Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-04-11 / 15. szám

XXXIII. évfolyam. 15. szám* Pápa, 1936 április 11. P. Tek. Könyvtár I ü MINDEN 8ZOMBATON SzéifEcrít.­^lyben. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes sz£& Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-atca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkeresked éséb e n. Még áll a golgotai kereszt, alatta a megK tört szivü anya és a tanítványok kisded sefi rege, még kimondhatatlan, megfoghatatlan gyász ólomkoporsó súlyával nehezedik a földre, de a mélységben levő kősirból mintha kicsillannának már a feltámadás első sugarai. Közeleg az igéret beteljesedése. Kikel sírjából a megfeszített ártatlanság, a szeretet Istene;, aki »elvette e világnak büneit«. Aki testben: meghalt, testben új életre kél és szent lelkével örökké él és örökre uralkodik a világ felett;. Ó isteni példa kereszthalált halni az emberiség vétkeiért, ó isteni üdv örökre tudini, örölkrei szivünkbe zárva hordani az élő Istennek dicső, bizonyságtételét. Emberi küzdelmek, súlyos szenvedések kálváriás útjain, ha már-már ros­kadozni kezdünk a kínok súlya alatt, ó hány­szor erősít meg bennünket annak a legsúf* lyosabb, mert legigazságtalanabb keresztnek emlékezete, amelyet az Üdvözítő vállalt, hor­dott el érettünk. És akkor, mikor életünk mé l­csese kialvóban van, mikor a sír gödre nyílik 1 meg előttünk, akkor »nincsen szivünk félele­mére nézni sirunk fenekére, mert látjuk ai Jézus példájából, hogy mi lészen a holtak poj­rából«. Igv biztat, így erősít meg bennünket az örök élet, a feltámadás szent ígéretével! Megváltónk gyászos kínszenvedése, dicsősé­ges feltámadása. És emberi életünknél naw gyobb értékek sorsát is reménysugarakkal hinti be a húsvéti szépséges hajnalpír. Az erra­beri — az Istentől származó emberi — esz­mék halhatatlanságába vetett hitet, bár érje őket e földön gúny, gyalázat, mellőztetés, szintén ennek a húsvéti prikadásnak pirosló! sugarai rezgik körül. Ami jó, ami igaz, ami Istentől van, az nem pusztulhat el, annak előbb­utóbb életre kell kelnie. Amiért százak és ez­rek küzdöttek, százak és ezrek életüket is ad-* ták, annak győznie kell, ha száz Kajafás és iezer Pilátus is tör elleniébe:. Egyetlen egyí eszméért: Nagymagyarország dicső eszméjéért szenvedő magyarok, reméljetek ti is rendü­letlen bízó lélekkel! A ti nagypénteketekre is meg fog még jönni az eszme feltámadásának krisztusi teljessége! »Vége felé immár közelít az ének«, mint ahogy azt a magyar népeposz lantosa zengi. Vége felé közelít az abesszin háború, s aki, mint mi is, — talán azért, mert eleget lát'j­tunk kiomlani — nem kiván több vért, nem óhajt levegőben röpködő leszakított kezek, lábak s egyéb testrészek borzalmairól, megv semmisített táborhelyekről, levegőbe röpített] karavánokról olvasni, az mind szívből kívánja, hogy ez a közelítő vég minél előbb valóban; ide is érjen. Az olaszokon nem fog ez múlni* ők — akiket pár hó előtt az iszonyatos terepi­nehézségekkel nem számoló ellenséges vagy magánhaditudósok gyáva késedelmeskedéssel vádoltak — ma már lendületes erővel nyomul­nak előre s báfr az óvatosságot ma 1 sem hagyják figyelmen kívül, ha közben valami nem történik, rövidesen, mindenesetre előbb, sem­mint a nagy esőzés megkezdődhetik, bevonulj hatnak az ellenség fővárosába, az annyit em­legetett s hazug hőfer-jelentéseiről is híressé' vált Addisz'-Ababába. Ott találják akkor a szegény, országa javarészét máris elvesztettj négust, vagy addigra — régi etióp szokás) szerint — már elteszik őt láb alól, hacsak ro^ konszenvező angol, esetleg francia területre nem menekül a hódolás elől, ő köti meg a békét, vagy a fia, rokonai, vagy aki éppfen akkor majd a gyarlóvá zsugorodott hatalmat! kezébe ragadja, az már egészen mellékest Le* het ugyan — így kívánná ezt a Népszövetség közismert tekintélye! — nem is ők maguk, de a genfi bölcsek fogják közvetíteni a békét, aminthogy a genfi bölcseknek tulajdoníthatja a szerencsétlen Abesszínia, hogy olyan békét | kell majd kötnie, amilyent most kötni tud. ! Ha Genf a maga mesterségesen felfujt meg 1­I torló politikájával és hitegetésével és annakl kilátásaival nem biztatja bele Abessziniát a makacs ellenállásba, akkor — három hónappal ezelőtt — kisebb vér- és jelentékenyen kisebb 1 terület-áldozattal megúszhatta volna a dol­got. Hja! Régi bölcs mondás, még Vergiliusí­tól származik, de mi így variáljuk: »Bármiben vétkeznek a nagyok, bűnhődnek érte a kicsi­nyek!« Tanulság: Legyen a kicsinyeknek több eszük, mint a nagyoknak! A gazda tudása a nemzeti erö forrása. Irta: Dr. Darányi Kálmán m. kir. földmívelésügyi miniszter. Az az erős küzdelem, melyet mezőgazda­ságunk a külföldi piacok megszerzéséért és megtartásáért folytat, csak a minőségi terme r léssel lehet sikeres; ez pedig tanítás, szak}?' tudás nélkül el nem érhető. Piaci versenytár­saink termelésének mennyisége és minősége Ugrásszerűen emelkedik és ha nem leszünk résen, hátrább szorulunk a külföld versenyéi­ben. A mai élet küzdelme sokkal nagyobb szaktudást követel meg, mint a multaké, sí íerre a küzdelemre reá kell nevelnünk a maii gazda-nemzedéket Minden újságolvasó tudja, mily nagy erő­feszítéssel igyekszik gazdáit nagyobb szaktuj­dással ellátni nemcsak Németország és Olasz­ország, hanem a kisantant is. Az utódállamoké­nak ez a törekvése a mi mezőgazdasági teif melésünk megfojtására törekszik. Csehország­ban például a gazdasági iskolák száma jelenj­tékenyen emelkedett. Versenytársaink igen jól tudják, hogy mit jelent a földmívelő szaktul­dása, hogy ugyanabból a földből mennyivel többet és mennyire jobb minőségűt lehet ki­termelni, s hogy a bővebb termés csökkenti a termelési költséget, a jobb minőség pedig* kedvezőbb eladási lehetőséget ad. Szaktudás kell nemcsak a termeléshez, hanem a termé)­nyek kiegészítéséhez, piacképességének eléré­séhez, valamint megfelelő jobb értékesítéséi­hez is. Erre is ki kell tanítani az ifjú gazda­nemzedéket. Mezőgazdaságunk versenyképességének előfeltétele minél több gazdasági szakiskolá­nak és gazdasági tanácsadó állomásnak a fel­állítása. Sajnos, nekünk mindeddig csak hu­szonkét mezőgazdasági szakiskolánk van, s hiába fejtenek ki mintaszerű tevékenységét, számuk, az ismeretek elsajátítására utalt gazda-, közönség nagy számára való tekintettel, való­ban elenyésző Tudjuk, hogy szegény országunknak na­gyon sokat kell pótolnia a régmúlt mulasztá­saiból. Nálunk a mezőgazdasági szakoktatás inkább országosan szervezkedett és így hiáf nyoznak azok a szakoktatási intézmények, ame­lyek a szaktudásra utalt gazdaközönség által, a maguk munkahelyétől nem messze érhető /el. A német gazdának, a cseh földmívesneky még csak a járásából sem kell kimozdulnia, hogy a megfelelő gazdasági szakoktatásban részesülhessen. Amit a mezőgazdasági szakoktatás terén a földmívelési kormányzat újabban megtehe­tett, azt meg is tette és ezen a téren — 'külöp nősen a telepítési akcióra való tekintettel, mely csakis a kisgazdák megfelelő szakkép­zése mellett lehet sikeres — jelentőségteljef sebb alkotásokra készül. A kultus^- és a föld-i mívelésügyi tárcák szakoktatási intézményei­nek kölcsönös társfelügyeletét míegszerveztük és az iskolalátogatásokat megindítottuk, há^ !rom új téli gazdasági iskola létesült, a szakf­iskolai hálózat kiegészítésére a gazdasági fel­ügyelők vezetése alatt három hónapos téli gazdasági tanfolyamok száma husz tanfolyam­mal szaporíttatott, a gazdasági akadémiák tu­dományos búvárkodásának elősegítésére külön hitel biztosíttatott, a gazdasági akadémiai gya­korlati oktatás kimélyíttetett, az évek óta szü*­netelő gazdasági népkönyvtári akciót újra fel­élesztettük és a rádióban tartott tanfolyam^ szerű gazdasági előadás-sorozatok filléres ki­admányaival szintén igyekeztünk a gazdák szaktudását gyarapítani. A telepítési törvényjavaslattal kapcsolat­ban olyan új népelemek alakulnak át önálló kisgazda exisztenciákká, amelyeknek az önálló gazdálkodásra való alkalmassága a szükséges szaktudás minél gyorsabb elsajátításától függ(. Igen nagyfontosságú kérdés tehát ennek a követelménynek legmesszebbmenő mértékben való kielégítése. Az Országos Gazdasági Szakoktatási Ta­nácsnak hivatása a törvényjavaslatban szerve­zett telepfelügyelői intézmény sikeres mükör désének biztosítása céljából a telepfelügye­lők kiképzésére, továbbá a kiválasztott telepe­sek előkészítésére és végül a telepeseknek ál­landó gazdasági tanácsadására megfelelő, —• szakoktatási intézményekben gyökerező, ál­landó jellegű munkát biztosító, — tervezetet kidolgozni. Ez az előkészítő munka már fo­lyamatban is van. A kormányzatnak egyik fontos feladata a megfelelő tanerők kiképzése is, mert bár töméntelen okleveles gazda éa mezőgazda van ma állás nélkül, azért a kiképe­zett tanárok számát még jelentékenyen szapo^ rítani kell. Egyelőre az akadémiák segédtarc­személyzete jöhet számításba,- s bizonyára, nem jönnek zavarba, ha a szakoktatási intéz!­mények felállítása, pénzügyi helyzetünk javu­lása folytán, rohamosabb mértékben is volna keresztülvihető. Az idei tavaszi mezőgazdasági kiállítás 1 gyönyörű eredményeit szemlélve, húsvét ünne­pén a földjét, hazáját szerető magyar gazdád­nak bensőbb óhajtása nem lehet, minthogy a legkisebb gazdaság is úgy minőség, mint ho­zam tekintetében a legmagasabb teljesítmé­nyekkel dicsekedhessek, s hogy ez valóbam igy legyen, arról a magyar kormánjy a szak­ismeretek minél szélesebb körben való elter­jesztésével fog gondoskodni, már csak azért is, mert a gazda tudása a nemzeti erő kiapad­hatatlan, biztos forrása. Pápa a kuruc-világban. ii. Pápa pedig főhadiszállás lesz. Nyalka kuruc vitézek járnak utcáin. A várban a gaval;­lér kuruc generális báró Andrássy István pa­rancsnokol. A Lőcsei fehér asszony vitéz lo­vagja egy-egy portya útról megtérve, örömmel jön vissza, az egykorú, sokat sejtető kifejef zés szerint »pápázni«. Bercsényi Miklós fő­generális ez év őszén irja Rákóczinak, hogy ha rajta állna, akkor Andrássy István toc vább is »Pápázni« marad. Mert, mint fel van jegyezve: nagy nyugodalomkedvelő ember vala őkegyelme s nem lehetetlen, hogy Pápán is megvolt neki az itteni lőcsei fehér aszr szonya. Egészen 1704 szeptemberig maradt úr Pápán a kuruc. Ekkor Andrássy kivonul a váf­rosból, anélkül, hogy a Győr felől támadó labancokkal harcba bocsátkozott volna. S 8-án már itt a labanc. Bercsényi Miklós azt irja Rákóczinak, hogy a kuruc hadak a Ba r konyba húzódtak, onnan csapkodják Ester­házy, Bezerédy, Károlyi naponként a labanco 1-

Next

/
Oldalképek
Tartalom