Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-02-11 / 6. szám

zése, a közigazgatás átszervezése, a decent­ralizálás jegyében. Az olasz-magyar gazdasági viszony kimélyítése, az osztrák-magyar szer­ződés hatásainak megfigyelése és a szerződés esetleges reparálása, a Németországgal való gazdasági tárgyalások megkezdése, a kliring­egyezmények megfelelő szabályozása, újabb megállapodások létesítése a külföldi hitele­zőkkel. A belső gazdasági vérkeringés meg­indítása, — mindez abban a szellemben, irány­ban és tartalommal, amelyet a nemzeti munka­terv kijelölt. Mindenkinek azt ajánlom, hogy a kontre­mint, a besszspekulációt hagyja abba. Kezd­jük meg végre az építő reform-munkát. Üze­nem pedig különösen a gazdasági tényezők­nek: ne üljenek fel hóbortos, vagy rosszindu­latú agyvelők és kiegyensúlyozatlan lelkek zagyva ideáinak, zavaros híreinek, kutmérgező perverzióinak. És üzenem azoknak, akiket illet: ne ma­gyarázzák félre csitító békés szándékaimat és megértést, egységet kereső törekvéseimet. Tu­dok keményen harcolni is. Üzenem végül min­denkinek: higyjen minden magyar ember az én hitemmel a szebb jövő biztos elkövetkezé­sében«. Sajó Sándor utolsó versei. A költő. Valami meglendíti lelkedet, Mint fuvalom a kis harangvirágot: Virág virágra hajladoz, Falomb falombnak suttog, panaszol: Én hallom mind e hangot S szívem már úgy zúg, mint egy ős nagy erdő Te vagy a hang S én visszhangod vagyok, Te vagy az érzés, halkszavú, S én hangerősítőd vagyok. Azért vagyok, Hogy szíved halk patakszavát Százezrekével egybevetve Zúgó folyammá hömpölyítsem; Azért vagyok, Hogy könnyeidből tengerár legyek, Halk sóhajodból harsogó vihar És jajra döbbenő szivemből A magas égre harsonázzam A tiszaparti bánatot... Olykor csak magamért vagyok S nem is tudom, Hogy titkokat súgok füledbe, A magad titkait, Hogy eléd tartom lelkem tiszta tükrét S te belenézel És megismered benne magadat; Nem is tudom, Hogy szíved nyelvetlen harangját Megütögetem egy-egy szál virággal S te ámulón és boldogan Hallgatod tenszived zenéjét... Ó, én csak magamról beszélek, A magam titkait zenélem, És lelkeden csak úgy suhanok át, Mint esti szél a falevélen; — Csak elsóhajtom enmagamnak, Hogy mért oly szép a nyári erdő, S a magas ég, ha csillagos, És mért oly ríkató a nóta, Ha hegedűből áradoz, — Csak elsóhajtom enmagamnak, Hogy csupa ámulás az élet, Azért oly csodaszép, S hogy csupa elmúlás az élet, Azért oly szomorú ... Ó, én csak magamról beszélek, A magam titkait zenélem S te hallgatod, csak hallgatod S míg lelked -rajtam andalog, Egyszerre ráismersz magadra És felsóhajtasz meghatottan: Ez én vagyok, — ez én vagyok ... Hogy igazságunk gyávaságba fúlt. . . Hogy igazságunk gyávaságba fúlt S Isten, utálva bűneinket, Levette rólunk jobbkezét: Az Ipolyhídra állt az ördög És kacagott és rámvigyorgott. A túlsó parton a hegyormok Oly szomorún, oly szemrehányón, Oly vádló némasággal álltak: Szivemből akkor jajra csordult A szégyen és a bánat, — És sírni, sírni, sírni kezdtem, Ahogy nem sírt tán senki még, — Nagy, meddő búval úgy sirattalak, Szép szülőföldem, Felvidék! És néztem aztán dél felé, És fölzokogtam: Délvidék ... És mentem napkelet felé: A Királyhágón állt az ördög És kacagott és rámvigyorgott, S jaj! kard se villant, ágyuszó se dörgött; Meghunyászkodtak a hegyormok És szétterült a szennyes ár ... Én Istenem, én Istenem, Akkor halálos porba vertél, — S én már csak hörgőn mondtam akkor: Erdély — Apponyi-gyász Pápán. Apponyi Albert gróf elhunyta, melyről városunk közönsége a rádió útján alig félórával a halál bekövet­kezte után, kedden délután 3/ 45-kor értesült, mélységes benyomást keltett. Mindenki róla beszélt és arról a nagy csapásról, mit elhunyta hazánkra jelent. Az összes középületekre azon­nal kitűzték a gyászlobogókat, amelyek mind­addig ott tnar,adnak, inig a nagy halott földi maradványai a budavári koronázó Mátyás temp­lomban örök pihenőre nem tétetnek el. A te­metést követő napon, szerdán reggel az összes tanintézetekben megemlékezés fog történni Apponyi Albert halhatatlan érdemeiről. E he­lyen említjük meg, hogy a nagy államférfiú a nemzeti koalíció idején városunkban is megfordult, amikor Hoitsy Pál megválaszta­tása érdekében mondott frappáns hatású be­szédet. — Városi közgyűlés. Pápa város kép­viselőtestülete e liQ-U-én, szombaton d. u. 3 órakor közgyűlést tart, melynek tárgyai: 1. a polgármester bejelentései, 2. bizottságok meg­alakítása, illetve e tárgyban a polgármester javaslata. — Markhót Angéla ünneplése. Az állami polgári leányiskola gyönyörűen feldíszített tornaterme mult szombaton déli fél 12 óra­kor megható ünnepség színhelye volt. Markhót Angélát, az intézet kitűnő tanárnőjét búcsúz­tatták ott, akit nyugalomba vonulása alkalmá­ból a miniszter elismerő okirattal tüntetett ki. Kellemesen zengő üdvözlő ének és a kis Schauer Anna verses imája után Hamuth János pol­gármester méltatta emelkedett hangú szép be­szédben Markhót Angélának a közoktatásügy terén szerzett érdemeit. Átadta neki a minisz­teri okiratot, s kifejezte azt a reményét, hogy karitatív téren kifejtett eddigi sikeres mun­kásságát a jövőben is folytatni fogja. A tanári kar nevében P. Markó Marcell róm. kath, hitoktató búcsúzott a szerető és megértő kar­társtól, a jelenlegi tanítványok nevében Sza­badi Mariska mondott ékes verses búcsúzót, mig a volt tanítványok háláját Tomsits Sári juttatta meleg közvetlenséggel kifejezésre. Az üdvözlésekre az ünnepelt tanárnő mélységes meghatottsággal válaszolt. Mindenkinek lelkét megkapta az a ragaszkodás, amely szavaiból iskolája iránt kicsengett, s a hálának az a szép megnyilatkozása, amellyel ,az intézetnek év­tizedeken át volt nagyérdemű igazgatójáról, Nagy Gabrielláról megemlékezett. A felemelő hatású ünnepélyt Király Margit igazgató gon­dolatokban gazdag beszéddel zárta be, meg­köszönve az intézet nevében Markhót Angéla Köhögés, meg­hűlés és rekedi­ség ellen teák és gyógy, cukorkák áldásos tevékenységét, s háláját kifejezve an­nak a díszes közönségnek, mely az ünnepet megjelenésével megtisztelte. — Dr. Hermann László zenei sikere Buda­pesten. Városunk főjegyzője, Hermann László dr., aki mint komponista jól ismert, zenei pálya­futásának újabb állomásához érkezett. Feb­ruár 5-én, vasárnap ugyanis a budapesti ko­ronázó Mátyás-templomban legújabb szerze­ményét, az A-dur misét mutatták be. Erre az alkalomra a fővárosba utazott a főjegyző több pápai tisztelője és vasárnap délben, a derűs napfényben úszó várban egész kis pápai koló­nia gyűlt össze a Koronázó templom körül. A templomot pedig egészen megtöltötte az előkelő fővárosi publikum, melynek soraiban jelen volt Imrédy Béla pénzügyminiszter is. A bemutatott mise teljesen újszerű alkotás az egyházi zene terén, amennyiben koncertáns stílusu, koloratur szopránra és orgonára irt mű. Zseniális koncepciója, felfogásának mély­sége, gyönyörű kantilénái, megoldásának nagy­vonalúsága és hangszerelésben tökélye a mise oly tulajdonai, melyek az egyházi zeneiroda­lom igazgyöngyévé avatják. Szinte étheri ma­gasságokba szálló, s a legnagyobb mélysé­gekbe ereszkedő muzsika ,az Istent kereső lélek csodálatos himnusza. Ilyen költőiség nem is kaphatott volna stílszerűbb otthont, mint a csúcsivek e poétikus templomában. Sugár Viktor orgonaművész, kormányfőtaná­csos pompás orgonajátéka kivételes művészi teljesítmény volt, Szabó Ilonka énekművésznő csodálatos szép szopránja és pompás ének­technikája páratlan művészettel oldotta meg a legnagyobb nehézségeket. Interpretáló mű­vészetük nagyban emelte a mű szépségeit. A bemutatást megkülönböztetett tetszéssel fo­gadták s a sok ismerős és ismeretlen jelen­lévő melegen gratulált a komponista alkotá­sához. A mű zenei körökben is nagy tetszést aratott, a fővárosi sajtó pedig a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg a szerzőről és úttörő alkotásáról. (H. E.) — Boldoghy Máriusz előadása. A Kath. Nővédő tagjai részére Boldoghy Máriusz bencés tanár, egyesületi elnök, folyó hó 14-én d. u. 5 órakor előadást tart a bencés reálgimnázium zenetermében. — Utána választmányi gyűlés. — Kérjük az egyesületi tagokat, szíveskedjenek minél nagyobb számban megjelenni. Elnökség. — Az állami tanítóképző műsoros estje. Folyó hó 4-én tartotta az állami tanítóképző ifjúsága műsoros mulatságát. A város végén álló intézet felszerelésével felvonult a Griffbe s ott szellemi kincseinek, készültségének, jó modorának, figyelmességének s jó Ízlésének ezeregyéjszakai hajlékot nyitott. Az öreg, ko­pott Griff ünnepi szint öltött. És e keretből, zöld virágok között ünnepélyesen kiemelke­dik a dobogó s rajta a derült arcú, nyilt te­kintetű és komoly ifjúság. A hangulat át­terjed a közönségre, amely várakozó tekin­tettel lesi az első számot. Szellemes beállítás­ban, kedves modorban köszönti Bősze János V. é. n. a közönséget, megrajzolván azt a han­gulatot, amelyet egy ilyen est az ifjúság lel­kében támaszt. Az ifj. zenekar fegyelmezett modorban, sok jóakarattal eljátssza Lincke Szentjánosbogárka idilljét és utolsó számnak Hatvani Lajos zenetanár sikerült, precíz hang­szerelésében a régi szép kurucdalokat — a Tűzifa, szén és épületanyag legjuíányo^abb beszerzési forrása a gróf Esterházy fatelepen működő RAUSCHER és BODÓ cégnél Telep: Pápa, Győri-ut 26. — Telefonszám: 124. Városi rendelésfelvételi iroda: Horthy Miklós Fő-utca 3. szám alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom