Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-11-18 / 46. szám

m T"^ Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. L ü mindéin szombaton. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fölér. Telefon 181. süám. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KŐRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A miniszterelnök munkaszózata. Az egész országnak, a dolgozó magyarságnak szólt az a hatalmas szózat, melyet Gömbös Gyula miniszterelnök a neímzeti munkahét megnyitása alkalmából a Társadalmi Egyesületek Szövetségének erkélyéről intézett a magyar társadalomhoz. Miként a miniszterelnök maga is mondotta, a nemzeti munka 15 pontjában irányelveket, vezetőgoindolatokat, útmutatásokat kivánt adni mindazoknak, akik résztvesznek a magyar nemzeti társadalom munkájában, akik tagjai annak a hatalmas közösségnek, mely a nemzet számára javakat és értékeket termel. Ebbe a nagy munkaközösségbe a miniszterelnök elgondodolása szerint beletartozik mindenki, aki dolgos kézzel és szorgalmas igyekezettel munkálkodik, bármely termelőréteghez, vagy foglalkozási ághoz tartozzék. A munka igazi demokráciáját, a nemzeti munkában való igazi egyenlőséget nyilatkoztatta ki Gömbös Gyula akkor, midőn a harmadik pontban kijelentette: »mindegy, hogy kérges tenyérrel, vagy csiszolt ésszel keresed kenyeredet és gyűjtőd vagyonodat, — mindenképen magyar testvér vagy!« Ez a gondolat, a nemzeti munkának ez a fentidézett harmadik po.ntja valóban méltó arra, hogy a magyar nemzeti társadalom irányelve, vezérlőeszméje legyen. Méltó arra, hogy ezt a gondolatot megszívlelje mindenki, akit illet és akire tartozik. Méltó arra, hogy átmenjen a magyar közvélemény tudatába és a dolgozó magyar társadalom testvéri közösségét megteremtse. Szól ez a gondolat elsősorban azoknak, akik a miniszterelnök szavai szerint »csiszolt ésszek keresik kenyerüket, akik tehát magasabb képzettségük és műveltségük folytán az úgynevezett értelmiségi osztályba tartoznak, mert azt követeli tőlük, hogy az egyszerű fizikai munkást, aki »kérges tenyérrek, két keze munkájával, a magyar föld barázdáin, vagy a műhelyekben a zakatoló gépek mellett, a gyárak füstös levegőjében űzi foglalkozását, testvérüknek, magyar munkás testvérüknek tekintsék. A nemzetközi szociál izmus elvakult gyűlölete, kíméletlen osztályharca helyett a magyar munkásságtól pedig a nemzeti munkának ez a harmadik pontja azt kívánja, hogy a magasabb műveltségű foglalkozási ágak tagjaiban ne ellenségét, érvényesülésének akadályát, küzdelmeinek célpontját lássa, hanem azokat a magyar testvéreket, akik íróasztaluk mellett görnyedve, lelket és idegeket sorvasztó munkában dolgoznak a nemzet egyetemes érdekében. A miniszterelnök gondolata a dolgozó magyar társadalmat mint szétbonthatatlan egységet, mint szervesen együvétartozó nemzeti munkaközösséget állítja elénk. Ennek a munkaközösségnek csak különböző foglalkozású, de egyenlő értékű tagjai vannak. A magyar nemzet egyetemes érdekeinek magas szemszögéből ítélve, minden magyar ember munkája azonos megbecsülést érdemel s ebből a megbecsülésből, a magyar dolgozóknak ebből a testvéri közösségéből senkit sem lehet és senkit sem szabad kizárni. De fontos az is, hogy mindenki, aki tagja ennek a közösségnek, aki magyar földön dolgozik és a magyar munka eredményeit gazdagítja, érezze is át azt, hogy a magyar munka közösségéhez tartozik. A magyar nemzet méltán elvárhatja minden egyes fiától, hogy ennek a gondolatnak szellemében éljen és dolgozzon, mert a magyarság legszentebb érdekei ellen vét az, aki nem ennek a gondolatnak jegyében folytatja munkáját. Nem kételkedünk abban, hogy a magyar társadalom őszinte megértéssel fogadja a miniszterelnök munkaszózatát s bizonyos, hogy az általa adott irányelvek visszhangra fognak találni minden dolgozó magyar ember lelkében. Ezekben a súlyos időkben, amikor erjed és forrong körülöttünk az egész világ, eszünkbe kell, hogy jussanak a munkaszózat gondolatai nyomán egy másik Szózatnak, Vörösmarty Mihály halhatatlan költeményének szavai, melyek felejthetetlen módon örökítették meg a magyarság sorsközösségének ésl egymásrautaltságának minden időkön keresztül érvényes gondolatát: Áldjon, vagy verjen sors keze, Itt élned s halnod kell! Megnyitó-beszéd a pápai Jókai Kör 1933. évi november hó 12-i közgyűlésére. Tévedés azt hinni, hogy a nemzet szellemileg virágzó korszakai összeesnek az anyagi jólét korszakaival. Ennek az ellenkezője igaz. A görögök nagyon jól érezték, hogy a gazdaságilag kedvezőtlen helyzet a szellemet újabb és újabb erőkifejtésre sarkalja, amikor azt mondották, hogy a szegénység a művészet forrása. Hazánk szellemtörténetében is az irodalmilag és művészetileg kiemelkedő korszakok nem az anyagi jólét, hanem ellenkezőleg, a nemzeti elnyomatás és általános anyagi szükség időaizkaival esnek össze. Az a koszorús iró, akinek nevét körünk a maga díszéül homlokára tűzte, hazánk abszolutiszltikus és gazdaságilag is legszomorúbb korszakában hozta létre legsikerültebb irodalmi műveit. Teher alatt nő a pálma. Ezt mondhatjuk szellemi téren a szellemi erőkifejtésről is. Lelki életünk úgy van berendezve, hogy minden bajra erősebben reagál s igyekszik ezzel a reakcióval a maga egyensúlyát és egyben boldogságát megteremteni. A gazdasági bajok közül örömmel menekül azokba a magasabb régiókba, amelyeket nem érintenek anyagi krízisek, örömmel mélyed el a vallás igazságaiba és örömmel járja be a szépnek, a jónak, az igaznak mezőit, hogy ott gyűjtsön magának hirnes virágokat, amelyek feledtessék vele az anyagi élet nehézségeit. Ha volt valaha idő, amikor nemzetünknek szüksége volt arra, hogy a szellemi életnek ez a reakciója az anyagi baiok és viszontagságok között minél erőteljesebben me^ nyilatkozzék, úgy a mai napok azok, amikor nemzetünk egyrészt megcsonkítottan, másrészt a gazdasági krizis hatása alatt anyagi téren nem tudja érvényesíteni a maga erőit s pÉNZT takarít meg, ha rádiót, modern csillárt Goldstein Gyuládénál vesz Pápa, Főtér ZS. sz. alalí. Itt kaphatók a nagyadóhoz készült legújabb rádiók. Díjtalan bemutatás. Pfaff-rendszerü varrógépek 12 pengős havi részletre. Villanyszerelést a legolcsóbban vállalok. Hó- és sárcipo-javítást jutányosán végzek. rá van utalva, hogy ezeket a szellemi erőket a szellem világító fáklyáiként lobogjanak előtRámutathatunk e tekintetben azokra a törekvésekre, amelyek a legújabb magyar irodalom és művészet terén megnyilvánulnak s amelyek épen a nemzet legelnyomottabb részeiben hatalmas erővel lgbbannak ki, hogy a szellem világító fáklyáiként lebogjanak előttünk s nyújtsanak fényt a bajokból kivezető útra. Azok között a szervek között, amelyek a magyar szellemi élet ápolását tűzték ki feladatukká, ott szerepel a maga kicsinységében az a kör, amelynek fényt és díszt ad a név, melyet visel s melynek hordozója itt e városban nyerte az első impulzust arra, hogy a benne szunnyadó szellemi erőket kifejtve, hazánknak és a világirodalomnak egyik büszkesége legyen. A pápai Jókai-kör a mult évben is igyekezett ennek a feladatnak megfelelni és pedig kettős módon, egyrészt azzal, hogy a helyi tehetségeket a bennük szunnyadó erő feliismerésére igyekezett bírni, másrészt azzal, hogy országosan elismert tehetségeket hozott városunkba, hogy közönségünk közvetlen ismerkedjenek meg a magyar szellemi élet vezetőivel. Ezt ía kettős törekvését a pápai Jókai-körnek — úgy hiszem, elfogultság nélkül mondhatom — a lefolyt évben is siker koronázta. Irodalmi estélyeink tanúbizonyságot tettek arról, hogy városunk maga is termel kiváló tehetségeket, akiknek előadásában örömmel gyönyörködik közönségünk s tanúbizonyságot tehettek arról, hogy főkép a főváros vezető irói teljes megértéssel a vidék szellemi élete iránt, felkerestek bennünket s közvetlen érintkezésükkel ápolták azt a nemes magot, amelyből szellemi életünknek egyre dúsabb aratása sarjadzik ki. E mellett a művészet egyéb ágai is, közelebbről az ének és zene megfelelő ápolásban részesültek körünk részéről s ismételten érezhette közönségünk Madách szavainak igazságát, hogy a dal árja ringat, mint a folyó, mert úgy az ének, mint a zeneművészet terén alkalmunk volt a léleknek ezt az elringatását ismételten érezni. Most, amikor egy új év kezdetén állunk, körünk vezetőségfe csak azt a kijelentést teheti, hogy a folyó évben is igyekszik úgy irodalmilag, mint művészetileg az eddigi nyomokon haladni s az eddigi módon nyújtani közönségünknek azt a szellemi élvezetet^ amelyre közönségünk joggal igényt tarthat. Ma úgy érezzük, hogy a szellemi élet egyegy megnyilatkozása szinte oázis a gazdasági válság sivatagában és felüdítőleg hat az a néhány perc, vagy óra, amelyet egy-egy magasabb színvonalú szellemi megnyilatkozás élvezetében tölthetünk el. Legyen a Jókai-kör ez évben is oázis, ahova az anyagi gondok! válságából a lélek meneküljön s ahol megtalálhassa azt a felüdülést, amelyet az oázisok forrásvize nyújt az eltikkadt vándornak. Ezzel az óhajtással —• őszintén üdvözölve közönségünket — a Jókai-kör 39-ik esztendei alakuló ülését megnyitottnak nyilvánítom. Dr. Antal Géza. a legújabb könyvek és a megjelenő újdonságokat azonnal elolvashatja a Korvin kölcsonkönyvtárban I

Pápa, Korvin-utca 15. sz. Iratkozzék be! Magyar és német § könyvek! Kölcsönzés vidékre is! Leszállított előfizetés! árak