birodalmának népei visszakívánkoznak Magyarországhoz. Dr. Steuer György a trianoni békediktátummal elcsatolt és az öt nemzetiséglakta Torontál vármegye volt főispánja, kinek magyar közéleti munkálkodását az elveszett Délvidék népei visszakívánják, előadásában rámutatott arra, hogy Szent István birodalmának népei visszakívánkoznak Magyarországhoz. A győztes nagyhatalmak, melyek a népek önrendelkezési jogát fennen hirdették és az állítólag elnyomott népek felszabadítására indultak, Szent István birodalma népeit azok önrendelkezési jogának sárbatiprásával megkérdezésük nélkül idegen, balkáni államok rabigájába hajtották. A trianoni önkényes és erőszakos békediktátum meghozatala hasonlított a hosszú évekkel ezelőtt Budapesten az egyik színházban előadott idegrázó drámához, mely egy tébolydában játszódott le. A tébolyda irodájában fehérkabátos férfiak és nők látszólagos szakértelemmel és nagy szorgalommal végzik dolgaikat. De hirtelen vihar támad és erre a fehér kabátos férfiakon és nőkön kitör a roham. Ekkor sül ki, hogy a fehérkabátos nők és férfiak tébolyodottak voltak, akik elkergették a kórház igazgatóját, az orvosokat, az ápolókat és azok helyébe ők ültek. A fehérkabátos férfiakon és nőkön kitört a teljes őrültség. A tébolyodottak mindent szétrombolnak és elkezdenek gyilkolni. Hasonlókép Trianonban is Szent István népeinek hovatartozását hatalmi tébollyal döntötték el. Magyarország, mely több mint 1000 éve fennáll és Nyugateurópát a törökök ellen megvédte, világcsalás áldozata lett. Ezeréves határainkat szétrombolták és népeinket tébolyodottak gyilkolják. Abessziniát, melynek négusa rabszolgákat tartott és rabszolgakereskedést űzött, annak idejében a nagyhatalmak védelmükbe vették. Európa legyőzött népeinek pedig Amerikából azt üzenik, hogy a velük szemben a múltban elkövetett igazságtalanságokat felejtsék el, holott ép ezek előidézői és okai az európai felfordulásnak és azoknak megszüntetése nélkül Európában nem lehet és nem lesz béke. Azt üzenték, hogy a leigázott magyarok és a többi leigázott népek éljenek az új, de erőszakra és igazságtalanságra alapított országok államalkotó népeivel békében és egyetértésben. A trianoni békediktátummal a legszentebb elveket, jogokat és szabadságot elsikkasztották. Jugoszláviában a szerb nem érti meg a horvátot. A szerb és a magyar barátságot erőltetik. „Az asztal felett, amint ezt egyik délvidéki honfitársam mondta, borospohárral koccintanak velünk, az asztal alatt azonban belénk rúgnak." Romániában regátbeli oláhok nem értik meg az erdélyi oláhokat. Mikor Bethlen György a bukaresti parlamentben a magyar kisebbségeknek igazságot követelt, Titulescu azt kiáltotta oda: „Menjenek az urak Genfbe, ott úgysem adnak Önöknek igazat." Csehországban a csehek nem értik meg a szlovákokat, akiknek szolgaság és nyomorúság jutott osztályrészül. Csehországban, mely erőszakon, árulásokon és történelmi hazugságokon épült fel, beigazolódik a Szentírás örök szava: „Ki mivel vétkezik, azzal bűnhődik". Mindezek után joggal kérdjük, vájjon a csehek, oláhok, és szerbek hogyan értsék meg a magyart, a németet, a többi népeket, ha egymást nem tudják megérteni. Szent István birodalmának idegen uralom alatt élő összes népei, magyarok, németek, muraközi horvátok, vendek, rutének és szlovákok nem kérnek autonómiát a trianoni békediktátummal erőszakosan megalkotott és a nagyhatalmak által agyondédelgetett potemkin új országokban, hanem elvitathatatlan önrendelkeTUNGSRAM MföWíFiKITr a, lánufÁjcdai zési joguknál fogva népszavazást kérnek, hogy népi, nyelvi, kulturális, gazdasági és szociális érdekeik biztosítása mellett újból a magyar állam fennhatósága alá kerüljenek. Ennek előfeltétele azonban az, hogy Magyarországon a Szent István birodalmi népek megértésével és megbecsülésével, jogaik elismerésével és létérdekük biztosításával, a magyar nép- és munkástömegek megmentésére az általam állandóan és régóta sürgetett népi, nemzeti és szociálpolitikai feladatokat az arra hivatott közéleti férfiak bevonásával gyakorlatilag mielőbb megoldjuk. A magyar nép és a vele együtt érző Szent István birodalmi népek csak annak hisznek, akinek hite van, csak arra hallgatnak, aki meggyőződésből beszél és csak azokban bíznak, akik nemcsak beszélnek, hanem mindennél szebben cselekszenek. | Dr. vitéz VIÜA ELEMÉR | Férfierények: kötelességteljesítés, vitézség és erély, emberi erények: szeretet, jóság és hűség egyesültek benne. Férfierényei megszerezték számára mindenki tiszteletét, emberi erényei mindenki szeretetét. így élt és így halt meg élete delén, munkaereje teljében szívbeli bánatára mindazoknak, akik ismerték őt, dr. vitéz Vida Elemér rendőrtanácsos, a pápai m. kir. államrendőrség vezetője. Nem volt e város szülötte, de a kollégium

1 révéin, ahol középiskolai tanulmányait végezte s amelyhez az öreg diák rajongó érzésével ragaszkodott, olyan erős szálak fűzték e városhoz, mintha itt látta volna meg a napvilágot. A jogi egyetem elvégzése után 24 éves korában sodorta a világháború szele a harctérre. A hires Hindenburg-bakák, a székesfehérvári 69. közös gyalogezred tisztjeként verekedte végig az orosz és az olasz frontot és ezer veszély között Isten kegyelméből épségben megtartatván, mint a hadi ékitményes vaskoronarend, a III. oszt. katonai érdemkereszt, az lezüst és bronz signum laudis, a német vaskereszt birtokosa tért vissza a harcok mezejéről. Ezeket a kitüntetéseket nemcsak személyes vitézségének, de katonai tudásának és lerélyének is köszönhette s így ne|m csoda, ha a fiatal nemzeti hadsereg is mégtartani akarta magának a kipróbált vitéz katonát. De a jogi doktor-százados, akit az elsők között avatott kormányzónk vitézzé, s aki ezidőben a sárbogárdi járás vitézi hadnagya is volt, egyetemen szerzett tudását is érvényesíteni akarván, a rendőrség szolgálatába 'állott, ahol éveken át mint Issekutz kerületi kapitány segédtisztje, majd pedig Komárom városának rendőrkapitányáként működött és hasonló minőségben került 1933-ban városunkba is. Az alatt az idő alatt, amit nálunk töltött, csodás példát adott arról, hogyan lehet egy városban a rendet fenntartani, száz meg száz rendészeti ügyet úgy elintézni, hogy rend is legyen és legyen békesség is, az eréllyel párosuljon a jóság s a hivatali észnek és kötelességnek titkos irányítója legyen, lehessen a szív is. Tisztviselőtársainak igaz barátja, az alárendelt legénységnek valódi atyja volt. Szeretetreméltó lényének varázsa sugárzott ki minden ténykedéséből, ez tette őt rövid időn belül a városi társadalomnak is nagyrabecsült és nagyon szeretett tagjává. És ha minden barátja és ismerőse gyászolja oly korán, 48 éves korában történt elhunytát, a legnagyobb gyász mégis családjára borult időelőtti távozásával. Felesége sz. Hérints Vilma, laki két hónapon át minden emberileg megtehetőt megtett a j szerető férj megmentésére, 15 éves Lajos fia, testvérei: Iván és Fürjes Józsefné Irén, apósa id. Hérints Lajos, a rokonok vigasztalhatatlanul siratják őt. Hétfőn hajnalban lehelte ki nemes lelkét. Szerdán d. e. 9 órakor rengeteg 'ember részvételével tartották meg a gyásszertartást a főiskola udvarán. A gyászoló közönség soraiban ott volt a rendőrség tisztikarának küldöttsége az államrendőrségi főkapitányság dr. Zamkó Géza főkapitány-helyettes vezetésével, ott voltak a helybeli hon. véd tisztikar összess ténylegess és nyugdíjas tagjai, a városi hatóság és a többi közihivatalok tisztikara, a vitézek, a fronthar-