Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-03-04 / 9. szám

V* Haszno •w v ^V hogy S C vv* nemcsak a legjobb természetes hashajtó, de kiöblítési szerepénél fogva gyorsan eltávolítja a káros baktériumokat I DTHAUER cese rűvsze a szervezetből, • Ifj. Szász Károlyban, a hírneves írónem­zedék legújabb sarjában, tüzes nemzeti érzésű, kifejező eszközökben gazdag poétát, s amellett frappáns hatású előadót ismert meg közönsé­günk. Dr. Antal Géza püspök méltatta ezután a két protestáns társulat pápai látogatásának jelentőségét. Tolmácsolta ékes szavakban a közönség elragadtatását a filmszerű gyorsa­sággal lepergett műsorszámok felett, melyek mindegyike, élükön az ünnepi előadással,, mély nyomot hagy a pápaiak lelkében. A műsor zárószámaként a tanítónőképző­intézet énekkara adott elő Ritoók István ta­nár mesteri vezetésével egy nehéz énekkari szerzeményt, annyi erővel, olyan finom ár­nyalással és művészi összhangban, hogy ed­digi nagy sikereit ís tetézte és nem csupán a pápaiak, de az üninep vendégei is a legna­gyobb elismeréssel adóztak érte. * A nagysikerű műsor után az ünnep elő­kelő vidéki vendégei a nőnevelő-intézet igaz­gatói irodájában szerény teát fogyasztottak el és a 16 óra 10 perckor induló vonattal elutaztak városunkból. | KIS TIVADAR | A régi Pápának egy közismert és köztisz­telt alakja távozott el mult szombaton az élők sorából. Kis Tivadar hunyt el, akinek élete és működése megújuló nemzedékek szeme láttára telt el, s akit e váltakozó ifjú nemzedékek ép úgy becsültek, mint ahogy tisztelte őt annak a városnak a .polgársága, amelynek a maga országos hirüvé vált üzleti tevékenysé­gével hirt és elismerést szerzett. Kis Tivadar, néhai Kis Gábor pápai re­formátus egyház évtizedeken át volt nagyér­demű lelkészének fia, akinek könyv- és papír­kereskedése és könyvkiadó vállalata, valamint bizományi üzlete, Pápa városának a fővárosi ilynemű üzleteivel versenyző vállalkozása lett, eredetileg nem is e szakmára készült. De a textil szakmában magát bel- és külföldön ki­képezve, mikor 43 év előtt szülővárosába visszakerült, egy kis feloszlás előtt álló papir­üzletet vásárolt meg, ezt a szakmába való teljes beleéléssel, hihetetlen szorgalommal, a legrövidebb idő alatt modernül kifejlesztette! és virágzóvá tette. Alapos rátermettsége nagy önképzéssel párosulva képessé tette őt a fej­lődő igényeknek eleget tenni, s iaZ a kapcsolat, ami vállalkozása és a főiskolai nyomda között, amelynek három évtizeden át kezelője volt, fennállott, szintén elősegítette üzletének mind szélesebb körű fejlesztését. Puritán jelleme, szerény és előzékeny egyénisége, ifjabb évei­ben sokoldalú agilitása biztosították szolidan megalapozott sikereit, melyek eredményeként majd ^gy negyed század lelőtt mai szép üz­letházát építhette meg. Könyvkereskedése min­den igényt kielégített, könyvkötészetével szép sikereket ért el, a dunántúli egyházkerület bi­zományi nyomtatványait lelkiismeretesen ke­zelte. Sok pápai iró művét hozta forgalomba. El lehet mondani, hogy valóságos tényezője lett városunk kulturális életének. Öt év 'előtt beteges lett, s ezért üzlete vezetését fiának, dr. Kis Gábornak adta át, ő maga utóbb felgyógyulva csak vendégként je­lent meg a boltban, megelégedéssel állapítván meg, hogy amit alkotott, az ma, a nehéz gaz­dasági viszonyok ellenére is épségben fennáll és bizalommal várja az idők jobbra fordultát. Kis Tivadar jelentős tagja volt városunk közéletének, a képviselőtestületnek, melyben virilis jogon foglalt helyet, a Pápai Takarék­pénztárnak, melynek évtizedek óta igazgató­sági tagja, csak úgy megbecsülték tisztes mun­káját, mint saját egyházának kebelében, mely­nek áldozatkész hive és presbitere volt. Még halála előtt két nappal is a templomépítés számadásait ellenőrizte. Pénteken délben jó­kedvvel kelt fel az ebédtől, hogy karosszékbe ülve újságját elolvassa, amikor hirtelen agy­vérzés támadta meg, s az egy nap leforgása alatt kioltotta a munkás életet. Szomorú el­hunytát felesége, született Kósa Karolin élete munkájának, örömeinek és szenvedéseinek hű­séges osztályosa, szerető gyermekei, valamint kiterjedt rokonsága és üzletének személyzete gyászolja, kik mindig jóságos és megértő fő­nöküket tisztelték benne s akik, valamint a Pápai Takarékpénztár is, a halálesetről külön gyászjelentést adtak ki. A család iá következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak úgy a maguk, mint az egész rokonság nevében fájdalommal tudatjuk, hogy Kis Tivadar életének 72.-, boldog házasságá­nak 38. évében f. hó 25-én este 8 ór|akor rövid szenvedés után csendesen elhunyt. Kedves ha­lottunkat f. hó 27-én d. u. 3 órakor temetjük a református egyház szertartása szerint ja Horthy Miklós Fő-utca 21. számú gyászház­ból az alsóvárosi sírkertbe. Pápa, 1933. évi február hó 26-án. Jöjjetek én hozzám mind­nyájan, akik megfáradtatok és megterheltette­tek és én megnyugosztallak benneteket! (Máté XI. 28.) Özv. Kis Tivadarné szül. Kósa Ka­rola neje. Dr. Kis Gábor, Antal Gyuláné szül.) Kis Rózsi, ifj. Kis Tivadar gyermekei. Özv,! Szánthó Jánosné szül. Kis Mária, Rummer Istvániné szül. Kis Lujza testvérei. Czeglédy Sándor és neje szül. Kósa Margit, dr. Kósa Zoltán és neje szül. Almássy Ilona, özv. Kis Ernőné, özv. Kis Ödönné, Rummer István, Se­regély Gyula sógorai és sógornői. Antal Gyula veje. Antal Gyuszi, Antal Laci unokái. Temetése e hó 27-én, hétfőn folyt lei impozáns részvét mellett. A gyászszertartást Ólé Sándor lelkész végezte könnyekre indító gyönyörű gyászbeszéddel, a főiskolai ének­kar megható énekekkel működött közre. A gyászbaborult család és nagy tömeg kisérte ki utolsó útján Kis Tivadart az alsóvárosi temetőbe, hol a családi sírboltban, harctéren elesett elsőszülött Károly fia mellé helyezték örök pihenőre. Legyen áldott emlékezete! ÚJDONSÁGOK. — Városi közgyűlés. Pápa megyei város képviselőtestülete f. évi március hó 6-án d. u^ 3 órakor a városi női ipariskola helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. A tárgysorozat főbb pontjai: Polgármesteri bejelentések. — A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak újabb illetménycsökkentése. — Polgármesteri jelentés a £inca-árok boltozási munkálatai befejezéséről. — Polgármesteri előterjesztés az Országos Szinészegyesület által szinpadna­gyobbítási és öltözők kihelyezése céljaira utalt 2000 P kölcsön tárgyában. — Polgármesteri előterjesztés a mozgófénykép színház jegyellen­őrzéséhez ellenőr kiküldése és díjának meg­állapítása iránt. — Lakbér-leengedési kérel­mek. — A városi hordójelző-hivatalról alko­tott szabályrendelet módosítása. — Polgár­mesteri javaslat az Assiszi Szt. Ferenc utca 6. sz. háznak szegényügyi célra való átenge­dése tárgyában. — A Kaszinó közgyűlése. Február hó 26-án d. u. S 1/^ órakor tartotta a Kaszinó évi közgyűlését a tagok nagyszámú részvé­telével. A Magyar hiszekegy elmondása után vitéz Draskóczy István elnök gondolatokban gazdag beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Megemlékezett árról a nagy veszteségről, mely hazánkat gróf Appoinyi Albert halálá­val érte, majd pedig meggyőző erővel fejte­gette, hogy a mai társadalom csak az isten­félelem, hazaszeretet, becsület és tekintély­tisztelet megszilárdításával állhat fenn to­vábbra is. A megnyitó beszéd után előterjesz­tette a Kaszinó 1932. évi működésére vonat­kozó jelentését, melyben megemlékezett a Ka­szinót ért veszteségekről, ^ mint Szűcs Gyula és Kis Tivadar elhalálozásáról, valamint az ör­vendetes ereményekről is, amennyiben a Ka­szinó több tagja a mult évben részint kitün­tetésben, részint előléptetésben részesült. Vá­zolta a Kaszinó szerepét a Revíziós Liga pápai csoportjának megalakításában, végül pe­dig javaslatot tett az alapszabályok egyes pontjainak megváltoztatására, melyek a ka­szinói élet elevenebbé tételét és új tagok fel­vételének a megkönnyítését célozzák. A nagy tetszéssel fogadott elnöki jelentés után Kál­mán József pénztáros beszámolt a Kaszinó vagyoni helyzetéről, mely a jelentés szerint a rossz gazdasági viszonyok dacára mind job­ban közeledik az egyensúly felé. Dr. Földy Józsefnek a könyvtárra vonatkozó jelentése után az indítványokra került a sor. Általános tetszéssel találkozott dr. Budimácz Mihály azon indítványa, hogy a Kaszinó ezután már­cius 15.-ét a nyilvánosság nagyobb bevonásá­val ülje meg. Ezután az 'elnök záró szavaival véget ért a Kaszinó 99-ik közgyűlése. — Az IPOK elnöke. Az Iparosok Orszá­gos Központja, amelyet az új ipartörvény ho­zott létre, vasárnap tartotta alakuló közgyűlé­sét a budapesti kereskedelmi és iparkamara tanácskozási termében. Különösen az elnökvá­lasztás állította sorompóba az iparosság dele­gáltjait. (120 kiküldöttből 115 vett részt a sza­vazásban.) Két komoly jelölt volt: Papp Jó­zsef makói ipartestületi elnök, az IPOSz 10 év óta elnöke és Ring Gyula hatvani ipartestü­leti elnök. A közgyűlés 69 szóval 46 ellené­ben a régi, kipróbált vezért: Papp Józsefet! ültette az elnqki székbe, akinek buzgalmától, rátermettségétől méltán sokat vár az ország! válságos helyzetben levő iparossága. Nem ke­vésbbé nagy érdeklődés mellett folyt le az új intézmény igazgatójának választása. Dr. Lip­pay Istvánnal szemben 64 szóval 48 ellenében dr. Dobsa László győzött, aki — mint az IPOSz ügyvezető igazgatója — tollal és szó­val évtizedek óta küzd az iparosság igazaiért. — Pápáról a nagyfontosságú közgyűlésen Hajnóczky Ferenc ipt. elnök, Győrkamara­kerületi közgyűlési kiküldött volt jelen. — Községek autonómiájának felfüggesz­tése. A m. kir. belügyminiszter Nagyganna, Kisganna és Döbrönte községek autonómiáját felfüggesztette, mind három község képviselő­testületét feloszlatta s a községek ügyeinek; időközi vezetésére a vármegye törvényhatósági bizottságának javaslata alapján megyebiztosi minőségben Rencz István tb. főszolgabírót rendelte ki, aki a felfüggesztés tartamára 1 legyedül jogosult a községek belügyeiben a képviselőtestületek helyett határozni. — Találtatott egy zsákban tökmag, gaz­dasági szerszámok, szék. Igazolt tulajdono-. saik a rendőrkapitányságon átvehetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom