Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.
1935-07-06 / 27. szám
Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KŐRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Július 14-ike, a Bastille bevételének, a köztársaság megszületésének napja, a franciák nemzeti ünnepe, régebben — mint ahogy nemzeti ünnephez illik — az öröm ünnepe volt. Már néhány .élv óta aggodalmak felhői borították el a vidámság napját és a felhőkből néha villámlás cikkázott elő, amit vészt jelentő dörgés követett nyomon. Hogy eddig nem tört ki a veszedelem, az valószinüleg — óvatos és erős rendfenntartók őrködésén kivül — egyedül annak köszönhető, hogy a győzelmi gloire mámora még mindig tartott és a győzelem örök (ha ugyan van földi dolog örök!) biztosítása érdekében még nem vetette magát Franciaország teljesen a szovjet karjaiba. Ez a szinte hihetetlen lépés az idei esztendőben megtörtént s következményeként ennek s következményeként több mint másfél ' évtized gyűlölködő politikájának, ma a győztes, dicsőséges Franciaország a polgárháború küszöbén áll. A világ legerősebb hadseregével rendelkező államban attól kell tartani, hogy a hadseregen kivül álló elemek kerekedhetnek felül, magukkal ragadhatják esetleg a csapatokat is és vihetik őket minden polgári rendszert megsemmisítő forradalomba. Legjobban bizonyítja a helyzet veszélyess'égét a közép pártok ingadozása, belső viszálya. A hatalmas radikális párt már-már a kettészakadás előtt állt, már-már kész volt arra, hogy csatlakozzék a vörös táborhoz, amiko'r az utolsó pillanatban felülkerekedett a polgári öntudat, a nemzeti eszme, Herriot megmaradt — egyelőre legalább — a vezéri tisztben, kikötésével annak, hogy a július 14-iki nemzeti ünnepre trikoloros és nem vörös lobogó alatt vonulnak fel a radikálisok. Szomorú, amikor egy túlnyomólag kispolgárok, tisztviselőkből álló párt elnökének ilyen kikötést kell tennie, gyászos előjele ez annak a bomlásnak, mely a francia nemzetet, a francia társadalmat emészti. Nekünk nincs nagy okunk Franciaország — szerencsétlenségünk főokozója — iránt különösebb részvétet érezni. Ám az emberi érzés elfeledtet velünk minden nemzeti sérelmet és a rend felborulását, a társadalom összeomlását az egész emberiség szempontjából tekintve tartjuk — barátságos vagy ellenséges földön egyaránt — végzetesnek és kárhozatosnak. Lehet egyébként, hogy az öröm napját elborító felhőkből még idén sem tör ki az égi háború, lehet, hogy a józanság, a meglevő féltése, a belátás és hozzá a hatalom vaskeze elég erőknek bizonyulnak ahhoz, hogy Franciaországot a polgárháború mindjobban fenyegető rémétől megmentsék. Hogy azonban ennek állandósága legyen, hogy Franciaországnak ne csak a határok öles betonfalaiba és ágyuk, tankok, repülők ezreibe ágyazott biztonsága, de valódi belső békéje is legyen, ahhoz a legfőbb polgári és katonai vezetők világszemléletének olyan változására volna szükség, amely egyszersmindenkorra megszüntetné az ellenség fogalmát s a gyűlölet és nyugtalanság békéje helyett az igazság, a szeretet és nyugalom légkörét teremthetné meg egész Európában, az egész világon és bent magában a győztes, de mégis polgárháborútól reszkető Franciaországban is. Rendelésre készítek bőrgombot, ruhadiszt és bőrövet, goblein táskát montírozok. — Szakképzett Bőrdiszműkészítő Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. Nánik Pál nyomdász-jubileuma. Minden részletében megkapó szép ünnep keretében folyt le mult szombaton lapunk kiadójának, Nánik Pálnak 50 éves nyomdászjubileuma. Az ünnepet, a helybeli nyomdászok bevonásával, a főiskolai nyomda személyzete rendezte, de résztvett rajta a pápai társadalom annyi vezető tényezője s mindezek annyi elismerő méltánylással halmozták el az ünnepelt személvét, hogy így az egyszerűnek tervezett ünnep, a munkának ez az ünnepe, városunk emlékezetes eseményévé vált. A Szent Imre főtéri Németh György-vendéglő kerti helyiségét egészen megtöltő, a társadalom minden rétegéből egybegyűlt közönség jelenlétében nyitotta meg az ünnepet szaktársai megbízásából Beke Gyula könyvnyomdász, aki üdvözölvén a megjelentek díszes seregét, formásán és lendületesen méltatta Nánik Pálnak 50 éve alatt a nyomdászság, a társadalom, a város és a sajtó körül szerzett érdemeit. Meleg köszöntéssel üdvözölte ez úton az ünnepelt feleségét, ki két fiával és a család többi tagjaival együtt az ünnepen szintén jelen volt. Szavai befejeztével átnyújtotta az ünnepeltnek a helybeli könyvnyomdászok ajándékaként azt a'nyomdász-jelvényekkel díszített emlékkönyvet, Szily Jánosnak, a főiskolai könyvnyomda könyvkötészete vezetőjének remekművét, melybe a jubiláns szaktársai írtak emléksorokat. Brumiller László, a Magyarországi Könyvnyomdászok Egyesületének kiküldöttje és a Typographia szerkesztője ünnepi beszédében magasabb nézőpontból tekintve a könyvnyomtató iparra, eszmékben gazdagon fejtegette annak jelentőségét és értékelte azt a munkát, amit e téren Nánik Pál fél évszázadon át végzett és alkotott. A megjelent vendégek közül elsőnek a Pápáról távollevő Medgyasszay Vince püspök képviseletében megjelent dr. Pongrácz József theol. tanár tolmácsolta a püspök, a dunántúli ref. egyházkerület és összes intézményeinek üdvözletét az érdemes nyomdavezetőnek, kiemelve azt az az elismerést, melyet legutóbb is a főiskola jubiláris ünnepéről készített emlékművel Horthy kormányzónknál és Vilma hollandi királynőnél kivívott. Ugyancsak Pongrácz József köszöntötte a jubilánst a Dunántúli Protestáns Lap és a Pápai Hitelbank nevében is. Dr. Molnár Imre a Pápai Takarékpénztár, dr. Kőrös Endre a Pápai Hirlap, Bodolay Jenő a pápai ipariskola, Mihály Sándor a veszprémi ev. egyházmegye, a vármegyei tüzoltó-szö-j vétség és a Kárpát Dalkör, Schöck Gyula a pápai ev. egyház, Bőhm Samu a kiskereskedők egyesülete, Böröczky Lajos az ipartestület üdvözletét tolmácsolta. Az ünnepelt a bensőséges meleg köszöntésekre hosszabb beszédben válaszolt, melynek bevezető részében hálát adott a Gondviselésnek, hogy e napot megérhette s köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik életére irányító befolyást gyakoroltak. Érdekes fejtegetései további, általános érdekű részét mai számunkban közöljük, annak megemlítésével, hogy azok nagy hatást és tetszést keltettek s az ünnepeltet újból és újból meleg ovációban részesítette a közönség. Végül felolvasásra kerültek az érkezett üdvözlő iratok és sürgönyök. Ilyeneket küldtek a többek között: Hamuth János polgármester, dr. Sulyok Dezső orszgy; képviselő, Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, dr. Tóth Lajos, dr. Weltner Sándor, Ref. nőnevelőintézet, Ipartestületek Orsz. Központja, LloydTársulat, a győri és székesfehérvári nyomdászcsoportok stb. A felolvasott üdvözlő-iratok közül a jelenvoltak körében különös figyelmet ébresztett és lelkes tetszést keltett Surányi Lajos volt cseh nemzetgyűlési képviselő, ma az Egyetemi Nyomda korrektorának hazafias hangú, lelkes, hosszabb üdvözlő irata. A szép ünnepet, mely Beke Gyula köszönő szavaival zárult, ugyanott bankett követte, melyen elsőnek dr. Hermann László v. főjegyző köszöntötte a jubilánst, kiemelve főkép a szegényügy körüli nemes buzgólkodását. Nánik Pál az országos nyomdászegyesületet köszöntötte, melyre válaszolva, Brumiller László fejtegette az egyesület áldásos működését. Dr. Hoffner Sándor az olvasó közönség nevében értékelte Nánik Pál sokirányú, becses munkásságát, Beke Gyl?la az ünnepelt nejét köszöntötte fel, Béldi Zoltán pedig vidám ETMENY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1935 július 1-én megalakította XVII.~IK. ÉVTÁRSUiATI ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT háro m és ö í évi időtartammal részletenként és hetenként G €j y pengő befizetéssel. Tetszés szerinti heti részletek jegyezhetők. A betétek havi részletekben is fizethetők. A jegyzett betétrészek arányában kölcsön igényelhető. Minden egyéb feltételre készséggel ad felvilágosítást A Pápai Hitelbank Részvénytársaság, Augusztus 4: Iparosok táncmulatsága XX XII. évfolyam. jF