Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.
1935-08-17 / 33. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ét negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Az új ügyvédi rendtartás. Az új ügyvédi rendtartás tervezetének lényeges rendelkezései már általában ismertek, hiszen jogéletünk vezető egyéniségei egymásután nyilatkoztak a tervezet reformjai kérdésében. Ezek a nyilatkozatok a reformokkal főleg ügyvédpolitikai szempontból foglalkoztak, holott az egyes rendelkezések jelentősége messze túllépi az ügyvédség kereteit. Ha tehát az egyes reformok tárgyában alapos és tárgyilagos kritikát óhajtunk gyakorolni, úgy vizsgálat tárgyává kell tennünk a tervezetnek az ügyvédség keretein túlmenő hatásait. A tervezet főcélja az ügyvédség erkölcsi és anyagi szinvonalának emelése. Ezt a célt főleg két eszközzel óhajtja elérni: a fakultatív zárt létszám és a 2000 P-s kaució intézményeivel. A tervezet még egy cél megvalósítását tűzi ki: az ügyvédség keretén belül ugyanolyan faji, nemzetiségi és vallási arányszám érvényesítését, mint amilyen az ország lakosságában fennáll. Ezt az aranyosítási célzatot azért kell különválasztani á tervezet tulajdonképeni céljától, mert különben azt kellene feltételezni, hogy ettől az arányosítástól is a kormány az ügyvédség erkölcsi és anyagi emelkedését várja. Ezzel szemben a kormány elképzelése csak az lehet, hogy az igazságos álláspont szerint az helyes, ha az egyes élethivatások keretein belül az országos faji, vallási és nemzetiségi arányszám érvényesül. Ez a kérdés már átvezet a közjog területére. A kormány arányosítási célja a legélesebben ütközik a jogegyenlőséggel, közjogunk legalapvetőbb elvével. Ezzel kapcsolatban ki vagyunk még téve annak a veszélynek is, hogy az elszakított területen élő testvéreinkkel szemben a legélesebb retorzió érvényesüljön, anélkül, hogy az ellen egy magasabb erkölcsi alapon állva vétót emelliessünk. Egyben olyan fegyvert adunk a Icisántánt kezébe, melyet kíméletlenül fel fog használni ellenünk a nagy nyugati hatalmak előtt. Térjtiiijk most vissza a tervezet főcéljait megvalósítani hivatott két intézményre. Az ügyvédség erkölcsi és anyagi emelkedését a tervezet egyrészt az ügyvédség számának csökkentésével óhajtja elérni, erre szolgál a fakultatív zárt létszám, másrészt az ügyvédi kar megbízhatóságát és selejtezését igyekszik a kaucióval megvalósítani. A zárt létszám azonban a kitűzött célt megvalósítani nem alkalmas. Igaz ugyan, hogy a bejegyzett ügyvédek száma csökkenni fog, de ugyanannyival emelkedik az ügyvédhelyettesek száma, tehát így az ügyvédi pályán megélhetést keresők száma nem csökken. A kaució intézménye sem valósíthatja meg célját, mert ha nem saját vagyonból ugyan, de uzsora, vagy családi gyűjtés segítségével ez megszerezhető lesz. Ezzel szemben a tervezet nem intézkedik arra vonatkozóan, hogy a zárt létszám ne vonatkozzon azokra, akik már a jogi egyetem hallgatói, vagy pedig már ügyvédjelölti gyakorlatot folytatnak. Ez pedig a szerzett jogok oly súlyos megsértését jelenti, mely közjogunk alapelveivel ugyancsak nem egyeztethető össze. Végül ami a kauciót illeti, felesleges talán hangsúlyozni, hogy a ma uralkodó közfelfogással ellenkezik az, hogy egy élethivatás gyakorlásának lehetősége vagyoni •cenzushoz köttessék. Összefoglalva az eddigieket, le kell szegeznünk, hogy a kormány által kitűzött helyes cél eszközei helytelenek, mint eszközök, de helytelenek a fent kifejtett politikai és közjogi okokból is, mert az esetleg elérhető előnyök a feltétlenül felmerülő hátrányokkal arányban nem állanak. Végül még egy fontos szempontra kell rámutatnunk. A kormány ezt a tervezetet minden valószínűség szerint úttörőnek szánta, melyet követne a többi élethivatások hasonló szellemben való szabályozása. Ezért kell már most intő szavunkat felemelni, mert a fenti folyamat közjogunkat, jogrendszerünk alapvető elveit támadná meg, és kirekesztene bennünket abból a nyugati világból, melyhez az utat még Szent István rakta le. Feltétlenül bizunk abban, hogy a kormány az eddig elhangzott bírálatokat figyelembe veszi, enged az egész országban egységes közhangulatnak és azzal a jóhiszeműséggel és jóakarattal, mellyel a nemes célt kitűzte, elejti a helytelen eszközöket és megkeresi a helyeseket. Dr. Weltner Andor. Városi közgyűlés. — 1935 augusztus 12. — Pápa város képviselőtestülete hétfőn délután gyenge érdeklődés mellett rendkívüli közgyűlést tartott, melynek kiemelkedő tárgya volt az új lakbérszabályrendelet megalkotása. Három órakor Hamuth János polgármester megnyitván az ülést, jelentéktelen elnöki bejelentéseket tett, felemlítve, hogy Dienes Sándor és Farkas József hozzátartozói részére most már két fórum által megállapított ellátási igény ellen felülvizsgálati kérelemmel járult a belügyminisztériumhoz. Polgármester bemutatta az 1935. év első félévéről szóló jelentését, mely szerint bevétel volt június 30-ig 400.902-75 P, kiadás 367.59962 P. Összehasonlítva a számadatokat az 1934. év első fél évével, a bevétel az idén 5312-25 P-vel, a kiadás 24 049 P-vel kevesebb volt. Június 30-ig az 1935. évre előirányzott bevételnek 45'4 ü/ 0-a folyt be. A város adósságából az első félévben törlesztett 53.871-50 P-t, noha ez idő alatt 33.248-08 P-t kamatban is kellett fizetnünk. Az utcák, utak javítása nagy lépéssel haladt előre, s ha tovább is ilyen tempóban haladunk, pár év alatt utainkat illetőleg nem lesz panaszra okunk. A polgármesteri jelentést zajos éljenzéssel vették tudomásul. A napirend során az ingatlan vagyon-átruházási illeték tárgyában új szabályrendeletet alkottak, amelynek fontosabb rendelkezése az, hogy a vagyonátruházási illeték általában 1 -5°/o» szülők, nagyszülők és gyermekek között 1%. — A legnagyobb érdeklődést az új lakbérszabályrendelet keltette fel. Dr. Török Mihály indítványát, hogy a szabályrendeletet vegyék le a napirendről, illetőleg sokszorosítva tanulmányozás végett küldjék meg a képviselőtestület tagjainak, elvetették, s nyomban reátértek a szabályrendelet pontonkénti tárgyalására. Dr. Hoffner Sándor, aki egyébként a nagy gonddal és körültekintéssel összeállított szabályrendeletnek a szerzője, valamint dr. Török Mihály, dr. Lusztig Sámuel és Fischer Gyula hozzászólásai és dr. Török Mihály több módosító indítványának elfogadása után a szabályrendelet-tervezetet határozati erőre emelték. Fontosabb pontjai a szabályrendeletnek, hogy a lakbérért nemcsak a szülők, hanem nagykorú és-önálló keresettel bíró gyermekeik is felelősek ; hogy a lakás, illetőleg bútorok féregmentességéért háztulajdonos és lakbérlő egymással szemben felelősséggel tartoznak, s a tisztátalan lakást a lakó elfogadni, s a háztulajdonos tisztátalan bérlőt lakásába beengedni nem köteles; hogy a lakbérfizetésnek és lakásfelmondásnak 1-én kell történnie, azonban 5-éig úgy a lakbérfizetés, mint a felmondás elhalasztható. — Ügyvezető orvosul dr. Weltner Sándor főorvost jelölték ki. — A sághegyi bazaltbányával 100 vagon kis kockakő szállítására szerződést kötöttek, amelyet a Boldogasszony-útja és Gyimóti út rendbehozásánál fognak felhasználni. — A városi főkertész javadalmát szerződésileg a következőkép állapították meg: Készpénzfizetés havonként 135 P, amely három évenként automatikusan 8 pengővel emelkedik; kétszobás szabad lakás; 10 q tűzifa és 100 q szén; 500 hektovatt villany; 200 D-öl kert. — A mezőlaki tűzkárosultaknak 400 P segélyt szavaztak meg. — A legtöbb állami adót fizetők 1936. évi névjegyzékének összeállítására a következő tagokból álló bizottságot küldötték ki: Dr. Hoffner Sándor, Jílek Ferenc, vitéz Karcsay Béla és dr. Sulyok Dezső. — Tóth Gáborné tókerti házára községi pótadómentességet nem szavaz tak meg, mert abban a körzetben állami adómentesség sem adható. — A vallásalapítvány birtokából 10 • -ölet 20 P-jével megvesznek, mert ennek a területnek megszerzésére a Pápa-Adászte velCsóti út megépítése folytán szükség van. — Czobor István és neje Csóka-utca 19. sz ámu házát utcarendezés céljaira 1000 pengőért megvették. — Polgármester kérte, hogy az /nségakció céljaira beszerzett fogatokból hat pár ló továbbra is megtartható legyen. Ruip Jenő ezt a hivatásos fuvarosok érdekébe ütközőnek tartja, s hevesen ellenzi; polgármester felvilágosításai után azonban — mivelhogy három pár lovat már úgyis eladtak — a közgyűlés megszavazta. — Töős István kiöregedett vámőrnek havi 40 pengő és Pilsl Mátyásné nyugalomba vonuló városi ovodai dajkának havi 21-50 P kegydíjat megszavaztak. — Gyűlés végén Hajnóczky Ferenc a Varga-utca rendbehozatala, valamint a volt Tirol előtti makadám-út ve szélyessége miatt interpellált. Polgármester kijelentette, hogy a Varga-utca rendbehozatala programmba van véve, a Tirol előtti makadám-út lejtősségén pedig lehetőleg segíteni fognak. — Nagy János amiatt interpellált, hogy a viznyomóház építkezésénél folyami kavics helyett bányakavicsot használnak. Polgármester kijelentette, hogy ebből a városra semmi kár nem származik, mert a bányakavics igen jól megfelel, s az ár-differenciát a város javára írják. Interpellálok, s a közgyűlés tagjai is a válaszokat tudomásul vették. Ezek után a polgármester a gyűlést hat óra tájban bezárta. Csáky-utca 14. szám alatti Gőz-és Kádfürdőmbe az iszapfürdő és hidegvízgyógy mellé szénsavas fürdőt is vezettem be, mit különösen a szívbetegek és vérszegények szives figyelmébe ajánlok. Benedek Róbert fürdőbérlő. KERTI TÁNCMULATSÁGA az „ELITE"-kávéház kerlhelyíscgélien MA!
