Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.
1933-03-04 / 9. szám
XXX. évfolyam. 9. szám. Pápa, 1933 március 4. Á&.Theol.T ótb P e i 1-. °isko 11 li elyben MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca U -aptola)dcmo« f5szerkeszt&: Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ám 20 fflé*. | j-jp KÖRÖS ENDRE Telefon 181. wrign. I Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hináetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. (my) Elkészült a kormány 17 millió pengőre rugó beruházások és közmunkák programmjával, amelyet maga a miniszterelnök fog ismertetni a képviselőházban. Ezzel egyidejűleg két fontos kormányrendelet jelenik meg, amelyek közül az egyik a mezőgazdaságnak biztosít termelési hitelt az úgynevezett zöldhitelek formájában; a másik rendelet pedig a gyáriparosok által létesítendő munkaszervező szövetkezet működését és alakítását fogja szabályozni. A gazdasági élet megindítását célzó e nagy horderejű intézkedések mellett a kormány már a legközelebbi időben végrehajtatja azt a 45 millió pengőnyi hitelműveletet, melynek célja a folyó évi költségvetési deficit áthidalása. Ez az átmeneti kölcsön szerzését célozó művelet rendkívül érdekes és újszerű. Minthogy a jelenlegi viszonyok között egy ^egyszerű, eddig szokásos kincstárjegykibocsátás alig kecsegtetne sikerrel, a pénzügyminiszter a termelési ágak tőkeerejéhez és hitelképességéhez folyamodik. A magángazdaságot közvetlenül megterhelni egy ilyen kölcsönnel nem lett volna kívánatos, mert sem a magánosok, sem a pénzintézetek forgótőkéjét a kincstárjegyek átvételével csökkenteni a mai pénztelenségben nem lett volna helyes. Viszont a termelési ágazatok nagy vagyonában olyan hitelforrás rejlik, amelyet minden zavar és fennakadás nélkül fel lehet használni az átmeneti kölcsön igénybevételére. A gyáripar 25 mvHió, a mezőgazdaság 1.5 millió P értékben vesz át az államtól kincstárjegyeket, 'egyéb tényezők pedig 5—10 millió P-t bocsátanak az államkincstár rendelkezésére. A kincs, tárjegykibocsátást akként fogja finanszírozni a Nemzeti Bank, hogy a gyáripari vállalatok, a nagybirtokosok, egyéb nagy vállalatok az általuk átveendő összeg erejéig váltókat állítanak ki, amelyek megfelelő egyéb aláírással ellátva a normális úton fognak leszámoltatni. A termelési 4g ak egyelőre két év tartamára nyújtják a kölcsönt az államnak, amelynek lejárta után a kincstári váltók adófizetésre is fel lesznek használhatók. Ez a konstrukció szerencsésen megoldja azt a nehézséget, hogy az állami hitelművelet révén a pengővaluta csorbítatlanságát fedezetlen jegykibocsátás ne veszélyeztesse. A kincstári jegyek ellenértéke gyanánt a Nemzeti Bank részéről kifizetendő bankjegyeknek teljesen szabályszerű váltófedezete lesz, amely szigorúan megfelel a Jegybank alapszabályainak és kizárja azt, hogy ennek a hitelműveletnek bármily inflációs hatása, vagy akárcsak mellékize lehessen. De észre kell venni, és el kell ismerni, hogy ez! a szerencsés megoldás csakis a magyar termelési ágazatok hazafias áldozatkészségével vált lehetővé. Ha a gyáripar, a nagybirtok és egyéb közgazdasági vállalatok, tehát mondhatjuk a magyar magángazdaság nem vállalta volna ezt a rája nézve kétségtelenül súlyos terhet, úgy a belső kölcsönt ily előnyös módon nem lehetett volna nyélbeütni. Nem kis dologról van itt szó. Lényegében úgy a gyáripar, mint a nagybirtokosok az államért magukra vállalnak jelentős adósságterhet, amikor az államháztartás egyensúlya érdekében a maguk vagyoni erejével és hitelével lépnek sorompóba és kölcsönzik oda az államnak vagyonukat és hitelüket. Van olyan iparvállalat, amely az államért egymaga kétmilliónyi adósságot vállal magára, és számos kisebb olyan iparvállalat akad, amely néhány százezernyi tehervállalással siet az állam segítségére. De ugyanilyen példaszerű áldozatkészséget tanúsít azoknak a nagybirtokosoknak hazafias gárdája is, akik nem riadnak vissza attól, hogy eddig tehermentes birtokaikat nem a maguk, hanem az állam javára adóssággal megterheljék. A mezőgazdaság mai súlyos heyzetében, amikor a nagybirtok dolgozik a legnagyobb veszteséggel, valóban nem csekélység a nagynehezen megőrzött tehermentességet a közület javára feladni és érte a földbirtokot terhelő adósságot vállalni. A nagyipar és a nagybirtok, amelyek oly gyakran állottak egymással szemben a gazdasági érdekellentétek harcában, ezúttal összefogtak és együtt haladnak az ország, a közjó, a kibontakozás érdekében. Példájuk tanítsa meg a politikusokat arra, hogy az összefogás, a szolidaritás mily nagy eredményeket tud elérni. Sok szó helyett cselekedet, beszéd helyett tett. „A megátkozott és megáldott éhség" Ravasz László előadása. — Három püspök városunkban a Protestáns irodalmi Társaság és a Bethlen Gábor Szövetség közgyűlése alkalmából. Feledhetetlen élménnyé tette a mult vasárnapot városunk művelt közönsége számára a Prot. Irodalmi Társaság és a Bethlen Gábor Szövetség körünkben tartott együttes ünnepe. Három püspök, a dunántúli evangélikusok, a dunamelléki reformátusok püspökei, mint vendégek és a dunántúli reformátuls püspök, mint vendéglátó házigazda voltak jelen ez ünnepen és felszólalásaikkal a köznapiság világából magasabb régiókba emelték a lelkeket. Az ünnep, ha felekezeti egyesületek voltak is rendezői, valójában nem felekezeti, de nemzeti ünnep volt, azzá tette nemcsak az a körülmény, hogy városunk közönsége felekezeti különbség nélkül vett fajta részt, hanem egyetemes nemzeti jelentőségűvé tette egész tartalma és egész lefolyása is. A dús tartalomnak izzó fényt és ragyogást kölcsönzött nemzeti irodalmunk büszkeségének, Ravasz Lászlónak az ünnep gerincét alkotó előadása. Szokatlan időpontban, délután fél 4-re zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel a nőnevelő-intézet díszterme, hova nem sokkal utóbb lelkes éljenzés között vonult be az ünnep három püspökszereplője, Csécsi Nagy Imre ny. altábornagy, a Bethlen Gábor Szövetség ügyvezető elnöke, s ugyanezen egyesület, valamint a Prot. írod. Társaság körünkben megjelent tisztviselőinek és a helyi prof. egyház vezetőinek kíséretében. A függöny szétnyílt, a közönség felállott és áhítatos érzelemmel hallgatta végig a főiskolai énekkar által remekül előadott nemzeti Hiszekegyet, melyet Tóth Lajos tanár dirigált ismert művészetével. Dr. Kapi Béla evangélikus püspök, akit meleg taps üdvözölt a pódiumon, lelkeket; megfogó hangú gyönyörű megnyitó beszédben szólott arról a két kordélyról, melyben ők kultúrát jöttek hozni Pápa városába. Ám azok az ősi emlékek és ősi intézmények, melyek e várost ismertté és becsültté teszik, maguk is kultúrát jelentenek. Annál inkább áthatja őket a nemzeti műveltség szolgálatának eszmélye, amelynek olyan hivatott apostola fog ma a pódiumról beszélni, aminő Ravasz László. Hermann Annus mindig kiváló zongorajátékát, mely a műsorban most következett, szinte megihlette a nagy szellemek közelsége. Alig hangzott el a kitűnő zongoraszám utolsó akkordja, a közönség tapsai között lépett a pódiumra Ravasz László. »A megát^ kozott és a megáldott éhségrők beszélt. Hogy, hogyan, arról méltó bírálatot csak akkor mondhatnánk, ha beszédét, melynek minden szavát, minden színét és illatát szinte átszellemülten szívta magába a hallgatóság, egész terjedelmében leközölni tudnók. Sajnos, ez ma nem áll módunkban. így hát halvány visszhangképpen csupán annyit, hogy a megátkozott éhség az ember anyagiassága, az a törekvése, hogy mind többet és többet szerezhessen és soha semmivel, tán aranyhegyek tömegével se elégedjék meg. Megáldott éhség pedig a léleknek vágyódása a tisztult, magasabb örömök, hegyek magasán fakadó források kristályos vize után, azután az eszményi nagyság, isteni jóság után, mit a Golgotha keresztje szimbolizál. Boldogtalanok, akik a megátkozott éhségnek rabjai, boldogok, akik áldott éhségüket óhajtják csillapítani. A közönség lélekzetvisszafojtva hallgatta a geniális költői képeknek, de egyúttal mély értelmű erkölcsi tanításoknak is azt a tömegét, amellyel Ravasz László el tudja varázsolni a maga hallgatóságát. Célját valóban elérte. Aki őt hallotta, az bizonyára sóvárogni fog a megáldott éhség után, amely jobban kielégíti az embert a föld minden hiúságánál. Orkánként zúgott fel a taps az ünnepi előadás nyomán. Beethoven egy szárnyaló áriája, amelyet Farkas Irma gyönyörű hangján művészi biztonsággal adott elő Ritoók Magda finoman simuló zongorakíséretével, mintegy az égbeszárnyaló imát jelképezte Ravasz püspök előadása után. Tűzifa, szén és épületanyag legjutányosabb beszerzési forrása a gróf Esterházy fatelepen működő RAUSCHER és BODÓ cégnél Telep: Pápa, Győri-ut 26. — Telefonszám : 124. Városi rendelésfelvételi iroda: Horthy Miklós Fő-utea 3. szám alatt. „MIT SUSOG A FEHER AKACT megtudhatja március 11—12-én a LeT©ot€-OttlionbaD.
