Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.
1936-08-08 / 32. szám
Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. ti IV! liN'DEN SZOM 1 i A. rr O IV Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 Ellér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Gazdasági tanácsadás. Nem oszthatunk mindenkinek földet, hanem, voltaképen az volna a cél, hogy mentől kisebb terület minél jobban megdolgozva, megélhetést adjon egy családnak. Ha a gazdasági szakoktatás és tanácsadás elterjed és eredményes munkát végez, akkor egy-egy kis család tizenöt hold földnél kisebb területen is boldogulást és megélhetést talál. Hogy a nemzetnek tágabb látókörű, jobban dolgozó gazdákat neveljünk, a gazdasági tudást kell a földet mívelő milliók közkincsévé tenni. így nevelünk községi, járási, vármegyei és országos viszonylatban olyan gazdanemzedéket, amely igazán hivatva lesz arra, hogy a gazdatársadalmat jó irányban, helyesen vezesse. Az utóbbi évek nyomorúságos viszonyai a kisgazdáknál — miután náluk a belterjesebb gazdálkodás nem pénzbefektetést, hanem főleg több és jobb munkát igényel — olyan lelki hajlamot váltott ki, amely éppen a belterjes irány követésére serkenti őket. Ezt a lelki hajlamot, a nyomorúságból fakadt ezt a belső vágyat kell nekünk most közérdekből kihasználni, mint alkalmas .pillanatot a szakoktatás felkarolására, a gazdasági tanácsadás megszervezésére. Az iskolai tanítás e tekintetben nem célravezető. Nekünk nemcsak a fiatalságot kell tanítani, ami a jövőt jelenti, hanem a ma gazdálkodók, a ma birtokban levő és mindenféle korú férfiak és nők munkáját is javítani kell. A leghíresebb német szakférfiak egyike, Aerobre tanár azt mondja: mit ér a tanítás, ha nem követi azt az állandó tanácsadás. Ezért kell megszerveznünk a gazdasági tanácsadást. A gazdasági tanácsadást 1903-ban 'Amerikában kezdtek, amikor Texasban a gyapottermelő gazdákat a rovarok miatt óriási károsodás érte. Az állam szakembereket küldött ki és ezek révén igyekezett a gazdákat meggyőzni, hogy úgy gazdálkodjanak, ahogyan kell, Dániában, ahol a kisembernek életszükséglete az, hogy bent legyen a szövetkezetben. az elterjedt szövetkezetek útján a Wirtschaftskonsulent hat a gazdára, mert ezt kiteszik a szövetkezetből, ha nem úgy dolgozik, ahogy kell. Svájcban, Európa egyik leghíresebb tanára, Laur professzor megszervezte az egész országra szétterjedően az állatok törzskönyvezését és a számtartások vezetését. Angliában szintén elterjesztették a gazdasági tanácsadást, Németországban, ahol 700 gazdasági iskola van, megszervezték a tanácsadást, mintagazdaságokkal, kísérleti körzetekkel támogatják és még a hitelintézetek egy része is nagyobb hitelt ad annak a gazdának, aki megfogadja az intézet gazdasági tanácsadójának az utasítását. Németországban a mezőgazdasági munkásokat épúgy képesíteni akarják, mint az ipari munkásokat. Meg van már erre a tervezet és hamarosan meg fogják valósítani. Nem kényszerrel fogják keresztülvinni, de meggyőződésük, hogy mindenki szivesebben alkalmaz képesített mezőgazdasági munkást, mint nem képesítettet. Nem azért hozom ezt fel, mintha mi ezt utánozhatnánk. hanem, hogy lássuk, hogy mi folyik a világban. De ne is menjünk nyugatra, hanem nézzük csák meg cseh szomszédunkat és látni fogjuk, hogy ott megvalósították ezt a gazdasági tanácsadást és körzeteket alkottak. 2S0 ilyen körzet működik Csehországban. Nálunk a jól bevált téli gazdasági iskolák képeznék ennek az alapját. A téli gazdasági iskolák volnának az alapjai ezeknek a tanfolyamoknak, amely tanfolyamokat én decentralizálva kívánnék megoldani. Az élet sokféle lehetőséget mutat, amelyet ezzel a megoldással produkálni lehet. De ha 200.000 pengőt fordíthatnánk erre a célra, akkor — két járást számítva egy előadóra — az egész ország területén, egyszerre megindulhatna ez a munka, ami élénkítő hatással volna az összes gazdasági egyesületekre és (gazdakörökre. Megmozdítaná a gazdatömegeket, ezeknek a gazdatömegeknek megmozdulása pedig azt hozná magával, hogy mindig több, még pedig ma dolgozó, birtokban levő ember fejtene ki jobb munkát. Megindulna az a folyamat, amelyre várunk, s emelkedhetnék a jobb munka révén az emberek életstandardja, s ha a magyar emberben gjazdasági téren is felébresztjük a virtuskodást, akkor szűnni fog a falusi szegénység is. Liptay László. Az űj ipartörvény fontosabb rendelkezései Az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1936. évi VII. tc., az új ipartörvénynovella május 12-én jelent meg az Országos Törvénytárban és a kihirdetés napját követő hatvanadik napon, tehát július 13-án lépett hatályba. A törvény főbb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük: Társulások. A törvény 1. §-a szakmára való tekintet nélkül megszünteti azt a lehetőséget, hogy a kereskedő és iparos társulhasson képesítéshez kötött ipar gyakorlására. A törvény itt a már korábban szerzett jogokat épségben hagyja. Kik nem kaphatnak iparigazolványt? Az új novella szerint nem kaphat iparigazolványt az, aki az állam, a szemérem ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett mijitt vizsgálat alatt áll, vagy vád alá van helyezve, vagy aki ellen ily cselekmény miatt főtárgyalást tűztek ki. Nem akadálya az iparigazolvány kiadásának az, ha a folyamodó ellen a törvényben említett bűntett miatt eljárás van ugyan folyamatban, de ez a feljelentésen, nyomozáson túl nem jutott. Villamosmű villanyszerelési joga. Ha villamosmű kiván valamely községben villanyszerelő ipart folytatni, csak az esetben kaphatja meg a villanyszerelés iparjogát, ha a községben helybeli, vagy környéki villanyszerelő iparosok nem tudnák a villanyszerelést a közérdeket kielégítő módon ellátni. Szakvizsga és mestervizsga. A törvény értelmében szakvizsgát már csak a jövő év január 14-ig lehet letenni. Ezután a szakvizsga helyébe a mestervizsga lép. Minden kamarai székhelyen, minden képesítéshez kötött iparra mestervizsgáló bizottságot kell alakítani. Az építőiparok tekintetében külön rendelkezések az irányadók. A bizottság tagjait és elnökét, valamint alelnökét a másodfokú iparhatóság nevezi ki, részben az ipartestület és a kamara javaslata alapján. Megállapítja a rendelet a mestervizsgákra vonatkozó szabályokat. Numerus clausus. Az iparengedélyek számának korlátozása esetén az iparhatóság a kereskedelmi és iparkamarának, valamint a helyi érdekképviseleteknek képesítéshez kötött iparoknál az ipartestületnek véleményét is kikérni köteles. A kérdés eldöntésénél nem csupán az illető község, vagy kerület viszonyait kell figyelembe venni, hanem annak az egész fogyasztókerületnek viszonyait, amelyek ellátására felállítani kivánt iparüzlet befolyással lehet. Munkaegyesítés. E szakmában kimondja a rendelet, hogy a jogi személy alkalmazottja a jogi személyt alkotó természetes személyek részére nem végezhet ipari munkát. Például egyesületi alkalmazott nem végezhet ezen az alapon Ipari munkát az egyesület tagjai részére. Kezelés, javítás. Az iparosnak joga van arra, "hogy műhelyi vagy üzleti berendezését, gépeit, szerszámait és egyéb üzleti eszközeit rendszeresen alkalmazott személyzete munkájának igénybevételével akkor is kezelje és javítsa, ha a kezelés és javítás oly munkák végzését teszi szükségessé, amelyek nem tartoznak ipara munkakörébe. Szakmai megbízhatóság. A törvény 19. szakasza szól a szakmai megbízhatóságról. A végrehajtási rendelet szerint szakmailag megbízható az az iparos, aki ipara gyakorlásában gondosan megtartva a fennálló szabályokat a köznek, iparostársainak és a fogyasztóközönségnek jogos érdekét figyelembe véve jár el. A megbízhatóságot tehát itt is, mint az iparengedély kiadása esetében e gyakorolt ipar szempontjából kell elbírálni. Kétségessé válik a szakmai megbízhatósága annak az iparosnak, aki a köznek, iparostársainak vagy a fogyasztóközönségnek jogos érdekeit sérti, vagy veszélyezteti, ha a cselekmény elkövetésének körülményei olyanok, hogy az ismétlődéstől, illetőleg attól lehet tartani, hogy az iparos ipara gyakorlásában hasonló cselekményt követ el. Nem teszi a megbízhatóságot kétségessé az a cselekmény, ha abban az iparost (nyomdászt) pusztán a tárgyi felelősség alapján mondották ki bűnösnek. Nem teszi rendszerint a szakmai megbízhatóságot kétségessé pl. a záróra-túllépés, s jogosulatlan járdafoglalás, a vitás munkaköri határok túllépése. Ipartestületek. A törvény második fejezete a meglévő ipartestületek megszüntetését, beolvasztását és működési területének megváltoztatását szabályozza. Szól az ipartestületek feladatairól, az ipartestületi felvételi díjról, a tanoncok és segédek foglalkoztatásának ellenőrzéséről, ami az ipartestületek, illetve az ipartestületi székek feladata lesz. Szabályozza a rendelet az ipartestületi munkaügyi bizottságok működését, a munkaszabályszerződések megkötését, tartalmát, hatályát, a felügyelő hatóságjogaait. A legjobbat legolcsóbban ? ^FZI ON príma kidolgozásban, sűrűn rugózva, n oi^wn g évj jótáIlássa l 39 p REKAM1ER ™° de r» Intelben, ágyneműtartóval, 12 evi joiallassal . . r SEZLON kizárólag lószőrrel és afrikkal töltve, p 50 rugóval, 10 évi jótállással . . 4o r PAPLANOK készítését és minden e szakmába vágó javításokat a legjobb anyagból Ízléses, modern kivitelben jutányos árban vállalom. kárpitos és paplankészítő Pápa, Szentlászló-utca 5. szám. Versenyen kívüli árak ! Legelőnyösebb beszerzési forrás! Beszerzésnél minőség legyen a döntő tényező!
