Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-08-29 / 35. szám

XXXIII. évfolyam. 35. szám. Pápa, 1936 augusztus 29. r \ Te k- Főiskolai Kö DA nyvtár "> A í , \ mm V V d V d [INDEN SZOMBATON. Szerkesztőség TSr, Helyben. PCfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 2&~l2cir Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. tilajdonos főszerkesztő: CÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Siker és elismerés. A legutolsó napokban különböző ellen­zéki vezető személyiségek részéről nyilatko­zatok láttak napvilágot, amelyek alaphangjá­ról, lényeges megállapításaiból nagyban — egészben kivehető, hogy az előző politikai évad túlfűtött s egyre inkább a személyeske­dések ingoványaira tévedt ellenzéki harcmo­dorával szemben fokozottabban az objektív bírálat, az elismeréstől sem húzódó politikai kritika felé igyekeztek terelni a maguk ellen­zéki mondanivalóit. Elsősorban vonatkozik ez mindarra, amit az ellenzéki vezetők a kormány külpolitikai 1 tevékenységéről, egymást követőleg, szinte az egyöntetű helyeslés szavaival elmondtak; ke­vésbbé egyöntetűek azután ezek a megnyilat­kozások a kormány gazdasági politikáját il­lető kommentárokban, amelyeknek nagyrésze már igen nagy mértékben nélkülözi a helyzet helyes felismerését és a szükséges objektivi­tást — s végül úgyszólván teljesen letértek a tárgyilagosság alapjáról ezek a nyilatkoza­tok azokban a megállapításokban, amelyek­kel a kormány belpolitikai helyzetét és irá­nyít, valamint a többségi párt szervezetét és tevékenységét igyekeztek újabb vádakkal és kifogásokkal kikezdeni a közvélemény előtt. A siker kétségtelen tényeivel arányos elismerés a külpolitikai tevékenység méltatá­sában kétségtelenül hozzájárul ahhoz, "hogy nagy, sorsdöntő kérdéseinkben egyöntetű fel­fogás alakuljon ki és a kormány a maga kül­politikájának egyedül helyes útján a közvé­lemény általános helyeslésétől is megerősítve, vezesse tovább a nemzetet nagy nemzeti cél­jaink és reménységeink megvalósítása felé. Ugyanakkor viszont, amikor ezeket az ellen­zéki oldalról történt állásfoglalásokat a nem­zet érdekében valóknak kell mondanunk, nem­zetgazdaságunk érdekeit kevésbbé helyesen szolgálják és ezekre az érdekekre egyenesen károsak azok a megállapítások, amelyek — a gazdasági helyzetnek a helyes gazdaságpoli­tika útján bekövetkezett lassú, de határozott javulást tudomásul nem véve — a jelenben is a »gazdasági gutaütöttség« állapotáról be­szélnek. A gazdasági helyzet alakulását a kor­mányzati tényezők minden intézkedésén és erőfeszítésén túl, sajnos, a világgazdasági helyzet és a világpiaci viszonyok befolyásol­ják s természetes, hogy ez idő szerint senki sem lehet teljesen megelégedett a mai gaz­dasági viszonyokkal. A nehéz és részünkre adott világgazdasági helyzetben viszont ép* pen ezért csak fokozottabban méltánylást és elismerést és nem gáncsot érdemelnek a kor­mányzatnak azok a nagy erőfeszítései, ame­lyek a világgazdasági helyzet hátrányos kiha­tásait igyekeznek csökkenteni a mai gazdasági életünkre s amelyek úgy termelési, mint ér­tékesítési szempontból a lassú, kitartó munka leghatározottabb eredményeit érték el. Amikor gazdaságpolitikánk ellenzéki kri­tikusainak, mindezekből kiindulva, válaszolni akarunk, nem is szükséges, hogy mi magunk sorakoztassuk fel azokat az eredményeket, ami­ket kormányunk kitartó tevékenysége elért, hanem válaszul ezekkel a megállapításokkal szembeállítjuk a legelfogulatlanabb szakte­kintéllyel biró tényezőnek, a népszövetség megbízottjának, Royal Tylernek legutóbbi je­lentésében foglalt megállapításait és tanúság­tételét. Az ellenzéki kritikával szemben Tyler­nek ez a nyilatkozata többek között azt álla­pítja meg, hogy az ország gazdasági helyzete lendületes fejlődést mutat, a költségvetési hiány az 1931. évi krízis óta ezidén a legki­sebb, emelkednek a költségvetési bevételek, jobb a jegyintézet devizahelyzete, emelkedő a tendencia nemcsak a külkereskedelemben, hanem a termelésben és fogyasztásban is, sőt azt is megállapítja Tyler, hogy jövőre a gazdasági javulás nyomán még az adóbevéte­lek emelkedésére is számítani lehet. Ezeket mondja a Tyler jelentés minden elfogult kri­tikával szemben s az adatait alátámasztó sta­tisztikai kimutatások is azt mondják, hogy a helyes és céltudatos intézkedések követ­keztében emelkedik idegenforgalmunk, növek­szik az építkezési tevékenység, javult az adó­fizetés s ugyancsak örvendetes lassú, de tar­tós javulásról beszélnek a mezőgazdasági ter­melés jövedelmezőségéről, az értékesítés és az export helyzetéről szóló kimutatások is. A népszövetségi megbízott elfogulatlan ta­núságtétele megdönti a hangzatos politikai szólamok látszólagos hatását. S amennyire a valóság tényeivel és adataival szemben áll­nak a hangzatos ellenzéki gazdaságpolitikai kritikák, — ugyanolyan mértékben a hatás­keltés politikai célzatát szolgálják csupán, a valódi helyzettel szemben, az ellenzéki nyi­latkozatoknak azok a vádjai is, amelyek a kormány pártpolitikai beállítottságát jés a többségi párt szervezetét és működését igye­keznek gánccsal illetni. Az illetékes kormánytényezők és a Nem­zeti Egység Pártjának vezető személyiségei egyaránt megdöntötték már azt a vádat, amely szerint a Nemzeti Egység Pártjának szervez­kedése túlzó, erőszakos és jogosulatlanul igénybe veszi a Tcözigazgatás apparátusát. Az ellenzéki nyilatkozatokkal szemben újból és nyomatékosan meg kell állapítanunk, hogy ez a szervezés éppen a közigazgatástól teszi függetlenné a pártot. Azelőtt a többségi pár­tok úgyszólván kizárólag a közigazgatásra támaszkodtak, ha bármilyen pártakcióról volt szó s a választásokat is nem a pártszervezet, hanem a közigazgatás hajtotta végre. Ezzel szemben a legutóbbi választás után éppen a Független Kisgazdapárt hivatalos lapja irta Hazafias kötelesség a „Pápai Héten" fellobogózni a házakat. Nemzeti zászlók kaphatók és megrendelhetők Ifj. Síem Lipót cégnél, Kossuth Lajos utca 13. szám. szószerint azF, hogy: »A NEP választási mű­vészete már olyan tökéletessé vált, hogy a hatóság támogatása nélkül is meg tudja sze­rezni a mandátumok. Az egyik ellenzéki nyilatkozatnak azon elszomorító és igazságtalan kitételére végül, hogy »lehet erkölcsösebb és magyarabb kor­mányzata is ennek az országnak«, csak annyit mondhatunk: adja az Isten, hogy mindig ilyen erkölcsi alapon álló és ilyen magyar kormány­zata legyen a nemzetnek, — s ne olyanok ke­rüljenek egyszer hatalomra, akik pártpoliti­kai és személyi elfogultságukban nem vészig észre, mit ártanak akkor, amidőn tekintélyt rombolnak és hitet rabolnak. Vitéz Csicsery-Rónai István. Városi közgyűlés. — 1936 augusztus 26. — Pápa város képviselőtestülete e hét szer­dáján Hamuth János polgármester elnöklésé­vel és vagy 25 v. képviselő részvételével köz­gyűlést tartott, melynek legfontosabb tárgya az ipartestületi új székház építéséhez szüksé­ges telek adományozása és az 1936. évi pót­költségvetés megszavazása voltak. A tárgysorozatot megelőzőleg az elnöklő polgármester több bejelentést tett. így beje­lentette többek között, hogy a transzformá­tor állomás szabadkézből történt kiadását a minisztérium a vármegyei határozattól elté­rőleg a város határozatának megfelelőleg jóvá­hagyta. Jóváhagyta a minisztérium az 1936-i költségvetést is 45o/ 0-os pótadó megállapításá­val. Jelentette végül a polgármester, hogy a repülőtérrel kapcsolatban a város által vál­lalt munkálatok folyamatban vannak és leg­később szeptember 20-áig befejezést is nyer­nek. A napirend első pontjaként kimondták, hogy a huszárgyakorlótér bérleti költségének különbözetét (mely az országos átlagot 70 kg.-mal felülhaladja) évi 263 P kiadással a város elvállalja. Jóváhagyólag tudomásul vet­ték, hogy a polgármester a vaszari út árká­nak befödésére vonatkozó határozatot, mivel ilyen beboltozás még a város belső területén sem volt eddig pénzügyi okokból mindenütt keresztülvihető, megfellebbezte. A v. tisztvi­selők és alkalmazottak betegsegélyző alapját kezelő bizottságba a képviselőtestületből dr. Hoffner Sándort, vitéz Karcsay Bélát, Ruip Jenőt, Szűcs Dezsőt és Fischer Elemért, a tisztikarból dr. Uzonyi Kálmánt, Schlosszer Ernőt és Sztankovits Gézát választották meg. A legtöbb adót fizetők 1937. évi névjegyzéké­nek összeállítására dr. Hoffner Sándor, Jílek Ferenc, vitéz Karcsay Béla és dr. Sulyok Dezső tagokból álló bizottságot küldtek ki. Az iparostanonc-iskolai felügyelő-bizott­ságba elnökül Németh Józsefet, tagokul Böhm Samut, dr. Domonkos Qézát, Szalay 'Lajost, Szűcs Dezsőt es Hajnóczky Ferencet válasz­tották meg. Az ipartestület 50 éves jubileuma alkal­mából elhatározták, hogy a város Zimmer­mann-utcai alapítványi házát, amely határos az ipartestület jelenlegi Széchenyi-utcai épü­letével, az ipartestületnek ajándékozzák azzal a feltétellel, hogy ide 10 éven belül kultúr­Őszi férfi= és női divatajdonságaink megérkeztek! Intézeti ruhaanyagok! BREUER LÁZÁR rőfös- és divatáruhá za PÁPA, Kos suth-utca 7. A Pápai Ünnepi Hét tartama alatt 5% külön engedmény!

Next

/
Oldalképek
Tartalom