Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-05-07 / 19. szám

Hazánkból s a nagyvilágból. Szombattól — szombatig. A képviselőház hétfőn megkezdette a költségvetés tárgyalását. Alapos vita indult meg, melynek során nevezetesebb felszólalók voltak Turi Béla, Buchinger Manó, Schándl Károly, Berki Gyula, Fenyő Miklós. A legna­gyobb eseménye azonban Bethlien István gróf felszólalása volt. Hatalmas beszédét az ellen­zék zajongással zavarta. Mindazonáltal főkép külpolitikai fejtegetései nagy hatást tettek. A Tardieu-tervbe belemélyedést helyesli, de ha sikerre nem vezetne, ragaszkodni kell a szoros olasz-osztrák-magyar összefogáshoz. — Apponyi Albert gróf visszaérkezett Genfből, ahol a magyar kormány megbízásá­ból résztvett a leszerelési konferencián és a dunai államok Tardieu francia miniszterelnök ültal tervezett gazdasági koncentrációs tárgya­lásain. Apponyi szerint a koncentráció tekinte­tében teljes konfúzió volt, mert Tardieu nem jött kész tervvel, hanem csak általánosságban terjesztette elő az eszmét. Olyan kérdésről, amelyekre nézve a nagyhatalmak folyton riva­lizálnak, nem lehet egyszerre dönteni. Korányi expozéjával nagy sikert aratott. Redukált költ­ségvetésünkkel megnyertük a francia pénzügyi körök rokonszenvét. Kommunista fészkelődések tapasztalha­tók a fővárosban. Mult vasárnap a millenáris plályán a szocialisták 6000 főnyi publikum előtt gyűlést tartottak, amelyet kommunisták a proletárdiktatúra éltetésével zavartak meg. A tüntetőket a szervezett munkásság megverte s a rendőrség őrizetbe vette. A gyűlés az incidens után rendben folyt le. — A Dunai parton egy telefonfülkét felrobbantottak. Ez is nyilvánvalólag kommunista müve volt. Dr. Hankó Elemér ny. miniszteri ta­nácsos, aki Dréhr Imre bűnügyének korona­tanuja lett volna, hirtelen meghalt. A min. tanácsos, aki ia megejtett fegyelmi vizsgálat eredményekép ment nyugalomba, saját fel­jegyzései alapján azt állította, hogy a sza­bálytalanságokra vonatkozó utasításokat min­dig Dréhr államtitkártól kapta. Ezt most a földi biró előtt többé személyesen nem iga­zolhatja, ha csak hozzátartozói nei^ gondos­kodnak a bizonyítékok előteremtéserői. A francia választások első része vasárnap lezajlott. Az eddigi eredmények Herriot radi­kális polgári pártjának kedveznek. A jobb­oldali pártok veszítettek. Minthogy a 605 vá­lasztókerület közül végleges eredmény csak 248-ban van, míg 357-ben most következő Vasárnap pótválasztáson döntenek, a teljes kép csak jövő hétfőre alakul ki. Két megvá­lasztott képviselő a választás napján az iz­galmak következtében meghalt, egy pedig bu­kása hirére szivszélhüdést kapott. A kisantant pünkösdre jön össze Belg­rádba szokásos konferenciájára, melyen főké­pen gazdasági kérdéseket fognak tárgyalni, állítólag a gazdasági kérdések teljes kikap­csolásával. Közvetlenül a konferencia után ér­kezik Belgrádba Zaleski lengyel külügymi­niszter, ami ugyancsak állítólag nem jelenti Lengyelországnak a kisantanthoz való csatla­kozását. Hogy azonban lengyel barátaink po­litikája nem éppen a Bem politikája, az régen eléggé tudott előttünk. Sanghaiban a mikadó születésnapi ünne­pén a hét elején bombát dobtak a japán ka­tonai méltóságok közé. Uyeda főparancsnok, Nomura tengernagy, Sigemica követ és számos előkelőség nagyon súlyosan megsebesültek. A merénylőt, aki a koreai függetlenségi párt tagja, elfogták, de rajta kivül százával tar­tóztatták le azokat, akiket bűnrészeseknek tar­tanak. A japán-kínai békekötést, amely ugyan egyelőre csupán végleges fegyverszüneti szer­ződés, a véres merénylet ellenére csütörtökön aláírták. Az aláírást a főparancsnok és követ, kiket lakásukon ápoltak, ott eszközölték. A szerződés értelmében Japán fokozatosan eltá­volítja flottáját Sanghai elől. Ez idő szerint még 100 hadihajó horgonyoz Sanghai kikötő­jében. — Találtatott női retikül, ívpapir és boríték, gyermekcipő és harisnya, fehér törül­köző, női ing és porseprő. Igazolt tulajdonosaik a rendőrkapitányságon átvehetik. lÖűjáijástan vagy: kis igyekezettel bárki lehet zöldbéka. Légműtani kiskáté a müveit közönség számára. (Folytatás.) II. FEJEZET. Az idő és az egyén. Newton második törvénye ígyen szól: minden hatásnak ugyanakkora ellenhatás fe­lel meg. — Szegény Newton kissé maradi és szűk látókörű ember vollt, némileg szórako­zott és feledékeny, nem is pontos fizető, mint ezt a Mistlake & Co Taylors for gentlemans hírneves ovenhillei szabócég hátrahagyott nap­lóiból kiviláglik és ilyen léjvén, elfeledte az időjárási viszonylatokra eme nevezetes törvé­nyét kiterjeszteni. Korunk jelszava lévén a jogok kiterjesz­tése, itt a legutolsó perc, hogy e törvényt az időjárástan segítségével ugyanerre kitérjesz­szem. Új fogalmazásban ez így .szól: mentől jobban szidjuk az időjárást, annál rosszabb. Sajnos, az időjárás szidásában általáno­san az ember mint önálló téridom jár elöl, alkalmat adván iaz időjárásnak, hogy a New­ton által a fejére hullott totyakörte szétloccsa­nása miatt előállott hirtelen haragban a kollé­giumbéliek legnagyobb megbotránkozására ki­terjesztett formuláját sűrűn alkalmazza. Belegondolva a helyzet rendkívül ki­élezett voltába, fel kell tételeznünk, hogy az időjárásban, mint hipotétice eszmélkedő erő­egyedben bizonyos dac fejlődött ki, épen az idézett newtoni törvénynél fogva. Végtére az időjárás türelme sem egészen birkái és — mert épen a jogok kiterjesztését irta jelen századunk enhomlokára — adassék meg az'időjárásnak is az ,a jog, hogy a reá szórt szidalmak csekély viszonzásaképen így feleljen: juszt is. Már itt meg kell jegyeznem, hogy az időjárás ezen felfogásával nem áll elszigetel­ten a térbeli létezőségek hogy úgy mondjam óceánjában. Mert példának okáért a tókerti ember­egyed ippen ölöget szidja az illetékeseket, , tehátlan ennekokáért nem is lesz ott műút, I hogy a heraklitról és aszfaltról ne is beszél­I jek, soha de soha, mindaddig, mig jelen idő­j járástan első fejezetében lefektetett, az örök i változás tényállapotit merész színekkel festő i törvény értelmében a tókerti hangadó egyén­| képletek mint térbeli alakzatok eme fent vá­I zolt szidalmazó orientációja ellenkező irá­nyúvá nem változik. Ámbár hiszen azon hatás, amelyet a tókerti létezőségek fenti tárgyban kifejtett te­vékenysége által előidézett légmozgás mint hatás — melynek ereje a távolság négyzetével fordítottan arányos — nem túlságos, semmi esetre sem mérhető össze a Délamerikában di­vatos tornádóval avagy az indiai viperák és magnóliafák fejeit eny;hén simogató mon­szunnal. De azonban az időjárástan alább ki­fejtendő és rendkívül alapos meggondoláso­kon nyugvó, illetve mozgó, szintén elsőrendű fontossággal biró törvénye értelmében a leg­kisebb hatások sem múlnak el visszahatás nélkül, ennek következtében úgy az időjárás­ban, mint bármely térelemben kifejlődhetik bizonyos kártékony dactünemény, akár egy­szer közölt nagyobb, vagy gyakran intézett, de sűrűn esedékes kisebb hatások következ­tében. A gondolkodó ember — és ki tilthatná meg az embernek, hogy ha épen akar, gon­dolkodjék, — én se tiltom, még jelen kor­szakát építő művem szempontjából sem, bár jobban teszi, ha nem gondolkodik, mert gon­dolkodás közben sok minden eszébe jut az em­! bernek, ami jobb volna, ha nem volna, te­szem fel az adó, a husoskönyv és a speceráj­kontó — tehát a gondolkodó ember bizonyos ellenmondásokat fedezhet fel itt, amelyek mintha megrendítenék, illetve mozgásában aka­dályoznák eme csodás newtoni elvet. Mert rohamosan merész ember volna, aki hangoztatni nem átallaná, hogy a vesz­prémi úton térbeli elhelyezkedést nyert mind­két nembeli ifjúság, középkorúság és öregség a dicshimnuszok áradatát zúdítaná avagy va­laha is zúdította volna azok felé, akik geomet­riai helyet kerestek és találtak a fentvázolt I veszprémi út mindkét oldalán sima aszfalt­képződmények, keramitránook és makadám­domborlatok elhelyezésére. Mégis van ott úgy aszfalt, mint keramit és makadám, sőt fel­találhatók a csatornázás és vízvezeték bizo­nyos csökevényei is. Nem kérem. Ott sem azért mozdulnak el a régi vár nyomain kisarjadt magasabb kép­zésű háztömegek irányában a légoceán mole­kulái, mintha a hangokká átalakult belső meg­elégedés érzeteit kellene szállítaniok azok fü­leibe, akiknek a fent érintett s mondhatom, ez­esetben kínosan érintett jogkiterjesztés mint jelszó következtében okuk volt szilárd konkré­tumokat elhelyezni az alsóváros ősi gyep- és tarackszőnyegein. Hanem egészen mást. — Nem fontos, hogy mit. Hát akkor mi ez? Mondja a gondol­kodó ember. Ez kéremalássan kivétel. Kivétel a sza­bály alól. És mivel Kant-Laplace szerint és külö­nös tekintettel a harminchármas bizottság il­letményfaragó művészetére, a kivételek erősí­tik meg a szabályt, nyilvánvaló és megdönt­hetetlen a jelen fejezet derekát, erősségét, oszlopát alkotó törvényünk: mentül jobban szidjuk az időjárást, annál rosszabb. Ugyancsak jogkiterjesztéssel kell él­nünk a nem önálló tériségek időjárásellenes magatartásának vizsgálatánál is. Mert teszem, ha a csorda szomjában a felső légrétegek irányában feltartott fejjel bőg eső után — behemóti bömbölésével képes elzavarni a lát­határ szélén dagadó felhőket. Itt önként felmerül a kérdés: mikép vi­selkedjék tehát az okos téralakzat, hogy az itt 'vázolt kellemetlenségek mellőzése kilátásba jöhessen? Erről következő alkalommal leszek bátor a III, fejezetben nyilatkozni, melynek címe leend: Mitévők Legyünk tehát? (Folyt, köv.) SPORT. Kinizsi—TAC 2:0 (1:0). Bajnoki. Biró: Koch. Remek tavaszi napsütésben mintegy 2000 főnyi közönség volt kíváncsi az egymás­után négy győzelmet arató Kinizsi csapatára. A győzelem ezúttal sem maradt el, a közön­ség mégis elégedetlenül távozott, mert az előző eredmények alapján többet várt a jelen­leg a bajnokság negyedik helyén álló Kinizsi csapatától. Pedig a közönség egy kis forma­hanyatlásra el lehetett volna készülve; négy győzelem egymásután még a legjobb csapato­kat is visszaveti egy időre s ez alól a Kinizsi sem lehet kivétel. De csalódott a közönség azért is, mert a győzelmek hatása alatt sok-" kalta többet várt a csapattól, mint amit az adni tudott. Hátrányára volt még a csapatnak a korai kezdés is, mert a nagy meleg a játéko­sokat bágyadttá és fáradttá tette, de a legna­gyobb oka a gyenge játéknak Bolla hiánya Volt, aki nélkül nem volt, aki a csatársort Összefogja és irányítsa. Kinizsi-támadásokkal indul a játék és a gyengén játszó tatai csa­pat teljesen beszorul. A Kinizsi azonban csak a félidő közepén tud elérni egy potya gólt Tarr iveit lövéséből, amit a TAC kapusa el­Inéz. A tatai csapat erőtelen támadásait a jóformában levő Kinizsi-védelem minden ne­hézség nélkül veri vissza. A második félidő­ben a játék egészen ellaposodik, tervszerűtlen támadásokat vezet mindegyik csapat, majd a 20. percben Tarr megszerzi a második gólt is, mire mindegyik csapat belenyugszik az eredménybe s nem nagyon erőltetik magu­kat a játékosok. A Kinizsi csapata, mint mon­dottuk, nem mutatott valami jó játékot; a köz­vetlen védelem kifogástalan volt, különösen Tóth kapus és Vörös vannak elsőrangú formá­ban; de Csiszlér is szépen fejlődik. A half­sorban kellemetlenül hatott Limperger nagy visszaesése. Király és Kovács mindvégig iegyenletesen játszottak; a csatársorban csak Tarr mutatott jó játékot, a többi szürkén, sőt rosszul játszott. A tatai csapat minden lelke­sedés nélkül játszott, úgy látszik a vereségbe már előre belenyugodott; a csapat legjobbjai Takács hátvéd, Baksa centerhalf és Vollein voltak. Koch könnyű dolgát jól végezte. Perutz—Kőszeg 1:0 (0:0). Bajnoki. Biró: Boros. A Perutzgyár új játékosokkal megerő­sített csapata pompás győzelmet aratott a nagy játékerőt képviselő kőszegi csapat felett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom