Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-02-01 / 5. szám

XXXIII. évfolyam. 5. szám. í nEruRMATUS FÖISKQU * t */ Pápa, 1936 február 1. • Ml • Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár helyben. MINDEN SZOMBATON Ref. Főiskola. . ^.fett-uíca 6. szám. aJOrizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Arra a térképre, mely hazánk végleges és teljes feldarabolása iránt intézkedett s a cseh birodalmat (így már aztán igazán birodalom lesz) Budapesttel, Győrrel s hogy mi se panaszkodjunk, Pápával is megajándékozta, nem mi adtuk és adhatjuk meg a megfelelő választ, hanem megadták a hazájukból elűzött tótok vezérei, akik viszont a Felvidéknek népszavazás útján az ezeréves magyar területhez való visszacsatolását követelik a Népszövetségtől. Mikor fogja, fogja-e egyáltalán valaha is tárgyalni ezt a kérdést a nemzetek tanácsa, azt ma nem tudhatjuk, a jelen körülmények között alig is remélhetjük. Azt a rémet, melyet a régi haza édes ótainia alá visszavágyó Jehlicskáék a szovjet által a Felvidék minden hadászatilag fontos pontján hivatalos cseh hozzájárulással (előmozdító hozzájárulás !) létesülő repülő terek alakjában remegve látnak, a Népszövetség urai teljes valóságában, életnagyságban maguk közé beengedtek, sőt hangadó, vezérlő tényezővé tettek. Amíg az Edenek és a Flandinek a szovjet kegyét keresve akarják hazájuk sorsát, az európai politikát igazgatni, addig nem is pusztába kiáltó szó, hanem csak elhaló csecsemő-nyöszörgés lesz a tót, vagy ha jobban tetszik: a szlovák nemzeti tanács memoranduma. Ez az irás cáfolata annak a bizonyos térképnek, az abban kifejezésre jutó vágynak, ámde — ne adja Isten s ha van Isten az égben, ez nem is történhetik meg! — ha a mai helyzet így fejlődnék tovább, akkor nem is a három felé osztó térkép valósulhatna meg, hanem a pánszlávizmus elfoglalná egész Keleteurópát s a szovjet hazánkkal együtt lenyelné — mint azt valaha a cári uralom fénykorában is tervezte — az egész Balkánt is. Hogy a keleti rész után nyugat felé is kinyújtaná a kezét, az már előzetes tapogatódzásai után is biztosra vehető. Hát nem látja ezt Anglia és Franciaország, nem látja senki más, csak éppen mi és — Uruguay ?! Városi közgyűlés. — 1936 január 30. — Városunk képviselőtestülete a héten csütörtökön rendkívüli közgyűlést tartott, melyen 40 képviselőtestületi tag vett részt. Az újonnan megválasztott és virilis jogon bekerült (képviselők teljes számban megjelentek. ,A közgyűlés Jílek Ferencnek a jegyzőkönyveknek az utókor számára részletesebb felvilágosításokat nyújtó megszerkesztését célzó felszólalása után elnöki bejelentésekkel kezdődött. Hamuth János polgármester bejelentette, hogy a törvényhatósági kisgyűlés jóváhagyta többek között a Levente-utcai csatornázásra, az iskolaalapul szolgáló földek eladására vonatkozó képviselőtestületi határozatokat. Nem hagyta jóvá a villamos transzformátor ügyében hozott határozatot, amely ellen felülvizsgálati kérelmet adott be a belügyminiszterhez. Üdvözölte ezután a választás és virilisség Vévén bekerült képviselőtestületi tagokat s kérte úgy őket, mint a többi tagokat, hogy őt a város érdekeiben folytatott munkájában támogatni szíveskedjenek. Tudatta végül, hogy Szeleczky Gyula fellebbezése folytán a képviselőtestület virilis tagjai közé felvétetett s helyébe özv. Piatsek Gyuláné megbízottjaként dr. Friml Jenő került. Áttérve a napirendre, először Heller Márton bérleti szerződésének Babos István győri lakos, oki. gazdára leendő átruházásának ügyét s ennek 1946-ig leendő meghosszabbítását tárgyalták. Az új bérlő számára 8500 P-s költséggel lakást kell építeni. Arra való tekintettel, hogy így a város a mostanig elmaradt bérösszegeket is megkapja s mivel az igényelt építkezésre részben a letett biztosíték kamatmentes felhasználása révén is fedezet áll rendelkezésre, az összes előkészítő bizottságok — a polgármester szavaival élve — jobb hiányában elfogadásra ajánlták a javaslatot, amit a képviselőtestület a birtokon kívüli fellebbezésnek'egyidejű kimondásával az összes szavazatokkal el is fogadott. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak baleset biztosítását felsőbb rendelet alapján felvették a szervezési szábályrendeletbe. A megüresedett bizottsági tagsági helyeket betöltötték. (L. ujdonságrovatunkban.) Karczagh Edrének, a imozgófényképszinház üzemvezetőjének szerződését, egy évi próbaidő alatti sikeres működése alapján havi 50 P többletfizetéssel a moziengedély lejártának időpontjáig, 1942-ig meghosszabbították. A villamos telepnél életbe léptették az önálló vagyonkezelést, a könyveket havonta a számvevőség ellenőrzi. Jóváhagyólag tudomásul vették a villamos transzformátor állomás ügyében a polgármester által beadott felülvizsgálati kérelmet. Az önkéntes tűzoltóknak, mint minden évben, elengedték az 1935-re kirótt községi közmunkát. Özv. Imre Istvánnénak Zrínyi-utcai, Szalóky Gyula Korona-utcai háztulajdonosoknak az utcatér részére elfoglalt területért Q-ölenként 10, illetve 6 P kártalanítást adtak. Több behajthatatlannak bizonyult lakbér és földbér, valamint villamosáramdíjhátralékot töröltek. Tóth Sándor v. írnoknak betegségére való tekintettel hathónapi szabadságot engedélyeztek. A tárgysorozat elvégzése után dr. Hoffner Sándor interpellált a tatarozási kedvezménynek a »nem szabályozási vonalba« épült házaktól történt megvonása tárgyában. Ezt a lapunkban is már külön cikkben tárgyalt ügyet alaposan ismertetve rámutatott arra a sérelemre, mely az által úgy a háztulajdonosokat, mint ugyanakkor az építő iparosokat is éri. Kéri a polgármestert, kövessen el mindent a dolog elintézésére, lehetetlen, hogy egy hitelesen jóvá nem hagyott szabályozási terv alapján a lakosság s az iparosság károsodjék. A polgármester szerint 17 éven át a szabályozási tervet hitelesnek tekintették, ha ma eltérünk tőle, ez jogbizonytalanságot jelentene. Dr. Csoknyay János főügyész szerint az érdekelteknek újrafelvételi kellene kérni, mert nézete szerint a tatarozási kedvezmény a legtöbb esetben megadható részükre. Dr. Hoffner viszonválasza után a polgármester megígérte, hogy az üggyel még foglalkozni fog s iparkodik kedvező végre juttatni. Hajnóczky Ferenc a Felső Hosszú-utca megjavítását kérte. A polgármester a sorrendben ezt kilátásba helyezte. Hasonló kérelmet terjesztett elő Kovács Sándor a Gyimóti-útra vonatkozólag. Ugyanő szóvá tette azt a valóban lehetetlen állapotot, hogy Celldömölk felől d. u. 3 órától hajnali fél 4 óráig nem érkezik személyvonat Pápára. A polgármester kijelentette, hogy megteszi a kellő lépéseket, bár a menetrendi értekezletet a máv. már megtartotta s így nem mer bízni a sikerben. Böröczky Lajos vásáraink, és pedig úgy az állatvásárok, mint a gabonavásárok hanyatlását, a háború előttinek 1/

4-ére csökkenését tette szóvá. A polgármester ennek fő okát — Trianonon kíjvül — a sok új vásárengedélyben találja. Böröczky kérte, hogy a képviselőtestület tagjai foglalkozzanak az üggyel s javaslataikat hozzák a képviselőtestület elé. A gyűlés 3 órakor kezdődött és 5 óra után véget ért. Ipartestületi közgyűlés, A pápai ipartestület vasárnap délután tartotta 50. évi rendes közgyűlését a LeventeOtthonban élénk érdeklődés mellett. Az Iparos-Dalkör Hiszekegy-éneke után Hajnóczky Ferenc elnök megnyitotta a gyűlést:, s köszönetet mondván a helyi sajtónak, ismertette mult évi elnöki tevékenységét, amely buzgó munkásságról tett tanúságot. Elparentálta az év folyamán elhalt Szabó Sándor álelnököt, elismeréssel szólott a továbbképző tanfolyamok eredményességéről, a szakosztályok működéséről, mintaműhelyek felállításáról, amelyekből Pápára is jut, ismertette az eddig megtett intézkedéseket, amelyek a testület ötvenéves fennállásának méltó megünneplésével vannak kapcsolatban, s más aktuális ügyeket. A figyelemmel hallgatott elnöki jelentés elhangzása után Kántor Leó, a győri iparkamara alelnöke a kamara üdvözletét tolság törekvéseit a kamara mindenkor készségmácsolta, s Ígéretet tett, hogy ia pápai iparosgel támogatja. Nánik Pál — hivatkozva elnöknek a sajtót aposztrofáló szavaira — kijelentette, hogy a gazdasági harcban gyengébb fél, az iparosság támogatását a jövőben is kötelességüknek ismerik. Indítványára elnök jelentését egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatják. — Ezekután Jamnitzky Nándor jegyző olvasta fel gondosan megszerkesztett jelentését, melyből kiemeljük a következőket: A testület kebelében 17 szakosztály működött, amely 137 ülést tartott. Taglétszám 802. Ipart váltottak 44-en, iparukat beszüntették 37-en. Bejelentett segédek száma 511; tanoncok száma 258. Beszegődtettek 145, felszabadítottak 120 tanoncot. — A nyomtatásban előre minden tagnak megküldött zárószámadásokat tudomásul vették, s a felmentvényt minden iránvban megadták. Bevétel volt 9889 P 45 f, kiadás 7569 P 11 f, maradvány 2320 P 34 f, amiből 2000 P-t az ipartestületi székház alapjának gyarapítására fordítani határoztak. Ezzel az alap majd 7000 pengőre növekedett fel. Az 1936. évi költségvetést 8174 P szükséglettel, 9874 P fedezettel és várható 1700 P maradvánnyal ugyancsak elfogadták. Ezek után a választásokra tértek rá. A számvizsgáló-bizottság, könyvtáros, előljárósági rendes- és póttagok választása egyhangúlag történt; ám az alelnöki állás betöltésére titkos szavazást kértek, minek elrendelése előtt Kerekes János a kandidáló-bizottság jelölésével ellentétben Tamás József cipészmester, régi előljárósági tag megválasztását ajánlotta. A szavazás nagy érdeklődés közben folyt le, s eredménye az lett, hogy a leadott 142 szavazatból 62 szavazattal Tamás Józsefet választották meg alelnöknek, aki elnök üdvözlésére válaszolva, készséges szolgálatait ajánlotta fel a testületnek. A számvizsgáló-bizottság új tagja lett Bősze Jenő; az elöljáróság új tagjai pedig: Bakos József, Kohn József, Molnár Dénes, Nagy István, Pethő Endre, Pék Vidor, Simonits N. István. i Ülés végén Horváth István, a lakatos szakosztály elnöke adott esetből kifolyólag az ipartestület közbelépését kérte az ellen, hogy a polgármester lakatos-munkákat inség-munkásokkal végeztethessen; Sugár Árpád műsze!rész pedig ugyancsak a testület útján azt kérte, hogy utcai villanybekötéseket a villanytelep ne végeztethessen, hanem végezhessék azt a belső munkát végző műszerészek, akik! ily módon több munkához, a háztulajdonosok olcsóbb villanybekötéshez jutnának, a villanytelep pedig az olcsóbb villanybevezetés folytán több áramfogyasztóhoz jutna. Elnök megígérte, hogy a felszólalók kívánsága szerint tesz előterjesztést a polgármesternek.