Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-01-21 / 3. szám

XXX. évfolyam. 3. szám. Pápa, 1933 január 21. megjelenik minden szombaton. Tek.Theol.Tóth M er enc ni: épzÖkör Laptulajdonos főszerkesztő: főiskola tt_-i , 3*. KÖRÖS ENDRE. Helyben Kiadóhivatal: Petöfl-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A türelem mindenkor dicséretre méltó szép erény volt és azt a bibliai Jób után tán senkisem gyakorolja hosszabb idő óta és meg­próbáltatásokkal teljesebben, mint a mi édes magyar nemzetünk. Tűrni és várni megtanul­tünk a legnagyobb tekintetben, amivel szem­ben minden más eltörpül, minden egyébnek eltűrése könnyűvé válik. Egyetlen tűrés és vá­rás a mi életünk immár tizenkét esztendő óta. Hogyne tudnánk tehát alkalmazkodni minisz­terelnökünk nemzeti munkatervének ama 96. pontjához, amely a többi 95 megvalósíthatá­sának biztos zálogát a türelemben találja meg. Látva azokat a komoly és férfias elhatá­rozásokat, amelyek máris új lelket öntöttek a nemzetbe és látva az eltagadhatatlan tény­leges eredményeket — itt csupán a kamatmér­séklésre, az osztrák kereskedelmi szerződésre* méltányos adórendeletekre, az ifjúság térfog­lalására és más kisebb jelentőségű, de azért becsülésre érdemes intézkedésekre gondolunk — valóban minden okunk meg van arra, hogy a 96. pontot hittel és bizalommal magunkévá tegyük. Hittel és bizalommal kell megvár­nunk, hogy a becsületes és erélyes reform­munka teljes egészében kibontakozhass ék és meghozza a maga áldásos gyümölcseit. Országos egyesület működik annak szol­gálatában, annak propagálására, hogy Ma­gyarországon a polgárság névleg is, külsőleg is magyarabb legyen az eddigieknél. Ez az Országos Névmagyaros ító Társaság A tár­saságnak lelkes, hazafias munkásságu s iga­zán ideális célokért fáradozó elnöke a napok­ban felkereste a belügyminisztert és emlék­iratot adott át neki. Az emlékirat elmondja, hogy a mult évben 5000 névváltoztatást enge­délyezett a belügyminisztérium, de még min­dig 3 és fél millió magyar ember él Csonka­magyarország területén, kik idegen hangzású, nevet viselnek, kiknek meg kellene a nevét változtatni, vagy legalább helyesbíteni, hogy kifejezésre jusson nemzeti érzésük és hova­tartozan dós águk. A társaság könnyítéseket kért a névmagyarosításokra. Kérte, hogy a kérvény bélyegkötelezettségét szüntessék meg, hogy a csatolandó okmányokat a legkeveH sebbre redukálják, hogy egyugyanazon testü­lethez vagy intézményhez tartozók tömege­sen kérhessék a névmagyarosítást. A néy­magyarosításért folyó munkát, azt a jóravaló törekvést, hogy az országban a nevek is hir­dessék az egységet és összefőrrást, nem sza­bad lekicsinyelni és lemosolyogni. A külföld­ről ideutazó idegen a városok cégtábláinak nevei után itél és azt látja, hogy alig minden harmadik-negyedik névfelirás magyar hangn zásu, a többi mind inémet, horvát, tót, cseh vagy tudja ég milyen nációra emlékeztet. És nem akarja, nem tudja elhinni, hogy azok­nak az idegen hangzású neveknek gazdái leg­több esetben igazán kifogástalan jó magyar emberek. Azt mondja, hogy konglomerátum ez a nemzet, melyből nemcsak az egységes lélek hiányzik, de még az egység létreho­zásának előfeltétele és lehetősége is. Vagy fussuk át egy cimtár néhány oldalát. Akár hivatali cimtár legyen az, akár közgazdasági. Hemzseg az idegen nevektől. Több az idegen minden esetben, mint a magyar. Milyen furcsa képet alkot az magának a magyar nemzeti lé­lekről, aki ilyen címtárból von le helytelen következtetéseket. A névmagyarosítást néhány állami intézményünknél már hatásosan felka­rolták. A katonaságnál, a csendőrségnél, rend­őrségnél, postánál szorgalmazzák és elősegí­tik. így kellene elsősorban a többi állami in­tézménynél is, így kellene a közhivatalokban mindenütt, sőt törvényt kellene hozni arra,, hogy egy bizonyos határidő letelte után nem magyar nevü egyéneket ne is lehessen alkal­mazni és kinevezni közhivatalokhoz és köz­intézményekhez. De a társadalomnak is fel kellene karolni a társadalmi egyesületek ré­vén a névmagyarosítást, hogy minél előbb megváltozzék fonák külszine az országnak. A dunai államok gazdasági együttműködése. Dr. Hantos Elemér előadása. - 1933 január 15. — A pápai Lloyd-Társulat •— mint azt a múltban is jelentős sikerrel tette — a tél folyamán is előadás-sorozatot rendez. Az elő­adás-sorozat megnyitója dr. Hantos Elemér ny. államtitkár, a neves publicista most va­sárnap délután 6 órako: a fenti cimen tar­tott előadása volt, melv^yk meghallgatására a Lloyd fényesen kivilágított új dísztermét a társulat tagjai, előkelő közönség, hölgyek és urak zsúfolásig megtöltötték. 3 Az elnökség tagjainak kíséretében a pó­diumra lépő előadót ja közönség lelkes éljen­zéssel köszöntötte. Dr. Lusztig Samu, a tár­sulat főtitkára, lendületes üdvözlő beszédet intézett hozzá, melyben méltatva dr. Hantos politikai és publicisztikai tevékenységét, arra kérte, hogy mutassa meg hallgatóságának a gazdasági nyomorúságból kivezető jutat. Dr. Hantos Elemér előbb hálás köszö­nettel adózott a főtitkár belsőséges szép sza­vaiért s azután több mint egy óráig tartó elő­adásban fejtegette a maga elgondolásait, me­lyek hazánknak közgazdasági felemelését cé­lozzák. Hantos ezeket íaz eszméket számos ér­tékes cikkben fejtette már ki: álláspontját számos internacionális konferencián is nem kicsinylendő sikerrel képviselte. Minden­esetre azonban sokkal szuggesztív erejübb volt, hogy a kritika, az elismerés, a tervezés s egy bizonyos fokig talán a reménykeltés üdvös szavait is ;a saját ajakáról hallani. Szembeszállt mindenek előtt azzal a fel­fogással, hogy gazdasági isülyedésünkért ki­zárólag Trianont lehetne felelőssé tenni. Rá­mutatott azokra az utakra és módokra, ame­lyek mellett nézete szerint még lehetetlenül megcsonkított állapotunkban is jobban bol­dogulhattunk volna. Tárgyilagos megállapí­tásai során nem hagyta azonban figyelmen kivül azokat az erőtényezőket sem, amelyek saját jó szándékunk ellenére megnehezítették azt a közeledést, mely a természettől egybe­tartozó dunai államok együttműködését saját magunk negációján kívül megakadályozták. Nézete szerint ezt a dunai egységet, amely valamikor a kettős monarchiában oly ideálisan érvényesült, kell valaminő formá­ban újból feltámasztani. A nélkül, hogy ki­csinyelni akarná az olasz orientáció jelentő­ségét, rámutatott azokra az erőfeszítésekre, amiket Itália a maga magtermelése fokozása érdekében évek óta kifejt s amelyinek ered­ményei kétessé teszik odairányuló exportunk sikerét. Marhakivitelünk is joggal félthető az argentiniai hus versenyétől. Németország ha­sonlókép heroikus erőfeszítéseket tesz a ga­bonatermelés érdekében. A tőlünk barátság­ból átvett nagy búzamennyiséget tovább el­adta, mert ma már, mondhatni, teljesen egye­dül tudja ellátni önmagát. A mi természetes piacaink gyanánt itt vannak Ausztria és Csehszlovákia, amelyek közül csupán Ausztriával elkerült most egy egyéves szerződést kötni. Mi ez a régi időhöz képest, mikor az ily megállapodások 12 évig voltak érvényesek? Legalább is hasonló vi­szonyba kellene lépnünk azonban Csehország­gal is. Mig ,a másik két szomszédállammal iparunk érvényesülése érdekében kell keresni a kapcsolatokat. Fontosnak tartja a mezőgaz­daság érdekében Nyugat felé az ipari védő­vámok leszállítását. (N. b., ugyanezt a mi­niszterelnök, ugyanazon napon, mint elhatá­rozott dolgot jelentette be veszprémi beszé­dében.) Nem gondol persze a régi vámunió megteremtésére, de olyan komolyabb gazda­sági kapcsolatok megteremtésére, amelyek mellett meg lehet állítani azt a folyamatot, amit így lehet jellemezni: Trianon révén si­került a Balkánt macedonizálni, Középeuró­pát pedig balkanizálni. Dr. Hantos Elemér érvelését természe­tesen számadatok tömegével támasztotta alá. Előadását tudás lés ötletesség egyaránt élve­zetessé és hatásossá tették. Mikor utolsó sza­Tűzifa, szén és épületanyag legjutányosabb beszerzési forrása a gróf Esterházy fatelepen működő RAUSCHER és BODÓ cégnél Telep: Pápa, Győri-ut 26. — Telefonszám: 124. Városi rendelésfelvételi iroda: Horthy Miklós Fő-utca 3. szám alatt. NAGY MARADÉK.V ASAR Megkezdődött a 14 napos nagy maradékvásár, minden­kinek saját érdeke, ha ezen kedvező alkalmat felhasználja BALOG JENŐ divatáru üzletében Kossuth Lajos utca 17. szám. Az elmúlt évben férfi és női gyapjú szövetek­ből, selymek, parisettek, delének, tweedek, mosó-bársonyok, buret-kelmék, oxfordok, flanelek, barchendekből felgyülemlett maradé­kokat minden elfogadható olcsó áron árusítom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom