Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-02-27 / 9. szám

első sorban kellene gondolnia, hogy felemelje az Ínségesen alacsonyra megállapított rok­kantsági és öregségi járadékokat. Mert hisz a törvény intenciója nyilván az volt, hogy a munkában megrokkantak és és a munkából kiöregedettek nyugalmi nap­jait elviselhetővé, gondtalanná tegye, ezt a nemes szándékot azonban szinte kigúnyolja a csekély járadék, amelyet nevezett intézetek rokkantjaiknak és 65 évet betöltött öreg tag­jaiknak nyújtanak — eléggé magasan meg­szabott járulékaik után. Pl. 400 heti befize­tés után kap öregségi járadékot (szegélyt) akinek havi 50 P fizetése volt (heti járulék 46 f), 12.94 P-t, 100 P havi fizetés után (heti járulék 90 f) 15.42 P-t, 150 P fizetés után (h. j. 1.50), 19.04 P-t, 200 P fizetés után (h. j. 2.10) 22.66 P-t, 250 P fizetés után í(h. j. 2.70) 26.28 P-t, 300 P fizetés után (H. j. 3.30) 29.90 P-t, 400 P fizetés után (h. f. 4.20) 35.33 P-t, 500 P fizetés után (h. j. 5.40) 42.56 P-t — ne méltóztassék félreérteni: nem hetenként, hanem havonként. Távol legyen tőlünk, hogy összehasonlí­tásokat tegyünk a közalkalmazottak nyugdíj­illetékével s a majdan élvezendő nyugdíjá­val, de az állampolgárság íedegradálásának kell mondanunk, amikor az OTI- és MABI­tagok összehasonlíthatatlanul magasabb ille­ték mellett összehasonlíthatatlanul alacso­nyabb járadékot (nyugdíjat) kapnak. Ezt az űrt valamikép át kell hidalni, mert az állam szempontjából minden dolgozó fia — végez­zen ez bár fizikai vagy szellemi munkját — egyformán megbecsülést érdemel. S az OTI és MABI felduzzadt tőkéi le­hetővé is teszik, hogy a járadékokat felemel­jék, s bizton hisszük, hogy az ellen a kor­mányhatalom sem emelne kifogást, s hozzá­járulna ahhoz, hogy a vonatkozó törvényes rendelkezéseket módosítsák. Ha így járunki el, jórészt megszabadulnak a szóbanforgó biz­tosító intézetek vezetői a nyomasztó gondok­tól, hogy az óriási rokkantsági és aggkori tőkéket mikép bocsássák vissza a gazdasági élet vérkeringésébe, mert bizonyos, hogy a felemelt járadék minden fillérje belejutna a gazdasági élet vérkeringésébe, amelynek pi­ros vérsejtjei felszaporodnának, s egészsége­sebbé tennék magát az életet, ami végered­ményben nemzetgazdasági szempontból is fel­érne azzal, mintha a felesleges tőkéket holt anyagba, palotákba fektetik bele. * Mikor pontot tettünk cikkünk végére, tá­madt a gondolatunk, hogy mennyire hozzá­illő volna, ha az OTI pápai kerületének vá­lasztmánya országos mozgalmat indítana a rokkantsági és öregségi járulékok felemelése tárgyában, s ez érdemben feliratot intézne a központhoz. Megmozdulását a tagok hálája kisérné. Nánik Pál. — Kaszinói közgyűlés. A pápai kaszinó f. évi március 7-én, határozatképtelenség ese­tén pedig f. évi március 14-én d, u. 6 órakor tartja évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat ez úton is meghívja az elnökség. — A Jókai-kör márciusi előadó-ülése. A Jókai-kör márciusi előadód-ülését március, hó 7-én, vasárnap tartja, amikor a körnek két neves vendége is lesz és pedig dr. Lükcsics József veszprémi kanonok, volt egyetemi ta­nár, a kiváló történettudós és Hunyady Sán­dor fővárosi iró, a neves drámaköltő és bel­letrista. Az előadó-ülés teljes műsorát követ T kező számunkban közöljük. — A Kossuth-utcai építkezés. Egyik előző számunkban megemlékeztünk a városunk csinosodása, de munkaalkalom szempontjából is örvendetes tényről, hogy a Kossuth- és Rá­kóczi-utca sarkán kétemeletes bérház épül. Mint most értesülünk, az építkezéssel kapcsolatban kérdésessé vált az utcaszabályozási vonal ügye. Ez természetesen nem lehet más, mint a Kossuth­utca új részének egyenes folytatása, vagyis a postaépület vonala. Az építtető viszont abban a hitben készíttette el terveit, hogy a szemben levő, dr. Lusztig-féle ház vonaláig mehet ki, ami az utcának négy méterrel való megszükítését je­lentené. A hatóság i'yen építkezésre természetesen engedélyt nem ad, nem még abban az esetben sem, ha erre nézve nyilvánvaló tévedésből ígé­retet tettek volna. Reméljük, hogy a kérdést rövidesen végleg rendezik s a már folyamatban levő bontási munkálatok közvetlen folytatása­ként az építkezés is azonnal megkezdhető lesz. K^ Viimos i V ég ső Iehel!eí iS munkában eltöl­tött hosszú élet után hunyta le e hó 21-én örök álomra szemét városunk egyik legna­gyobb fűszer- és gyarmatáru-házának meg­alapítója és tulajdonosa: Koréin Vilmos. Ha­lála az egész város közönségében osztatlan részvétet keltett, mert Koréin Vilmos több mint félszázados kereskedői pályája alatt a város minden társadalmi rétegének igaz meg­becsülését szerezte meg. Megszerezte ezt a nagyrabecsülést tiszteletreméltó puritán egyé­niségével, mely virá,gzó üzlete egész vezetéc sében érvényesült. Igazi szaktudósa volt a, maga foglalkozásának, amelyet szeretettel és szívvel űzött. Ez a szeretet érvényesült egész egyéni életében is. Gyermekei a legjobb édesapát siratják benne. Ép így édes apját veszítette el benne üzleti személyzete, mely­ről mindenkor szociális érzéktől áthatott jó­indulattal gondoskodott. Koréin Vilmos év­tizedeken át tagja volt a városi képviselőtes­tületnek, melynek tanácskozásain ugyanazzal a szorgalommal vett részt, mint amit üzlete vezetésében öt és fél évtizeden át 75 évesí korában bekövetkezett elhunytáig kifejtett. A pápai kereskedőkar Nesztorát méltó kegye­lettel kisérte folyó hó 22-én végső útjára, a temetőbe. A Szent Imre herceg Főtéren, a Kossuth Lajos utcán, amerre a gyászmenet elhaladt, kegyeletük jeléül a kereskedők mind bezárták üzleteiket s igen nagy résztvevő sereg kísérte őt el a temetőkertig, ahol örök pihenőre helyezték az életében örökké mun­kálkodót. Áldás poraira! — Előléptetés. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Zala Istvánt, állami tanítóképző­intézetünk érdemes tanárát a VI. fizetési osz­tályba léptette elő. Nem filé és nem csipkeszövet, hanem klopli-Juggony a legújabb ! Jápán kizárólag ifj a Steril Juipót JCossiith-utca 13. eég üzletében kapható! — Zenekari hangverseny. A Közmű­velődési Egyesület bérleti hangversenyeit be­fejezvén, f. évi márc. hó 8-án, hétfőn este nagy zenekari hangversenyt rendez a Győri Zene­egylet katonai zenészekkel megerősített 50 tagu szimfonikus zenekarának közreműködésével. Ve­zényel : Hermann László. Beethoven C-moll zongoraversenyét H. Szanyi Irma zongoramű­vésznő adja elő zenekari kísérettel. — OMKE-gyűíés. Igen nagy érdeklődés mellett foly le a Lloyd helyiségében mult vasár­nap a lapunkban jelzett OMKE-gyülés. A hely­beli OMKE nevében Sas József lendületes be­szédben üdvözölte a központi kiküldötteket, akik közül elsőnek Vértes Emil országos alelnök mondott az összes aktuális kereskedelmi prob­lémákat felölelő nagyszabású beszédet. Lelkes j tetszéssel találkozott fejtegetésének az a része, j hogy a magyar kereskedelemnek a külföldi ki­vitel terén elért eredményeit méltányolni és el- ! foglalt eredményeit biztosítani kell. Dr. Balkányi Kálmán igazgató meghatott hangon emlékezett j meg Koréin Vilmos nagykereskedő elhúnytáról, jellemezte egyéniségét és szólott azokról is, akik a most elhunyttal együtt a pápai OMKE körül érdemeket szereztek és már az örökkévalóság útján eltávoztak. Nádas Emil adózási kérdések­ről tartott szakszerű előadást s az adóvallomások fontosságára hívta fel a jelenlevők figyelmét. Az előadóknak dr. Kis Gábor mondott fejtege­téseikért szép szavakban köszönetet. — Az elő­adók tiszteletére előadás után társasvacsora volt. amelyen dr. Fehér Dezső és dr. Weltner Sán­dor mondottak hatásos felköszöntőket. és a többi rádióállomásoktól a télen-nyáron kitűnően vehető rövid hu! lám ű műsoradás. Ez semmibe sem kerül és a nap bármely sza­kában hallgathatja az Orion 44-es super rádióval Egyen­áramhoz ugyanezen készülék Orion 44/u jelzéssel univerzális kivitelben is kapható minden Orion rádiókereskedőnéi — Egységes ipartestületi ügykezelés. Az ipartestületek ügykezelését és vagyonke­zelését ellenőrző felügye 1 eti hatóságok régi kí­vánsága, hogy az ellenőrzés egyszerűsítése és eredményességének fokozása céljából egy­ségesítsék az ipartestületek ügykezelését és vagyonkezelését. Bornemisza Géza iparügyi miniszter most felhívta az Ipartestületek Or­szágos Központját az ipartestületek egysé­ges ügykezelési és vagyonkezelési szabályza­tának elkészítésére. A központ, miután előbb megkérdezte az egyes ipartestületek vélemé­nyét, elkészítette a szabályzatot. Az egységes ügykezelés tervezete magában foglalja mind­azokat a teendőket, amelyek az ipartestület­ügyvitelének tárgyai. Az iktatástól kezdve a békéltetési bizottság és az ipartestületi szék munkásságán át a tanonci, segédi, mesternyil­vántartások, lajstromok fölfektetése a terve­zet fontosabb részletei. A tervezet egyebekben ismerteti az ipartestületeknek mindazokat a feladatait, amelyeket külön törvényes rendel­kezések nem szabályoznak. A miniszter ren­delkezése kétségtelenül alkalmas arra, hogy az eddig sok helyen felmerült ügykezelési viszásságokat megszüntesse. — Az OTI nem ad fürdőjegyet. A Társadalombiztosító helyi kirendeltsége meg­hűlésből származó reumatikus betegségek ese­tén tagjainak gőzfürdő jegyet szokott adni, minek ellenében azok díjtalanul igénybe ve­hették a helybeli gőzfürdőt. Ezt a szerény! kedvezményt az OTI az utóbbi időben meg­vonta tagjaitól, mert — értesülésünk szerint — a központ úgy találta, hogy a helybeli gőzfürdő nem gyógyfürdő. Igaz, hogy ki­mondottan nem »gyógyfürdő«, szerintünk azonban a tisztálkodási fürdő is gyógyfürdő, mert esetleg betegségeket előz meg, s azok­nak a gyenge keresetű munkásoknak, akiknek a foglalkozása porral jár, s akiknek fürdő­szobájuk nincs, meg kellene adni a módot ahhoz, hogy legalább egy hónapban egyszer meleg- vagy gőzfürdőt használhassanak. Az OTI nem fizetne rá, mert amit így kiadna tagjai egészségének védelmére, az a költség a betegség megelőzése folytán visszatérülne az igénybe nem vett gyógyszerek árában. Ám a helybeli gőzfürdő egy kis jóakarattal be­vonható a »gyógyfürdő« fogalma alá is, amennyiben egyik nagy medencéjében nap­hosszat hévizi meleg iszapfürdő áll készen a reumatikus betegek használatára, sőt a be­tegek — szakszerű kiszolgálásban — iszap­pakolást is vehetnek igénybe. Ezzel az ügy­gyei különben az OTI mult heti választmányi üíése is foglalkozott, s felírt a központhoz hogy sérelmes álláspontját változtassa meg. Hisszük, hogy a feliratnak meg lesz a kivánt eredménye, mert igazán nagy szűkkeblűség volna az OTI-tói, ha a fürdő jegy kedvezméi­nyét is — mint annyi sok mást — végleg megvonná tagjaitól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom