Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-01-06 / 1. szám

XXXI. évfolyam. 1. szám. Pápa, 1934 január 6. T p' Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. MINDEN SZOMBATON. Helvben. ulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. VJÍ H Y V Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Ágyutalpon vitték utolsó útjára, hadtest­parancsnoki dísszel, katonai külsőségek kö­zött temették el Bukarestben a meggyilkolt Duca miniszterelnököt s mi megértő részvét­tel, emberi sajnálkozással álluink meg ko­porsója előtt. A gyilkosságot politikai mód­szernek honosították újabban meg és ennek esetei a Balkánról már északon és nyugaton is elég sürün jelentkeznek, ez azonban a leg­távolabbról sem bizonyítja jogosságukat, csu­pán azt a szomorú tényt, hogy a háború utáni idők mennyire alkalmasak mindennemű ra­gálynak elterjedésére. Divattá lett, hogy az emberek terroraktusokkal akarják a maguk szélsőséges nézeteiket embertársaikra rákény­szeríteni. Pár sikeres példa van is rá. Hogy azonban terror által megteremtett uralom ál­landó maradt volna, az még eddig sehol nem tapasztaltatott. Ez az utólagos megállapítás természetesen nem változtat már a szegény Duca miniszterelnök sorsán, akit végleg és) sikeresen eltettek láb alók Aki elesett a harc mezején, megillette őt a katonai pompa. Más is megillette volna. Az az uralkodó, akinek hűséges szolgája volt, aki miatt az életét el­vesztette, bizony-bizony szintén ott lehetett volna a katonai díszkíséret élén s nem lett volna talán feltétlen szükséges (egy napig tartó náthával) a szobát őriznie. Ne de hát Dúcának ez már mindegy. Legfeljebb utód­ját, illetve utódait (mert egy hét leforgása alatt már második utódja is van) nem igen biztatja bátor szolgálatra. Mivel királyoknak a bátorságban is illik példaadónak lenni. Egy egész hadtest kíséretében pedig nem is lett volna olyan nagy bátorság őfelségének is megjelenni a temetésen. Hiszen, nem mon­dom, kényelmesebb és kellemesebb is csak a szinajai gyönyörű kastélyból hetenként két­szer választatott miniszterelnök útján intéz­kedni katonákról, csendőrökről. Hogy aztán ez a katona- és csendőruralom meddig fogja összetartani a mesterségesen megcsinált Nagy­Romániát, azt majd megmutatja a jövő. Mindaz, ami mostanában történik s főkép a regátbeliek majdnem kizárólagos uralomra emelése, nem szólva az Erdélyből kiindult nemzeti parasztpártnak katonai vezényszóra történt megsemmisítéséről, szerény nézetünk szerint előkészítője annak az előbb-utóbb be­következő jövőnek, amikor az ősi kultúrájú Erdély el fog szakadni Nagy-Romániától és megszüntetve a mesterséges balkáni kapcso­latot, nemzetiségi autonómiáknak biztosítása mellett perszonális unióba lép azzal az ál­lammal, melyhez 'ezer évig tartozott, amely­hez ma is minden hagyománya, minden ér­deke fűzi, t. i. Magyarországgal. Városi közgyűlés. - 1933 december 31. — Városunk képviselőtestülete mult hó 31-én délután rendkívüli közgyűlést tartott. A városatyák, mintha csak belefáradtak volna az egész évi munkába, vajmi kevés érdeklődést tanúsítottak a gyűlés iránt, mert 3 órakor még öten-hatan, később is csak alig 20-an voltak a teremben. Hamuth János polgármester 3 óra után megnyitván a gyűlést, mivel bejelenteni valója nem volt, azonnal rátértek a napirendre; amelynek nem volt nagyobb érdeklődést keltő pontja egyetlen egy sem. A városi alapítványi és gyámpénztári pénzeket az 1934. év folyamán a helybeli pénzintézeteknél egyenlő arányban helyezik el. — A Grófi-úti vámház kihelyezése s a város­házi átalakítási költségek i'eöezete tárgyában (előterjesztett 3500, illetőleg 1700 pengős pót­költségvetési 'előirányzatot tudomásul vették. — Ugyancsak tudomásul vették, hogy a vá­ros több, mint 21.000 pengő behajthatatlan követelését, amelyben 8000 pengővel bent sze­repel az egészségvédő házra megígért, de va­lójában nem folyósított állami segély is, legnagyobb része azonban behajthatatlan lak­bértartozás, — le kell irni; ám íe pontnál dr. Hoffner Sándor szükségesnek jelezte, ho£y az e fajta követelésekről a közgyűlésnek ne­gyedévenként jelentés tétessék, hogy a városi' érdekeinek védelméről kellő időben gondosko­dás történhessék. — A behajthatatlan járvány­kórházi ápolási díjak törlését ugyancsak el­rendelték. — Az angol hús sertések vágásig folytán felszaporodott állatorvosi teendőkre való tekintettel dr. Pápai Lajos állatorvosnak havi 60 pengő túlmunka-díjat szavaztak meg, s kimondották, hogy a szükséghez képest dr. Kövesdy Viktor törv.-hat. állatorvost kisegítő állatorvosul alkalmazzák a Bacon-húsvágásból származó jövödelem terhére. — Qeba András, Wolmuth Lajos, Fodor Gyula városi tisztvise­Mindennemli tüzelőanyagok megbízható és Jutányos beszerzési forrása Rauscher és Bodó cégnél Pápa, Győri-úí 26. (Uradalmi fadepó.) — Telefon: 124. BALOG JENŐ nagy maradékvására: lők kérelmére a várostól vett házaik után vé­telár-törlesztésre halasztást engedélyeztek. — Kiss Mária számtisztnek újabb három hónapi betegszabadságot adtak. — Kiss József városi főkertész állásáról lemondott s kegydíjért fo­lyamodott. Pénzügyi bízottság, állandó vá­lasztmány havi 30 pengőt javasolnak, dr. Fe­hér Dezső azonban a fők'ertész 22 éves szolgá­latára való tekintettel 50 pengőt indítványoz. Szavazásra tétetvén fel a kérdés, közgyűlés nagy többséggel a 30 pengős javaslatot fo­gadta el. — Az önk. tűzoltókat felmentették a közmunka-váltság fizetése alól. A napirend ezzel letárgyaltatván, Nánik Pál az iránt intéz kérdést a polgármesterhez, hogy Nagy János 30 év óta szolgáló vámost télviz idején miért bocsáto|tták el rövid úton állásából. Polgármester az interpellációra "kö­zölte, hogy Nagy János szolgálata közben többször követett 'el szabálytalanságot, a jö­vedéki bizottság ezért javasolta elbocsáttatá­sát. — Ruip Jenő a vásártéri bejáróhoz hid építése tárgyában interpellál, amit a polgár­mester a maga részéről is szükségesnek tart, s a hid felállítása iránt intézkedni fog. — Vé­gül Kovács Sándor amiatt interpellál, hogy a polgármester miért rendelte meg a város részére szükséges nyomtatványok legyrészét Budapesten, amikor Pápán négy nyomda ijsi van. Polgármester eljárását azzal magyarázza meg, hogy a fővárosi nyomda olcsóbb volt a pápaiaknál, s az ottani rendelés előnyösebb volt a városra. — interpellálok a válaszokat tudomásul vették. Ezek után polgármester boldog új-évet kivánt a városatyáknak, s ezzel a gyorsain Le­pergett közgyűlést berekesztette. Az ínségesek fája. Laptársunk, a Pápa és Vidéke mult szá­, mának egyik közleményében azt irta, hogy az Ínségesek fájának kiszolgáltatásiáiná 1 a meg nem nevezett tüzifakereskedő részéről súlyos hibák történtek, amenlnyiben több esetben jó­val kevesebb fát mért ki a segélyezettek szá­mára, mint amennyiről utalványuk szólott. Értesülésünk szerint az ügy rendőri ki­vizsgálás alatt áll, így rövidesen eldől, hogy a hir való-e, vagy nem. Ha való 4 a kereskedői tisztességbe ütköző, a jelen esetben kétsze­resen 'elitélendő cselekedet bizonyára elveszi méltó büntetését; ha pedig csak jóhiszemű tévedés történt, akkor — exisztenciális dolog­ról lévén szó — a megtámadott kereskedőnek elégtételt kell szolgáltatni, hogy a megingott bizalom iránta újból megszilárduljon. Megnyugtathat mindenkit, hogy a rendőr­ség szigorú pártatlansággal vezeti le a vizs­gálatot és a hatóság éberen őrt áll az ínsé­gesek érdiekei mellett. Tovább az üggyel ebben a vonatkozás­ban nem is foglalkozunk, ám a tanulságokat le kell vonnunk belőle. Elsőben is elhibázottnak tartjuk a tűzifa­segély körüli eljárást. Mondhatnók, a 20— Az elmúlt évben felgyülemlett férfi és női gyapjúszövet, selymek, bársonyok, parisettek, flanelek és összes mosóáruk maradé­kait 14 napon át minden elfogadható olcsó áron árusítom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom