Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-04-11 / 15. szám

XXXIII. évfolyam. 15. szám* Pápa, 1936 április 11. P. Tek. Könyvtár I ü MINDEN 8ZOMBATON SzéifEcrít.^lyben. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes sz£& Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-atca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkeresked éséb e n. Még áll a golgotai kereszt, alatta a megK tört szivü anya és a tanítványok kisded sefi rege, még kimondhatatlan, megfoghatatlan gyász ólomkoporsó súlyával nehezedik a földre, de a mélységben levő kősirból mintha kicsillannának már a feltámadás első sugarai. Közeleg az igéret beteljesedése. Kikel sírjából a megfeszített ártatlanság, a szeretet Istene;, aki »elvette e világnak büneit«. Aki testben: meghalt, testben új életre kél és szent lelkével örökké él és örökre uralkodik a világ felett;. Ó isteni példa kereszthalált halni az emberiség vétkeiért, ó isteni üdv örökre tudini, örölkrei szivünkbe zárva hordani az élő Istennek dicső, bizonyságtételét. Emberi küzdelmek, súlyos szenvedések kálváriás útjain, ha már-már roskadozni kezdünk a kínok súlya alatt, ó hányszor erősít meg bennünket annak a legsúf* lyosabb, mert legigazságtalanabb keresztnek emlékezete, amelyet az Üdvözítő vállalt, hordott el érettünk. És akkor, mikor életünk mé

lcsese kialvóban van, mikor a sír gödre nyílik

1 meg előttünk, akkor »nincsen szivünk félelemére nézni sirunk fenekére, mert látjuk ai Jézus példájából, hogy mi lészen a holtak pojrából«. Igv biztat, így erősít meg bennünket az örök élet, a feltámadás szent ígéretével! Megváltónk gyászos kínszenvedése, dicsőséges feltámadása. És emberi életünknél naw gyobb értékek sorsát is reménysugarakkal hinti be a húsvéti szépséges hajnalpír. Az erraberi — az Istentől származó emberi — eszmék halhatatlanságába vetett hitet, bár érje őket e földön gúny, gyalázat, mellőztetés, szintén ennek a húsvéti prikadásnak pirosló! sugarai rezgik körül. Ami jó, ami igaz, ami Istentől van, az nem pusztulhat el, annak előbbutóbb életre kell kelnie. Amiért százak és ezrek küzdöttek, százak és ezrek életüket is ad-* ták, annak győznie kell, ha száz Kajafás és iezer Pilátus is tör elleniébe:. Egyetlen egyí eszméért: Nagymagyarország dicső eszméjéért szenvedő magyarok, reméljetek ti is rendületlen bízó lélekkel! A ti nagypénteketekre is meg fog még jönni az eszme feltámadásának krisztusi teljessége! »Vége felé immár közelít az ének«, mint ahogy azt a magyar népeposz lantosa zengi. Vége felé közelít az abesszin háború, s aki, mint mi is, — talán azért, mert eleget lát'jtunk kiomlani — nem kiván több vért, nem óhajt levegőben röpködő leszakított kezek, lábak s egyéb testrészek borzalmairól, megv semmisített táborhelyekről, levegőbe röpített] karavánokról olvasni, az mind szívből kívánja, hogy ez a közelítő vég minél előbb valóban; ide is érjen. Az olaszokon nem fog ez múlni* ők — akiket pár hó előtt az iszonyatos terepinehézségekkel nem számoló ellenséges vagy magánhaditudósok gyáva késedelmeskedéssel vádoltak — ma már lendületes erővel nyomulnak előre s báfr az óvatosságot ma 1 sem hagyják figyelmen kívül, ha közben valami nem történik, rövidesen, mindenesetre előbb, semmint a nagy esőzés megkezdődhetik, bevonulj hatnak az ellenség fővárosába, az annyit emlegetett s hazug hőfer-jelentéseiről is híressé' vált Addisz'-Ababába. Ott találják akkor a szegény, országa javarészét máris elvesztettj négust, vagy addigra — régi etióp szokás) szerint — már elteszik őt láb alól, hacsak ro^ konszenvező angol, esetleg francia területre nem menekül a hódolás elől, ő köti meg a békét, vagy a fia, rokonai, vagy aki éppfen akkor majd a gyarlóvá zsugorodott hatalmat! kezébe ragadja, az már egészen mellékest Le* het ugyan — így kívánná ezt a Népszövetség közismert tekintélye! — nem is ők maguk, de a genfi bölcsek fogják közvetíteni a békét, aminthogy a genfi bölcseknek tulajdoníthatja a szerencsétlen Abesszínia, hogy olyan békét | kell majd kötnie, amilyent most kötni tud. ! Ha Genf a maga mesterségesen felfujt meg

1I torló politikájával és hitegetésével és annakl kilátásaival nem biztatja bele Abessziniát a makacs ellenállásba, akkor — három hónappal ezelőtt — kisebb vér- és jelentékenyen kisebb

1 terület-áldozattal megúszhatta volna a dolgot. Hja! Régi bölcs mondás, még Vergiliusítól származik, de mi így variáljuk: »Bármiben vétkeznek a nagyok, bűnhődnek érte a kicsinyek!« Tanulság: Legyen a kicsinyeknek több eszük, mint a nagyoknak! A gazda tudása a nemzeti erö forrása. Irta: Dr. Darányi Kálmán m. kir. földmívelésügyi miniszter. Az az erős küzdelem, melyet mezőgazdaságunk a külföldi piacok megszerzéséért és megtartásáért folytat, csak a minőségi terme

r léssel lehet sikeres; ez pedig tanítás, szak}?' tudás nélkül el nem érhető. Piaci versenytársaink termelésének mennyisége és minősége Ugrásszerűen emelkedik és ha nem leszünk résen, hátrább szorulunk a külföld versenyéiben. A mai élet küzdelme sokkal nagyobb szaktudást követel meg, mint a multaké, sí íerre a küzdelemre reá kell nevelnünk a maii gazda-nemzedéket Minden újságolvasó tudja, mily nagy erőfeszítéssel igyekszik gazdáit nagyobb szaktujdással ellátni nemcsak Németország és Olaszország, hanem a kisantant is. Az utódállamokénak ez a törekvése a mi mezőgazdasági teif melésünk megfojtására törekszik. Csehországban például a gazdasági iskolák száma jelenjtékenyen emelkedett. Versenytársaink igen jól tudják, hogy mit jelent a földmívelő szaktuldása, hogy ugyanabból a földből mennyivel többet és mennyire jobb minőségűt lehet kitermelni, s hogy a bővebb termés csökkenti a termelési költséget, a jobb minőség pedig* kedvezőbb eladási lehetőséget ad. Szaktudás kell nemcsak a termeléshez, hanem a termé)nyek kiegészítéséhez, piacképességének eléréséhez, valamint megfelelő jobb értékesítéséihez is. Erre is ki kell tanítani az ifjú gazdanemzedéket. Mezőgazdaságunk versenyképességének előfeltétele minél több gazdasági szakiskolának és gazdasági tanácsadó állomásnak a felállítása. Sajnos, nekünk mindeddig csak huszonkét mezőgazdasági szakiskolánk van, s hiába fejtenek ki mintaszerű tevékenységét, számuk, az ismeretek elsajátítására utalt gazda-, közönség nagy számára való tekintettel, valóban elenyésző Tudjuk, hogy szegény országunknak nagyon sokat kell pótolnia a régmúlt mulasztásaiból. Nálunk a mezőgazdasági szakoktatás inkább országosan szervezkedett és így hiáf nyoznak azok a szakoktatási intézmények, amelyek a szaktudásra utalt gazdaközönség által, a maguk munkahelyétől nem messze érhető /el. A német gazdának, a cseh földmívesneky még csak a járásából sem kell kimozdulnia, hogy a megfelelő gazdasági szakoktatásban részesülhessen. Amit a mezőgazdasági szakoktatás terén a földmívelési kormányzat újabban megtehetett, azt meg is tette és ezen a téren — 'külöp nősen a telepítési akcióra való tekintettel, mely csakis a kisgazdák megfelelő szakképzése mellett lehet sikeres — jelentőségteljef sebb alkotásokra készül. A kultus^- és a föld-i mívelésügyi tárcák szakoktatási intézményeinek kölcsönös társfelügyeletét míegszerveztük és az iskolalátogatásokat megindítottuk, há^ !rom új téli gazdasági iskola létesült, a szakfiskolai hálózat kiegészítésére a gazdasági felügyelők vezetése alatt három hónapos téli gazdasági tanfolyamok száma husz tanfolyammal szaporíttatott, a gazdasági akadémiák tudományos búvárkodásának elősegítésére külön hitel biztosíttatott, a gazdasági akadémiai gyakorlati oktatás kimélyíttetett, az évek óta szü*netelő gazdasági népkönyvtári akciót újra felélesztettük és a rádióban tartott tanfolyam^ szerű gazdasági előadás-sorozatok filléres kiadmányaival szintén igyekeztünk a gazdák szaktudását gyarapítani. A telepítési törvényjavaslattal kapcsolatban olyan új népelemek alakulnak át önálló kisgazda exisztenciákká, amelyeknek az önálló gazdálkodásra való alkalmassága a szükséges szaktudás minél gyorsabb elsajátításától függ(. Igen nagyfontosságú kérdés tehát ennek a követelménynek legmesszebbmenő mértékben való kielégítése. Az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanácsnak hivatása a törvényjavaslatban szervezett telepfelügyelői intézmény sikeres mükör désének biztosítása céljából a telepfelügyelők kiképzésére, továbbá a kiválasztott telepesek előkészítésére és végül a telepeseknek állandó gazdasági tanácsadására megfelelő, —• szakoktatási intézményekben gyökerező, állandó jellegű munkát biztosító, — tervezetet kidolgozni. Ez az előkészítő munka már folyamatban is van. A kormányzatnak egyik fontos feladata a megfelelő tanerők kiképzése is, mert bár töméntelen okleveles gazda éa mezőgazda van ma állás nélkül, azért a kiképezett tanárok számát még jelentékenyen szapo^ rítani kell. Egyelőre az akadémiák segédtarcszemélyzete jöhet számításba,- s bizonyára, nem jönnek zavarba, ha a szakoktatási intéz!mények felállítása, pénzügyi helyzetünk javulása folytán, rohamosabb mértékben is volna keresztülvihető. Az idei tavaszi mezőgazdasági kiállítás

1 gyönyörű eredményeit szemlélve, húsvét ünnepén a földjét, hazáját szerető magyar gazdádnak bensőbb óhajtása nem lehet, minthogy a legkisebb gazdaság is úgy minőség, mint hozam tekintetében a legmagasabb teljesítményekkel dicsekedhessek, s hogy ez valóbam igy legyen, arról a magyar kormánjy a szakismeretek minél szélesebb körben való elterjesztésével fog gondoskodni, már csak azért is, mert a gazda tudása a nemzeti erő kiapadhatatlan, biztos forrása. Pápa a kuruc-világban. ii. Pápa pedig főhadiszállás lesz. Nyalka kuruc vitézek járnak utcáin. A várban a gaval;lér kuruc generális báró Andrássy István parancsnokol. A Lőcsei fehér asszony vitéz lovagja egy-egy portya útról megtérve, örömmel jön vissza, az egykorú, sokat sejtető kifejef zés szerint »pápázni«. Bercsényi Miklós főgenerális ez év őszén irja Rákóczinak, hogy ha rajta állna, akkor Andrássy István toc vább is »Pápázni« marad. Mert, mint fel van jegyezve: nagy nyugodalomkedvelő ember vala őkegyelme s nem lehetetlen, hogy Pápán is megvolt neki az itteni lőcsei fehér aszr szonya. Egészen 1704 szeptemberig maradt úr Pápán a kuruc. Ekkor Andrássy kivonul a váfrosból, anélkül, hogy a Győr felől támadó labancokkal harcba bocsátkozott volna. S 8-án már itt a labanc. Bercsényi Miklós azt irja Rákóczinak, hogy a kuruc hadak a Ba

r konyba húzódtak, onnan csapkodják Esterházy, Bezerédy, Károlyi naponként a labanco

1-