Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-01-28 / 4. szám

XXX. évfolyam. 4. szám. Pápa, 1933 január 28. Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. ÍIK MINDÉIN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. £;3§Bzetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám áxa 20 fiQés. Telefon 131. m-xAm. Laptuiajdonos főszerkesztő: DR. KÓRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Kedélyes vita folyt le a Népszövetség egyik legutóbbi leszerelési ülésén. Indítvány tétetett arra nézve, hogy egy állam se vonhassa hazaárulás cimén felelősségre azokat, akik saját hazájuknak a Népszövetség által engedélyezett kereten felüli fegyverkezését magának a Népszövetségnek tudomasára adják, népiesen szólva: besúgják. Az indítványt a győző államok — kivéve Olaszországot, adassék neki tisztelet érte — nagy ovációval fan gadták, s mikor Németország képviselője az örökérvényű erkölcsi törvények nevében ellene tiltakozott, Benes úr nagyhangon kijelentettej hogy a nemzetközi morál felette áll a hazafias morálnak. A kijelentés gyönyörű, méltó ahhoz* akinek ajakáról elhangzott. Nézetünk szerint •azonban morál csak egy lehet és az árulás, a besúgás, a fizetésért vállalt hírszolgálat — mert ha azt a bizonyos megengedetten felüli fegyverkezést ellenőrizni akarják, akkor arra fizetett kémeket fognak szerződtetni — mindig csak alávalóság marad akár a Népszövetség égisze alatt történik, akár anélkül. Mi sem természetesebb különben, hogy az immár százszor jobban felfegyverkezettek, százszor erősebbek és mindennek ellenére bűneik tudatában mégis százszorosan remegőbbek, mindenféle fantasztikus eszközt megragadnak a maguk biztonságuk védelmére. Rendben van. Fondorkodjanak akármennyit és akárhogyan, de morálról aztán ne beszéljenek sem nemzet^ közi, sem egyéb vonatkozásban. S annak megállapítását, hogy ki a hazaáruló, bízzák a haza polgáraira és ne Benes úrra és társaira. A megfellebbezett po I gá r m e ste r vá I asztás Akik nem tudnak belenyugodni a megváltozhatatlanban, akik szeretnek a kákán is csomót keresni, megfellebbezték a január hó 9-én megtartott polgármesterválasztást. A fellebbezést mindössze ketten irták alá, többen, úgy látszik, nem voltak hajlandók közössé-' get vállalni sem annak okfejtésével, sem azzal a szándékával, hogy a befejezett tényeknek ilyetén megbolygatni akarása főkép a be nem avatottak között a bizonytalanság érzését keltheti fel s alkalmas lehet felesleges izgalmak előidézésére. Őszintén megvalljuk, hogy várcn sunk békéje és nyugalma érdekében magunk is jobb szerettük volna, ha ez a felesleges! jogászi erőfeszítés elmarad. De mi viszont tudjuk azt, hogy polgármesterválasztást megfellebbezni mostanában divatos betegség lett s ha megtörténhetett ez Veszprémben s nem sokkal utána Esztergomban — olyan sikerrel,, hogy mind a két helyen ma is a fellebbezéssel megtámadt választáson többséget nyert polgármester maradt a helyén — miért ne történhetnék ez meg minálunk is? Ámbár hogy ez után a megnyilatkozás után, amely az újonnan megválasztott polgármesterünknek, Hamuth Jánosnak ajkáról megválasztatása; után elhangzott, s mely igazán alkalmas volt arra, hogy úgy a volt ellenfeleket,; mint a város egész lakosságát is a legmesszebb menő tnódon megnyugtassa és a legszbeb reményekre jogosítsa, bizony-bizony nem ilyen visszhangra voltunk elkészülve. A fellebbezés egyébként, melyet, hogy tarthatatlanságáról olvasóink is meggyőződhessenek, az alantiakban pontról pontra ismertetni fogunk, semmi akadályául nem szolgál az ügyek rendes menetének, nem főkép annak* hogy az újonnan megválasztott polgármester a közel napokban állását el ne foglalhassa s az ügyek vezetését kezébe ne vehesse. A fellebbezés a következő indokok alapján kéri a választás megsemmisítését: 1. A tisztújító közgyűlést nem lehetett; volna megtartani, mert a képviselőtestületnek előzőleg meg kellett volna alakulnia. Az el-» nök ugyan a megalakulás megtörténtét — hivatkozással a kisorsolt képviselők újjáválasztásának és a virilista névjegyzék kiigazításának már az előző közgyűlésen megtörtént és tudomásul vett bejelentésére — a tisztújító közgyűlésnek bejelentette és a megalakulást kimondotta, de a fellebbezők álláspontja szerint, erre az elnök megbízatása nem terjedt ki. 2. A fellebbezés második indoka az, hogy a megválasztott polgármester, Hamuth János képesítés hiányában nem lett volna jelölhető, és megválasztható. Elismeri azt, hogy eddig viselt állásához megkívánt képesítése — államtudományi államvizsga — amely a múltban minden közigazgatási tisztviselői állásra képesített, megvan, de a polgármesteri állás elnyerésére ez a minősítés a jelen esetben azért nem elegendő, mert az 1929 évi 30. tc. 67. §-a! az újabb törvény által megkívánt magasabb képesítést — államtudományi doktorátust — csak azoknál engedi el, akikre nézve ez a megválasztás hivatali állásukban való előlépést jelent. Már pedig a megválasztott polgármester eddig oly állást töltött be, amelyből előlépés útján a IV. rangosztályba is bejuthat,, mig új állásában csak a VI. fiz. o.-ig áll nyitva számára az előbbrejutás. Végül kifogásolják azt is, hogy a pályád zati kérvényhez csatolt, a képesítést igazoló iratokat 1919 nov. 7-én az ungvári közjegyző hitelesítette, aki fellebbezők álláspontja sze-< rint már akkor cseh állami fenhatóság alatt' állott. i Mi ég a laikus előtt is első pillanatrai szembeszökő a fellebbezés indokainak helytelensége. Egy hetvenkét tagból álló testületnek 70 tagja volt jelen a polgármesterválasztó közgyűlésen. 70 képviselő előtt történt meg az elnöknek a megalakulás tárgyában tett hivatalos kijelentése anélkül, hogy egyetlen tag is ennek ellentmondott volna. Szabadhegy Elemér elnök az 1886. XXII. tc.-ben az alispánt megillető összes teendőknek elvégzésére megbízást kapott s ezek közé tartozik természete^ sen a képviselőtestület megalakítása is, amely alakulás a hivatkozott törvény 53. §-a értelmében a tisztújítással egyidejűleg történhetik és történt is meg. A minősítés kérdését az 1930. évi polgármesterválasztással kapcsolatban a közigazgatási bíróság már eldöntötte, amikor Berky Miklósnak ugyanazon képesítés alapján veszprémi polgármesterré történt megválasztatását jóváhagyta. A fellebbezőknek azt az aggályát, hogy a választás Hamuth Jánosnak kevesebb előmenetelt biztosít, mintha a rendőrség kötelékében maradt volna meg, módunkban áll eloszlatni annak megállapításával, hogy Hamuth János új állásában a VII. fiz. oszt.-ban eltöltött szolgálati évei alapján már július elsejével automatikusan lép elő a VII. fiz. o.-ból a Vl.-ba, holott mostani állásában ennek elérése törvényesen biztosítva nincs, hanem az a mindenkori előléptetési viszonyoktól függ. E pont mérlegelésénél nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a polgármesteri állás rangban feltétlenül felette áll a rendőrkapitánysági vezetői állásnak, amit bizonyít az a körülmény is, hogy a közelmúltban inem kevesebb mint négy rendőrtanácsos, sőt egy rendőrfőtanácsos is felcserélte előbbi állását a polgármester-* séggel. Azt is szem elől tévesztik a fellebbezők, hogy az 1929. 30. tc. a rendőri szolgálatot kifejezetten közigazgatási szolgálatnak minősíti. A harmadik indokra röviden csupán enytiyit: Hamuth Jánosnak, mint közigazgatási szolgálatban ájló pályázónak semmiféle képesítési okmányt nem kellett volna becsatolnia, mert kérvényét felsőbbsége útján adta be és annak a városhoz történt áttétele egymagáiban igazolja a képesítést. Egyébként az összes személyi adatokat tartalmazó törzskönyvi lap is csatolva volt. Hogy Ungvár 1919 novem'-> ber 7-én cseh állami fenhatóság alá tartozott volna, az egyszerűen nem áll, mert a ránk erőszakolt trianoni békeszerződést csak 1921 júl. 26-án iktatta törvénybe a nemzetgyűlés. Hogy a cseh megszállás következtében a még magyar kormány által kinevezett magyar közjegyző cseh bélyeget volt kénytelen a hitelesítő záradékra ragasztani, az a hitelesítés érvényességéből nem von le semmit. Mindezek után tehát mindenki nyugodtan várhatja a felsőbb fórumok döntését. Pápa városa pedig nyugodt bizalommal üdvözölheti hivatali állását elfoglaló új polgármesterét. Adómorál és adóbehajtás. Az adómorál kérdése merész zökkenéssel átlépte a pénzügyi közigazgatás szűkebb kereteit, ahol eddig csak magánszorgalomból fog

1lalkozott vele egy-egy lelkiismeretes pénzügyi tisztviselő vagy községi jegyző — s mint országos vonatkozású probléma, foglalkoztatja a kormányt, a hatóságokat, a közönséget és a sajtót egyaránt —; az adóbehajtás gyenge eredménye az üres államkassza árnyképeit és sötét gondjait vetíti a közeljövő ködfelhős egére, a transzferálások nyomában támadt panaszoktól pedig hangos az ország. Az adómorál így az elhagyottságból a fontos közfeladatok közé lépett elő s megoldása nagy nehézséget jelent, gondos körülte^ kintést igényel s már el sem odázható, sőt égető kérdése az állami életnek, ezért több oldalról való s újbóli megvilágítása kívánatos, gyakorlati szempontból pedig egyenesen szükséges. Már a béke éveiben is köztudomásu tény volt az, hogy Magyarországon az adómorál — az adózási készség — gyenge lábon áll. Ennek egyik oka az volt, hogy a Bach-korszakban, a nemzeti ellenállás idején hazafias jelTűzifa, szén és épületanyag legjuíányo^abb beszerzési forrása a gróf Esterházy fatelepen működő RAUSCHER és BODÓ cégnél Telep: Pápa, Győri-ut 26. — Telefonszám: 124. Városi rendelésfelvételi iroda: Horthy Miklós Fő-utca 3. szám alatt.