Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.
1937-02-27 / 9. szám
VÁSÁRLÓKNAK Bil EGY CIM rf GYOR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. (VÁROSHÁZZAL SZEMBEN.) ezt a művészetet kapta és minden magyar háláját, mert a magyar léleknek polgárjogot adott az új, egyetemes kultúrába. Bartóknak nemcsak alkotóművészete hal-' hatatlan. Lenyűgöz, mint interpretátor is. Amint zseniális stílusérzéke az egyes művészi fajokban, ugyanolyan differenciáltság érezhető az egyes mesterek különböző fajú műveinek tolmácsolásában. És ami minden műinél jellemzi, az férfiassága, művészi erőteljessége.. S amire csak nagy alkotóművész lehet képes, az interpretált művész lelkének keresése és megtalálása. Bartók ujjai alatt a zongora szinte démoni életre kel. Egész zeenekarok viharzanak föl, apró gyöngyszemek zizegése hallszik sejtelmesen. A billentés ihletett kezű mestere, akitől a billentyűk szinte tündéri nyelvet nyernek. A nagy mester fiatal művésztársáról, Gertler Endréről is csak az elismerés hangján szólhatunk. Maga a tény, hogy Bartók társának vállalta, sejteti kvalitásait. Amikor pedig fölcsendült a húr vonója alatt, igazolódott reményünk. Igaz bensőséggel és költőiséggel igyekszik a művész lelkébe mélyedni. Sikerül neki. Mindezekhez járul az, hogy O^t-í Jor f^yai-oti- m-e-stcs-o „Meg" fogó dinamizmusa technikai virtuozitással párosul. Felfogása előkelő, vonókezelése meleg, színes, pasztuózus. Hangjai kristályos, tisztasággal csengenek. Bartók Szonatinájának átírasában pedig jeles komponistaként mutatkozik be. Műsoruk gazdag és értékes volt. Bach nyitó H-moll szonátájában tépelődő érzésr világot, szerkezeti tisztultságot tolmácsoltak, hangszereik önállóan érvényesülő kifejezésmódjával. A G-dur szonáta Mozart fenkölt lelkét, csillogó formavilágát szólaltatta meg hűséggel. Bartók I. Rapszódiája a mester lelkének egy igaz darabja volt. Megkapóan jellemezte átütően új dallam- és ritmusvilágát, forradalmi harmóniakezelését. A műsor második részében kisebb zongoradarabokat muftatott be Bartók. Leghíresebb kisszerzeméínyeit. A dallamaiban ízes Magyar parasztttáncokat, a kerek I. Rondót, a meleg humorú Medvetáncot, a mély lirájú »Este a székelyeknél«-t és a lapidáris erejű Allegro Baiíbarot. A magyar lelkiség igéző hangulatvilága áradt belőlük, varázsos szépségük lélekzetállító volt. Beethoven Kreutzer-szoná'r tája fejezte be a műsort. Ennek tolmácsolás^ jellemezte leghívebben Bartók átfogó átvázolásra törekvő, konstruktív szemléletét. Beethoven fenkölt, ünnepélyes tónusú, »szimfonikus szabású« nagy szonátája az élmény átütő erejével ajándékozta meg a hallgatóságot Bartók Béla és Gertler Endre hangversenye felejthetetlen marad a nagy mestert tüntetően ünneplő pápaiaknak. * 4. hangverseny után Bartók Béla tiszteletére nagy társaság jött össze a Griff éttermében. Itt a város nevében — a beteg polgármester helyett — dr. Hermann László városi főjegyző mondott fölköszöntőt a nagy művészre. Horváth Elek. Milyen gyümölcsféleségeket termesszünk vidékünkön? Az a merész kívánság, hogy vidékünkön is törekedjünk a gyümölcs tömegtermesztését kidomborítani és ezzel termesztésünket jövedelmezőbbé tenni, még más előzőleges teendőket is igényel: önellátásunk biztosítását. Mint már előbbi közleményünkben megállapítottuk vidékünk gyümölcsben rendkívül szegény, annyi idénygyümölcsöt sem termesztünk, mellyel saját szükségletünket elláthatnánk, eszerint feleslegről épen nem beszélhetünk. A megoldásra váró feladat tehát kettős cél követésére irányuló, egyik: vidékünk szükségletét kielégítő mennyiségű gyümölcsnek egymást követő időben minden gyümölcsnemben és több fajtában állandó ellátása, a másik: páf gyümölcsnem két-három fajtában nagytömegben termesztése, mely mint az önellátáson kívülálló felesleg a nagykereskedelemnek átadható lenne. A gyümölcsneniek és fajták kiválasztásánál is ennek a kettős célnak megfelelően kell eljárnunk. Az önellátásra berendezett gyümölcsöstől követelményünk vidékünk közönségét az év minden szakában, télen is, nyers gyümölccsel ellátni. Ezt a célt szolgálják a csak saját háztartást ellátó u. n. házikertek, de ilyen rendeltetéssel létesülnek a kisebb szőlőés gyümölcsöskertek, rendszerint a községhez közelfekvő területen, melyeknek kevés termésfeleslegét a helyi piac veszi fel. Ezekben többféle gyümölcsöt termesztünk, egy-egy cryiimölcsnemből vpp korai, később* és késői érésű fajta. Termeszthetünk itt olyan gyümölcsféleségeket, melyek a csomagolást és a hosszú útra történő szállítást nem bírják, amelyekkel a nagykereskedelembe legfeljebb csak feldolgozott állapotban kapcsolódhatnánk be. A holdszámra menő nagykiterjedésű területen létesített haszongyümölcsösben tömeget termesztünk a legjobban tenyésző kereskedelmi gyümölcsfajtákból. Azokat a gyümölcsöket termesszük, amelyeknek nálunk a legnagyobb a kereskedelmi értéke s amelyek megcsonkított országunk jelenlegi területén a mi vidékünkön adják a legjobb eredményt, de egyenesen rendeltetésünk is azokat termesztenünk. Az Országos Pomológiai Bizottság vidékünkön nagybani termesztésre gyümölcsnemenként az alant feltüntetett fajtákat ajánlja: Almából: Batul, Jonathán, Baumann renet, Téli arany parmen, Londoni pepin. Körtéből: Diel vajkörte, Császárkörte, Bosc kobak, Hardy, Vilmos, Hardenpont téli vajkörte. Szilvából: Besztercei, Besztercei muskotály és Olasz kék. Cseresznyéből: Badacsonyi óriás, Glocker óriás, Korkoványi, Májusi korai és Germersdorfi óriás. Meggyből: Fekete spanyol, Pándy üveg és Ostheimi. Kajszibarackból: Magyar legjobb és Korai piros. Őszibarackból: Amsden, Alexander korai, Győztes, Champion, Metelka díjazott, Elberta. Mandulából: Princesse, Sultán. Dióból: Sebeshelyi, Milotai és termesztésre más jól bevált helyi fajtákat. Tömeget az egyes gyümölcsnemekből okszerűen csak úgy termeszthetünk, ha gyümölcsnemenként az itt felsorolt fajtákból még ' külön kiválasztjuk a termesztésre felveendő két-három fajtát. Pl. almából: a Batul, Jonathán, Londoni pepint. Cseresznyéből: a Májusi korai és Germersdorfit. Az önellátás fedezésére a Pomológiai Bizottság által a tömegI termesztésre itt fel nem tüntetett koraijbb érésű és egyéb fajták is termeszthetők, ezeknek nagybani termesztése azonban nem lenne észszerű, mert ezt a célt arra alkalmasabb vidékek szolgálják. Kereskedelmi szempontból vidékünkön a téli alma a legértékesebb gyümölcsünk, ezt kell legkiterjedtebben termesztenünk. Ezt látjuk a kimutatásból is, ahol az alma, a többi gyümölcsnem között az első helyen jáll és még azt, hogy kifejezetten téli érésű, raktározva | az új termésig eltartható valamennyi és ami ugyancsak figyelmen kívül nem hagyható előny: a legértékesebb csemegefajták. Az alma után kereskedelmi értékben a körte téli érésű fajtái, majd a dió, mandula következne, | mint azok a téli érésű vagy természetüknél fogva huzamosabb időn át — alkalmas helyiségben és módon — tárolható gyümölcsök, amelyekből országos viszonylatban még ma is importra vagyunk utalva. Ezekből a tényen alapuló megalapít ásókból látható, hogy o szágunk téli gyümölcs szükséglete nincs biztosítva s részben vidékünk rendeltetése ezt az állapotot megváltoztatni. Ezért lenne fontos termesztési kérdés vidékünk gyümölcstermesztésének, a vázolt eljárások szerint, átszervezésére. Polgár László György. Az OTI és a MABI rokkantsági és öregségi tökéi. Sokat olvastunk és hallottunk immár arról, hogy az OTI és MABI rokkantsági és öregségi tőkéi 1929 óta, amióta a törvény rendelkezése szerint a Társadalombiztosító Intézet ezen ágazatokkal bővült, nagy összegek torlódtak fel nevezett intézetek pénztáraiban, mert hiszen a befolyó járulékokat négy-, illetőleg nyolc esztendeig kiadás — az adminisztrációs kiadáson kivül — nem terhelte, amennyiben a tagok joga ez ágazatok nyújtotta segélyre csak 200, illetőleg 400 heti befizetés után nyílott meg. Nem kis meglepetéssel olvastuk aztán a | hét elején, hogy az OTI rokkantsági és öregségi ágazatának tőkéje 108,500.000 pengőre szaporodott fel, s ha legalább is felére értékeljük a MABI hasonló ágazatának tőkéjét, akkor nyilvánvalóvá lesz, hogy a két testvér biztosító intézet rokkantsági és öregségi ága; zatának tőkéi megközelítik a 170 millió pen| got. Ez pedig olyan óriási összeg, hogy ko| molyan gondolkodni kell a felett, hogy a mai j tengődő gazdasági viszonyok között mikép volna továbbszaporodása megállítható, — vagy legalább részben a gazdasági élet vérkeringésébe visszavihető, mert hiszen ennek a hatalmas összegnek tétlenségre kárhoztatása nagy bajokat okozhat nemzetgazdasági szempontból. » Említett intézetek vezetői — olvastuk — sokat töprengenek a probléma megoldásán. Majdnem úgy jártak a mamuthtőkével, mint az egyszeri borbély az elefánttal, amelyet az állatkert sorsjegyén nyert. Nem tudta mi't csináljon vele. Az OTI-MABI sem tudja, hogy mikép használja fel az óriási összegeket. Városoknak nyújt kölcsönöket, palotákat vesz; üdülőtelepeket épít — ami alapjában véve helyes —, csak arra nem gondol, amire pedig Pichler-kalapok 7'59-től Márkás nyúlszőrkalapok 9-80-tóí Telefon 17-1. Sszafoott aralc mellefí kismalommal vásárolgat * Raidl Mattselyem harisnya í 48 G. F. B. harisnya 1*78 Nor-coc harisnya 176 C. utca 6. Telefon 174.