Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.
1933-02-11 / 6. szám
zése, a közigazgatás átszervezése, a decentralizálás jegyében. Az olasz-magyar gazdasági viszony kimélyítése, az osztrák-magyar szerződés hatásainak megfigyelése és a szerződés esetleges reparálása, a Németországgal való gazdasági tárgyalások megkezdése, a kliringegyezmények megfelelő szabályozása, újabb megállapodások létesítése a külföldi hitelezőkkel. A belső gazdasági vérkeringés megindítása, — mindez abban a szellemben, irányban és tartalommal, amelyet a nemzeti munkaterv kijelölt. Mindenkinek azt ajánlom, hogy a kontremint, a besszspekulációt hagyja abba. Kezdjük meg végre az építő reform-munkát. Üzenem pedig különösen a gazdasági tényezőknek: ne üljenek fel hóbortos, vagy rosszindulatú agyvelők és kiegyensúlyozatlan lelkek zagyva ideáinak, zavaros híreinek, kutmérgező perverzióinak. És üzenem azoknak, akiket illet: ne magyarázzák félre csitító békés szándékaimat és megértést, egységet kereső törekvéseimet. Tudok keményen harcolni is. Üzenem végül mindenkinek: higyjen minden magyar ember az én hitemmel a szebb jövő biztos elkövetkezésében«. Sajó Sándor utolsó versei. A költő. Valami meglendíti lelkedet, Mint fuvalom a kis harangvirágot: Virág virágra hajladoz, Falomb falombnak suttog, panaszol: Én hallom mind e hangot S szívem már úgy zúg, mint egy ős nagy erdő Te vagy a hang S én visszhangod vagyok, Te vagy az érzés, halkszavú, S én hangerősítőd vagyok. Azért vagyok, Hogy szíved halk patakszavát Százezrekével egybevetve Zúgó folyammá hömpölyítsem; Azért vagyok, Hogy könnyeidből tengerár legyek, Halk sóhajodból harsogó vihar És jajra döbbenő szivemből A magas égre harsonázzam A tiszaparti bánatot... Olykor csak magamért vagyok S nem is tudom, Hogy titkokat súgok füledbe, A magad titkait, Hogy eléd tartom lelkem tiszta tükrét S te belenézel És megismered benne magadat; Nem is tudom, Hogy szíved nyelvetlen harangját Megütögetem egy-egy szál virággal S te ámulón és boldogan Hallgatod tenszived zenéjét... Ó, én csak magamról beszélek, A magam titkait zenélem, És lelkeden csak úgy suhanok át, Mint esti szél a falevélen; — Csak elsóhajtom enmagamnak, Hogy mért oly szép a nyári erdő, S a magas ég, ha csillagos, És mért oly ríkató a nóta, Ha hegedűből áradoz, — Csak elsóhajtom enmagamnak, Hogy csupa ámulás az élet, Azért oly csodaszép, S hogy csupa elmúlás az élet, Azért oly szomorú ... Ó, én csak magamról beszélek, A magam titkait zenélem S te hallgatod, csak hallgatod S míg lelked -rajtam andalog, Egyszerre ráismersz magadra És felsóhajtasz meghatottan: Ez én vagyok, — ez én vagyok ... Hogy igazságunk gyávaságba fúlt. . . Hogy igazságunk gyávaságba fúlt S Isten, utálva bűneinket, Levette rólunk jobbkezét: Az Ipolyhídra állt az ördög És kacagott és rámvigyorgott. A túlsó parton a hegyormok Oly szomorún, oly szemrehányón, Oly vádló némasággal álltak: Szivemből akkor jajra csordult A szégyen és a bánat, — És sírni, sírni, sírni kezdtem, Ahogy nem sírt tán senki még, — Nagy, meddő búval úgy sirattalak, Szép szülőföldem, Felvidék! És néztem aztán dél felé, És fölzokogtam: Délvidék ... És mentem napkelet felé: A Királyhágón állt az ördög És kacagott és rámvigyorgott, S jaj! kard se villant, ágyuszó se dörgött; Meghunyászkodtak a hegyormok És szétterült a szennyes ár ... Én Istenem, én Istenem, Akkor halálos porba vertél, — S én már csak hörgőn mondtam akkor: Erdély — Apponyi-gyász Pápán. Apponyi Albert gróf elhunyta, melyről városunk közönsége a rádió útján alig félórával a halál bekövetkezte után, kedden délután 3/ 45-kor értesült, mélységes benyomást keltett. Mindenki róla beszélt és arról a nagy csapásról, mit elhunyta hazánkra jelent. Az összes középületekre azonnal kitűzték a gyászlobogókat, amelyek mindaddig ott tnar,adnak, inig a nagy halott földi maradványai a budavári koronázó Mátyás templomban örök pihenőre nem tétetnek el. A temetést követő napon, szerdán reggel az összes tanintézetekben megemlékezés fog történni Apponyi Albert halhatatlan érdemeiről. E helyen említjük meg, hogy a nagy államférfiú a nemzeti koalíció idején városunkban is megfordult, amikor Hoitsy Pál megválasztatása érdekében mondott frappáns hatású beszédet. — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete e liQ-U-én, szombaton d. u. 3 órakor közgyűlést tart, melynek tárgyai: 1. a polgármester bejelentései, 2. bizottságok megalakítása, illetve e tárgyban a polgármester javaslata. — Markhót Angéla ünneplése. Az állami polgári leányiskola gyönyörűen feldíszített tornaterme mult szombaton déli fél 12 órakor megható ünnepség színhelye volt. Markhót Angélát, az intézet kitűnő tanárnőjét búcsúztatták ott, akit nyugalomba vonulása alkalmából a miniszter elismerő okirattal tüntetett ki. Kellemesen zengő üdvözlő ének és a kis Schauer Anna verses imája után Hamuth János polgármester méltatta emelkedett hangú szép beszédben Markhót Angélának a közoktatásügy terén szerzett érdemeit. Átadta neki a miniszteri okiratot, s kifejezte azt a reményét, hogy karitatív téren kifejtett eddigi sikeres munkásságát a jövőben is folytatni fogja. A tanári kar nevében P. Markó Marcell róm. kath, hitoktató búcsúzott a szerető és megértő kartárstól, a jelenlegi tanítványok nevében Szabadi Mariska mondott ékes verses búcsúzót, mig a volt tanítványok háláját Tomsits Sári juttatta meleg közvetlenséggel kifejezésre. Az üdvözlésekre az ünnepelt tanárnő mélységes meghatottsággal válaszolt. Mindenkinek lelkét megkapta az a ragaszkodás, amely szavaiból iskolája iránt kicsengett, s a hálának az a szép megnyilatkozása, amellyel ,az intézetnek évtizedeken át volt nagyérdemű igazgatójáról, Nagy Gabrielláról megemlékezett. A felemelő hatású ünnepélyt Király Margit igazgató gondolatokban gazdag beszéddel zárta be, megköszönve az intézet nevében Markhót Angéla Köhögés, meghűlés és rekediség ellen teák és gyógy, cukorkák áldásos tevékenységét, s háláját kifejezve annak a díszes közönségnek, mely az ünnepet megjelenésével megtisztelte. — Dr. Hermann László zenei sikere Budapesten. Városunk főjegyzője, Hermann László dr., aki mint komponista jól ismert, zenei pályafutásának újabb állomásához érkezett. Február 5-én, vasárnap ugyanis a budapesti koronázó Mátyás-templomban legújabb szerzeményét, az A-dur misét mutatták be. Erre az alkalomra a fővárosba utazott a főjegyző több pápai tisztelője és vasárnap délben, a derűs napfényben úszó várban egész kis pápai kolónia gyűlt össze a Koronázó templom körül. A templomot pedig egészen megtöltötte az előkelő fővárosi publikum, melynek soraiban jelen volt Imrédy Béla pénzügyminiszter is. A bemutatott mise teljesen újszerű alkotás az egyházi zene terén, amennyiben koncertáns stílusu, koloratur szopránra és orgonára irt mű. Zseniális koncepciója, felfogásának mélysége, gyönyörű kantilénái, megoldásának nagyvonalúsága és hangszerelésben tökélye a mise oly tulajdonai, melyek az egyházi zeneirodalom igazgyöngyévé avatják. Szinte étheri magasságokba szálló, s a legnagyobb mélységekbe ereszkedő muzsika ,az Istent kereső lélek csodálatos himnusza. Ilyen költőiség nem is kaphatott volna stílszerűbb otthont, mint a csúcsivek e poétikus templomában. Sugár Viktor orgonaművész, kormányfőtanácsos pompás orgonajátéka kivételes művészi teljesítmény volt, Szabó Ilonka énekművésznő csodálatos szép szopránja és pompás énektechnikája páratlan művészettel oldotta meg a legnagyobb nehézségeket. Interpretáló művészetük nagyban emelte a mű szépségeit. A bemutatást megkülönböztetett tetszéssel fogadták s a sok ismerős és ismeretlen jelenlévő melegen gratulált a komponista alkotásához. A mű zenei körökben is nagy tetszést aratott, a fővárosi sajtó pedig a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg a szerzőről és úttörő alkotásáról. (H. E.) — Boldoghy Máriusz előadása. A Kath. Nővédő tagjai részére Boldoghy Máriusz bencés tanár, egyesületi elnök, folyó hó 14-én d. u. 5 órakor előadást tart a bencés reálgimnázium zenetermében. — Utána választmányi gyűlés. — Kérjük az egyesületi tagokat, szíveskedjenek minél nagyobb számban megjelenni. Elnökség. — Az állami tanítóképző műsoros estje. Folyó hó 4-én tartotta az állami tanítóképző ifjúsága műsoros mulatságát. A város végén álló intézet felszerelésével felvonult a Griffbe s ott szellemi kincseinek, készültségének, jó modorának, figyelmességének s jó Ízlésének ezeregyéjszakai hajlékot nyitott. Az öreg, kopott Griff ünnepi szint öltött. És e keretből, zöld virágok között ünnepélyesen kiemelkedik a dobogó s rajta a derült arcú, nyilt tekintetű és komoly ifjúság. A hangulat átterjed a közönségre, amely várakozó tekintettel lesi az első számot. Szellemes beállításban, kedves modorban köszönti Bősze János V. é. n. a közönséget, megrajzolván azt a hangulatot, amelyet egy ilyen est az ifjúság lelkében támaszt. Az ifj. zenekar fegyelmezett modorban, sok jóakarattal eljátssza Lincke Szentjánosbogárka idilljét és utolsó számnak Hatvani Lajos zenetanár sikerült, precíz hangszerelésében a régi szép kurucdalokat — a Tűzifa, szén és épületanyag legjuíányo^abb beszerzési forrása a gróf Esterházy fatelepen működő RAUSCHER és BODÓ cégnél Telep: Pápa, Győri-ut 26. — Telefonszám: 124. Városi rendelésfelvételi iroda: Horthy Miklós Fő-utca 3. szám alatt.
