Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-01-22 / 4. szám

NEG3ELENIK MINDEK SZOMBATON REGGEL. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szóm. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fHlér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. - Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai nyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedéséhen. A franciaországi változások — hogy Bacsányi 150 év előtt írt versének címével éljünk — jobban érdeklik a világot, mint akárhány más államnak kormányválságai. Érdeklik annak ellenére, hogy kormány változások a „nagy nemzetinél elég gyakoriak s alig volt példa rá, hogy ott valaki is beleöregedett volna a miniszterelnökségbe. Az már gyakoribb eset, hogy többször jut ideig-óráig tartó hatalomhoz és dicsőséghez, amint hogy Chautemps is már harmadízben próbálkozik a nehéz tisztséggel. Ezek a gyakori változások azonban olyan népnél történnek, amelynek szinte hagyományossá vált irányító szerepe van egész Európára. így magyarázható az az izgalmas érdeklődés, amely e mostani változásoknak sorsát kísérte, amelyet tán sorsdöntő jelentőségűvé is tesz vagy tehetne az a körülmény, ha Franciaország új kormánya tényleg teljesen szakítana a kommunistákkal, ha elrúgná maga alól a népfronti alapot, s ha a szovjet-barátság meglazítása által iparkodik a belső békét megteremteni, a külsőt pedig nemcsak hirdetni, de valósággal szolgálni is. Hogy ez a változás ekképen, s már most valóban megtörténjék, abban azonban nem igen lehet bizakodni. Valószínű, hogy addig még több változást is megérünk, lehet, hogy új választásokon fog csak kialakulni a végső változás. Egyelőre mindenesetre örülni kell magának annak a száraz ténynek, hogy a kommunisták nem csak kimaradtak a kormányból, de még a kormányt kívülről támogatók szerepét sem vállalták. Hogy aztán hogy készítik elő ismét a maguk mindjobban elfajuló sztrájkmozgalmait, hogy akarnak ismét a hatalomhoz közelebb férkőzni, az már más lapra tartozik. Egyelőre Franciaországnak mindenesetre polgári színezetű kormánya van, amely a józanabb baloldaliak és középpártiak segítségével talán megállíthatja a frank újabb zuhanását, s talán megakadályozza azt is, hogy a nyugodt jólétet ne váltsa beláthatatlan végű belső háborúság, olyan, mint aminő a Pireneusok túlsó oldalán már évek óta dúlja, emészti, s mindaddig, míg a tüzet idegen kezek is szítják, öngyilkos harc lázában tartja a testvér spanyol nemzetet. „Vigyázó szemetek Párisra vessétek", ajánlotta valamikor a Franciaországi változások szerzője, ma pedig a franciáknak kell ajánlani: „Vigyázó szemetek Madridra vessétek!". Magatok és az emberiség érdekében ne menjetek tovább azon az úton, mely a végpusztuláshoz vezet. VILLANYERŐVEL minden festeni szinre újjá régi kopott cipőjét, retiküljét aranyra és ezüstre is. Oyőri böröndös Pápa, Kossuth Lajos utca 22. i nemzeti érdek veszélyeztetése nélkül i (-1-ŐJ Országgyűlési képviselő választó- j jog foglalkoztatja a törvényhozást és a köz- , véleményt. Érdekesség és érdemesség szerint egyaránt. Hosszabb, rövidebb időközökben már 1848 óta napirenden van ez nálunk és azóta öt törvény szabályozta. Ebből az öt törvényből azonban kettő: az 1913. évi XIV. és az 1Q18. évi XVII. tc. sohasem került alkalma" zásra, egyiknek alapján sem tartottak választást. A háború, a forradalmak után és az alkotmányos élet helyreállítása óta a választójogot egy rendelet és egy törvény szabályozta. Ez a törvény az 1925:XXVI. tc., ma is érvényben van (kiegészítve az ajánlási rendet módosító törvénnyel), de módosítása már 1931 óta foglalkoztatja az illetékes tényezőket s az 1931-ben egybehívott országgyűlést megnyitó kormányzói beszéd is utalt az újabb reform szükségességére. Gömbös Gyula 1932ben kijelentette, hogy a választójog kérdésében a titkosság elvi alapján áll és 1936 őszén a képviselőház elnökét a választójogi reform céljából pártközi értekezlet egybehívására kérte. Darányi Kálmán kormánya magáévá tette az előző kormánynak a közjogi törvényalkotás tekintetében vallott 'felfogását és megindult a munka. Tető alatt van a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a felsőházi reformról szóló törvény, most itt van a választójogi törvényjavaslat, amelyet a kormány meggyőződése szerint az idő teljesen megérlelt. A magyar választójog ugyanis eddig az általánosság irányában fejlődött, de a szavazás titkossága irányában évtizedek óta még kezdeményező lépés sem történt. A nyilt szavazás rendszerét tovább fenntartatni nem volna megokolt. A titkosság bevezetése azonban megkívánja az egész választójogi rendszer megvizsgálását és ennek eredménye szerint az egész kérdésnek megfelelő új szabályozását. A nyilt szavazásnak, talán a kormányzat szilárdsága szempontjából, meg voltak a maga előnyei, viszont a nyílt szavazás rendszerének olyan hátrányos következményei is mutatkoztak, amelyek súlyos kifogásokra szolgáltattak okot. Tagadhatatlan, hogy a t&gkörü választójog és titkos szavazás együttes alkalmazásának minden államban olyan kihatásait látjuk, melyek a nyugodt kormányzás érdekei szempontjából nemcsak nem aggálytalanok, hanem gyakran veszélyesek is. E veszélyesség abból folyik, hogy kiterjesztett választójog mellett a választók nagy többsége, minden államban, abból a társadalmi rétegből adódik, amelv kisebb műveltségénél fogva saját érdekeit sem képes a maga javára tisztán mérlegelni, továbbá, hogy titkos szavazás mellett a demagógia hatékonyabban működhetik. A főcél eképpen tehát az, hogy biztosítsák a nép kiterjedt rétegei érdekeinek érvényesülését, anélkül, hogy a kormányzatnak feltétlenül szükséges stabilitását és az egyes társadalmi osztályok békés együttélését veszélyeztessék. sEnnek folyománya ,'az, hogy az új rendszerbe azokat a biztosítékokat is beépítsék, amelyek a titkos szavazási rendszer káros kihatásait ellensúlyozzák. A nagyon tágkörű aktiv jog a titkos szavazással együtt, parlamentáris kormányforma mellett, igen rossz kihatások előidézője lehet, másrészt a választójog általánosságának elvét sem szabad érintenünk, mert különben ismét a kérdés nyugalmi helyzetét veszélyeztetjük. Ennek a két szempontnak az összeegyeztetésével állapították meg az új választójog tervezői a választói jogcímeket. A választók számát előre egészen pontosan megállapítani nem lehet, de a statisztikai adatokból becslésszerűen megállapítható, hogy a választók száma az ország egész lakosságának 20—30 százaléka lesz. Ez a létszám a demokratikus országokhoz viszonyítva is magas, mert például Franciaországban a választók száma az egész lakosságnak csak 18.5, Svájcban pedig 28.7 százalékát teszi. Nevetséges gáncsoskodás most azt fejtegetni és bizonyítgatni, hogy kevesebb lesz-e vagy több a választók száma nálunk, mint eddig volt és egészen idétlen vádaskodás az, hogy itt valami jogfosztás is lehet, vagy lesz. Hiszen itt egészen új választójog teremtéséről van szó, nem a meglevőnek ilyen vagy olyag módostíásáról, nyirbálásáról vagy megtoldásáról. A képviselők számának 245-ről 260-ra történt felemelése azért szükséges, mert a felsőház tagjainak száma a törvények alapján még emelkedhetik, ami pedig a két ház jogkörének egyensúlyi viszonyaiban eltolódást idézne elő, ha a képviselők létszáma az eddigi maradna. De ettől függetlenül is sok államban, aránylagosan, jóval több a képviselők mint nálunk. Minden szempontot egybevetve: Széli József belügyminiszter a tervezet érdemes alkotója és a kormány, a jogok kiterjesztése terén, mindenütt elment addig a határig, amig a nemzeti érdekek veszélyeztetése nélkül elmehetett. múlt esztendő filmszemléje. Nincs módomban a városi mozgószinház könyveibe betekinteni, de becslésem szerint naponként átlag 5—600 ember megy Pápán moziba. Ez azt jelenti, hogy nincs a városnak olyan szórakozási lehetősége, amely »versenyezhetne a mozi népszerűségével. Az egyetlen hely, amely a város lakosságának minden rétegét le tudja kötni, mindenfajta emberének szórakozási igényét ki tudja elégíteni. Nem lehet tehát 'közömbös megnézni azt, mit nyújtott ez a mozi a város közönségének az elmúlt esztendőben. A legszebb olíony, felöltő e's télikabát=újdonságok EÖrilkCZZnél Dús választékú szövetraktár. Pápa, Deák Ferenc uíca 1. Arany éremmel kitüntetve. ctík Szenzációs árairól Isméi sokáig beszélnek.