Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-02-11 / 6. szám

• OS^vÖr <? %, % Hasznos tudni, mindazoknak, kik az ártalmatlan és tisztán természetes hashajtó ásványvizek iránt, nagyobb bizalommal viseltetnek, Schmidthauer keserüvize hatékony forrás-sókban egész Európa leggazdagabb ilynemű ásványvize. Rendszerint már kisadag: vagy l/

2 pohár elegendő, miáltal a nagyobb mennyiségek fogyasztása feleslegessé válik, tehát gazdaságilag is viszonylag a legolcsóbb. Elutasította a vármegye a polgármesterválasztás ellen beadott fellebbezést. A vármegyei közgyűlés ülése. — 1933 február B. — Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése e hó 8-án tartotta február havi közgyűlését, melynek napirendjére ki volt tűzve a pápai polgármesterválasztás ellen beadott és a vármegyére pár nappal az ülés előtt beérkezett fellebbezés ügye is. Dr. Kenessey Pongrác főispán az ülést megnyitván, kegyeletes szavakban parentálta el a nemzet nagy halottját, Apponyi Albert grófot. Beszédét a kisgyűlés tagjai felállva, mély meghatottsággal hallgatták végig. Részvéttel emlékezett meg az elnöklő főispán a vármegye felsőházi tagjának, dr. Weszely Tibornak időelőtti váratlan elhunytáról is. A pápai kisgyülési tagok kérésére a főispán a napirend első pontjaként vette elő a Hamuth János polgármesterré választása tárgyában dr. Csarmasz Ferenc és Kovács Sándor által beadott fellebbezést, melyben formai és érdemi okokból a választás megsemmisítését kérik. Az ügy referense dr. Porubszky Elemér vármegyei főjegyző volt, aki a fellebbezést egész terjedelmében felolvasta. Ugyancsak egész terjedelmében olvasta fel ezután dr. Tóth Béla vármegyei főügyésznek e tárgyban készített javaslatát, jelezvén, hogy a javaslatot indokaival együtt ,az alispán is magáévá tette. Dr. Tóth főügyész a fellebbezés elutasítását javasolta. Elsősorban azért, mert az alaki szempontból kifogástalan. A fellebbezők maguk is csupán azt támadták meg, hogy a képviselőtestület tagjai a tisztújítást megelőző alakuló közgyűlésre meghívást nem nyertek, magát azt a tényt, hogy a megalakulás tárgyában határozat hozatott, nem kifogásolták. Tekintettel arra, hogy a képviselőtestületnek működése nem szünetelhet még abban az esetben sem, ha később az alakulásra vonatkozó határozat megsemmisíttetnék, az időközben törvényesen és szabályosan meghozott határozatok, mint amilyen a polgármester-választás is, érvényben maradnának. A főügyész ezt az érvelését hasonló esetben meghozott közigazgatási bírósági döntvényekkel meggyőzően támasztotta alá. A fellebbezés érdemi részét illetőleg kimutatta, hogy az előképzettség hiányának esete nem forog fenn, mert a törvény a közigazgatási szolgálat ágai között különbséget nem ismer. Az okmányok hitelesítésére vonatkozó kifogást (hogy az ungvári magyar közjegyző 1919. év végén cseh okmánybélyeget volt kénytelen felragasztani) rosszhiszeműnek nyilvánította, mert fellebbezők is elismerik azt, hogy Hamuth Jánosnak, ki szolgálati úton adta be kérvényét, egy okmányt sem kellett volna csatolni, minden személyi adatára nézve elegendő volt az iratok közt megtalálható törzslapja. Dr. Kende Ádám szólt ezután az ügyhöz és mutatott be egy nagy tudással és elmeéllel összeállított elaboratumot, kérve, hogy a kisgyűlés a fellebbezést elutasító döntésének indokolásául és pedig a formai kifogás tekintetében ezt elsősorban vegye figyelembe és az indokolásba iktassa bele. Elaboratumának lényege az, hogy a községi törvénynek az alakuló közgyűlésre vonatkozó intézkedése sem az alakulás formalitásait nem irja pontosan elő, sem szankciót nem állapít meg az alakuló közgyűléssel kapcsolatban. Alakuló közgyűlés megtartását a községi törvény kötelezőleg csak az általános tisztújítással kapcsolatban ir elő. A Pápán megtartott részleges tisztújítás és az ugyancsak határozatilag kimondott alakulás között semmi jogi összefüggés nincs és pedig annál kevésbbé, mert alakuló közgyűlést ez alkalommal egyáltalán nem kellett volna tartani. Ha a községi törvény úgy értelmeztetnék, hogy akkor, amikor a képviselőtestület választott tagjainak egy része kisorsoltatik, mindig újból meg kell alakulni, akkor tulajdonképen minden évben kellene tartani alakuló közgyűlést, mert hisz a legtöbb adófizetők névjegyzékének kiigazítása révén a képviselőtestület tagjainak sorában évről-évre változás áll be. A fellebbezés érdemi része tekintetében a polgármester kvalifikációját illetőleg foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a Hamuth János átválasztása előhaladást jelent-e számára? A törvény e kifejezését szubjektive véve igenis előhaladást jelent, mert más egy város élén állni és más a város rendőrségét vezetni. De objektíve is meg van az előhaladás, mert a polgármesteri állásnál a magasabb fizetésbe való előlépés törvényesen biztosítva van, mig ugyanez a rendőrségi szolgálatban a mindenkori előléptetési viszonyoktól függ és esetleg soha be nem következnék. A fellebbezők harmadik argumentumba egyáltalán nem érdemes időt vesztegetni A kisgyűlés mind a két magas színvonalú jogi fejtegetést közhelyesléssel fogadta, a fellebbezést egyhangúlag elutasította és elhatározta, hogy az elutasító határozat indokolásába dr, Kende Ádám elaboratuma is egész terjedelmében felvétessék. A rendkívüli érdeklődés mellett és a kisgyűlés tagjainak nagyszámú részvételével lefolyt kisgyülési ülésen Pápáról dr. Kendén kívül még vitéz Karcsay Béla, Karlfovitz' Adolf és Szűcs Dezső voltak jelen. A miniszterelnök nyilatkozata Gömbös Gyula miniszterelnök igen nagyfontosságú nyilatkozatot tett az egyik nagy budapesti napilap munkatársa előtt. Az egész nemzet jövőjét érdeklő kérdésekről esik benne szó, így szükséges, hogy minden magyar ember tudomást szerezzen róla. A nyilatkozat legjelentősebb részeinek kivonatát alább adjuk: »A közvéleményben sokszor indítanak el áligazságokat. A vezető politikus tartsa kötelességének, hogy 'ezeknek az útját keresztezze, szálljon szembe velük és leplezze le őket. Az a beállítás, mintha én nyíregyházi és debreceni beszédemben nem szóltam volna a napirenden lévő pénzügyi kérdésekről, nem fedi a valóságot. Beszéltem az államháztartás egyensúlyáról, beszéltem az adókról, de ami a lényege a dolognak: beszéltem arról, hogy e téren szükség van egy utolsó erőfeszítésre, s egy utolsó áldozatra, .amely bennünket a mából a holnapba átsegít. Részletekbe nem mentein bek, de nem azért, mintha én a nemzeti előtt bármit is és bármiféle okból elhallgatni akartam volna. Szilárd meggyőződésem, hogy Imrédy Béla pénzügyminniszter javaslataival a kormány megalapozza gazdasági fejlődésünknek jövőjét. Ami a kritikák egy részét illeti, bizonyára könnyű úgy hatást kelteni, hogy az éremnek csak az egyik oldalát mutatják fel. Ez ,az egyoldalú beállítás azonban nem fedi a valóságot. Összes intézkedéseink és terveink alapvető tendenciája: törekvés a kisemberek védelmére, a szociális igazság érvényesítésére, amelyet ezekben az intézkedésekben a progresszivitás elvének teljes alkalmazásával vittünk keresztül. Elhallgatják, hogy ezek az intézkedések védik az agrártársadalmat és különösen a kisegzisztenciákat. És mi az érem másik oldala? Ez a másik oldal a következő: Nem veszik figyelembe, vagy legalább is nem beszélnek arról, hogy a pénzügyminiszter úr a külföldi hitelezőket megillető transzferpénzeket szabadított fel államháztartási célokra. Nem beszélnek arról, hogy a pénzügyminiszter úr a gazdasági vérkeringés megindítására 15 millió pengő felett diszponálhat és annak a jelentőségével sem akarnak számolni, hogy az iparvállalatok ugyancsak munkaalkalmak megteremtésére, saját erejükből ipari munkák szervezésére és finanszírozására egy szövetkezeti szervet létesítenek. Óvakodnak rámutatni annak a jelentőségére is, hogy az ipar és mezőgazdaság tehetősebb része, ideszámítva a biztosító társaságokat is, nnegyvenötmillió pengő kölcsönt bocsájt az állam rendelkezésére a pénzügyi egyensúly helyreállítására. A besszisták, avagy kontreminőrök, nagyon jól tudják, hogy a mai helyzetben szinte fizikai és mathematikai lehetetlennség más útra térni, mint arra, amelyen most mi vagyunk. De őket csak az érdekli, hogy egyes kiszakított inntézkedéseknek mi lehet a közvetlen hatása és hogyan lehet azokat a propaganda, illetve agitációs célokra felhasználni. Különösen erős besszmotivumot véltek felfedezni abban, ha a nemzeti munkaterv egyes pontjait élesen szembeállítják a legutóbbi pénzügyi intézkedésekkel, holott úgy a nemzeti munkatervben, mint az azonnali munkaprogrammban is minden kétséget kizáró módon az államháztartás egyensúlyának biztosítását jelölték ki a legfontosabb irányelvül, amelynnek minden más kormányfeladatot meg kell előznie. Egyrészt ellenünk akarják izgatni a tisztviselőket, másrészt ugyannakkor az álállamháztartásnak még sokkal radikálisabb és gyorsabb redukálását követelik. Lelkes szószólói az innflációnak, amely pedig kétségkívül elsősorban a fixfizetésből élő társadalmi rétegeket döntené végső anyagi romlásba. Vegye végre tudomásul a magyar társadalom, hogy a mi költségvetésünket a mi hibánkon kívül horribilis nyugdíj és államadóssági terhek nyomják, amelyeket ha levonunk, olyan alacsony költségvetési végösszeggel állunk szemben, hogy az már ma is alig biztosíthatja az ország kulturszinnvonalának a fenntartását. Könnyű az államcsőd gondolatával játszani, de lelkiismeretes ember nem fogja ezt az utat választani, különösen akkor nem, ha tudja, hogy van más kibontakozás is és meg van győződve arról, hogy a saját tervei célhoz visznek. A kormánynak pedig meg van ez a szilárd meggyőződése. Nem akarok túlzott reményeket kelteni, de azt mondom, ha egy jó termést ad az Isten, a megfelelő külkereskedelmi szerződések, a gyümölcsöző beruházások megindítása, a gazdaadósságoknak és általában a belföldi és külföldi hitelügyeknek a helyes megoldások irányába való terelése, fokozatosan bár, de biztosan meghozza a gyógyulást. Most a szakminisztereknek kell előlépniük konkrét javaslataikkal és pozitív intéz-, kedéseikkel. A legközelebbi teendő az egysén ges exportintézet működésbe hozatala, a kormány átszervezése, a reszortok megfelelő átállításával, a minniszteriumok belső átszervez