Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-07-25 / 30. szám

Főiskolai Könyvtár helybenRef. INDÉNSZOMBATON Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. llöftzetéj. negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 ffBé*. Telefon 131. szám. xfcfct-üfcca 6. szám. Régi mondás, liogy a szélsőségek találkoznak. Ezt figyelembe véve, talán nem is kellene csodálkoznunk azon a berlini hiren, amely szerint volt nemzeti szociálisták, volt katonatisztek kilépve a nemzeti szociálisták táborából, csatlakoztak a kommunistákhoz és ezt az elhatározásukat a maguk régi pártjánál annak módja és rendje szerint be is jelentették. A jobb hegyről a bal hegyre lendültek át, ami nem is olyan csodálatra méltó légtornászati gyakorlat, mint amilyennek az első pillanatra látszik, mert bizony, bizony a nemzeti szociálisták is majdnem olyan államfelforgató törekvések zászlóvivői, mint ahogyan a kommunisták szétrobbantani akarják az egész régi társadalmi rendet. A mondás tehát érvényben marad: a szélsősegek ezúttal is találkoztak, mint ahogyan nem egyszer összefogtak már a parlamentben is a nemzeti szociálisták és kommunisták oly célból, hogy a polgári középpártokból és a szociáldemokratákból alakult kormánykoalíciót megbuktassák. Gondolkozni csupán ázom lehet és azon kell is, mi vihette rá ama balti grófot (mert a kilépettek vezetője Stqnbock-Fermon balti gróf!) és társait arra, ho^y az egyik szélsőségből a másikba átcsapva, azok keblére boruljanak, akiket eladdig — tekintet nélkül az időleges parlamenti összeszövetkezésekre — legvadabb ellenségeiknek tartottak. Bizonyos, hogy ebben a különös elhatározásukban nem csekély része lehetett annak a mérhetetlen elkeseredésnek^ amely ma a német lelkeket megüli.- Bizonyos, hogy akkor, mikor Franciaország, hol politika, hol financiális biztosítékok ürügye alatt egyre huzza-vonja azokat a tárgyalásokat^ amelyek tartama alatt megbénul a hatalmas német birodalom egész gazdasági élete, amikor a világ fővárosait sorba végig konferenciázzák csak azért, hogy midőn végre már eredményhez látszanak jutni, akkor mindent újra élőiről kezdjenek, akkor mindenki, aki nem az azonnali és radikális segítés mellett foglal állást, így tehát elsősorban a hatalmi gőgjében határt nem ismerő Franciaország, akarva vagy nem akarva, iazoknak az elveknek uralomra jutását készíti elő, amelyek, ha egyszer Közép-Európába is beférkőznének, megsemmisítenének mindent, amit ma Franciaország is értéknek tart,, megsemmisítenékj elsősorban azt a féltve őrzött tőkét, amelynek birtokában mer most legyőzött szomszédjával oiyan alávaló módon kibabrálni. Jó lesz tehát a kommunistává lett nemzeti szociálisták esetét a franciáknak megszivlelni. Igaz, egy fecske még nem csinál nyarat és a német nép zömének józansága a legkeserűbb megpróbáltatások ellenére sem fogja engedni, hogy Moszkva, amit régen áhít, Berlinbe átköltözzék. Ám de a nagyon feszített húr példája szintén nem utolsó példa és a német húrt már túlon-túl megfeszítették. Ha elpattan a húr, halálosan vághatja halántékon azt, aki balgatagul a végsőkig akarta azt feszíteni. Magyargencs község határában körülbelül 200 kat. holdas birtok épületekkel bérbeadó. Felvilágosítás levélben vagy személyesen: Pápa, Esterházy-út 11- szám. Az új országgyűlés megnyitása. Horthy Miklós kormányzó megnyitó beszéde. Fényes külsőségek között nyitotta meg kedden délben 12 órakor az újonnan összegyűlt országgyűlést Magyarország kormányzója, nagybányai vitéz Horthy Miklós. A kormányzó nagyszabású beszédben fejtette ki azokat az irányelveket, melyek hivatva vannak vezetni az új országgyűlést. Beszéde tulajdonképen szózat az egész magyar nemzethez^ melynek főbb részeit mindenek okulására e helyen közöljük. — A nemzet ősi erényeibe vetett bizalommal és hazafias örömmel üdvözlöm az országgyűlés tagjait! Egészen kivételes nemzeti erények: férfias erő és SZÍVÓS kitartás, a köz szempontjainak az egyéni szempontok fölé emelése, páratlan áldozatkészség, politikai bölcsesség tették képessé a magyarságot arra, ami a honfoglalás előtt egyetlen egy népnek sem sikerült: hogy a Duna völgyében szilárd alapokon nyugvó államot alkosson és ezt az elmúlt évszázadok szörnyű vérzivatarai között fenntartsa. Csorbítatlan életerejének tanúbizonysága, hogy akkor, amikor a világháború okozta nagy veszteségek és a példátlan megcsfinkíttatás következtében csak romhalmaz maradt a dicsőséges régi magyar államból: nem csüggedt el, kemény akarással fogott hozzá ^ romok eltakarításához és a nemzeti és állami élet alapjainak újjáépítéséhez. A magyarság egy évezreden át hősiesen küzdött létéért. Nemcsak a maga létét biztosította a Duna völgyében, hanem egyúttal mindenkor jelentős tényezője volt annak, hogy a haladás, a civilizáció, a nemzetek közti békés együttélés feltételei minél szélesebb és tartósabb alapot nyerjenek. Az elmúlt évtizedben vivott nehéz küzdelmek is e kettős célért folytak: megtartani és tovább fejleszteni a magyar nemzet testét, a magyar államot és egyúttal zászló vivőjeként szerepelni a civilizált nemzetek békés együttműködését célzó nagy 'emberi gondolatnak. Az egész világra kiterjedő mai súlyos gazdasági helyzet súlyos válságba sodorta egész gazdasági életünket is. Nagy nehézségekkel kell küzdenünk. Bármiként alakuljon is a jövő, csüggednünk nem szabad és nincs is reá okunk, mert tűrhetetlenül hiszem, hogy a nehézségeket a nemzet le fogja győzni és gazdasági függetlenségét, ha áldozatok árán is megőrizve, megmenti egy jobb idő számára erkölcsi és anyagi javait. A nagy gazdasági válság e nyomasztq napjaiban örömmel üdvözöljük az Északamerikai Egyesült Államok elnökének őszinte jóakarattól sugalt bátor kezdeményezését, amelylyel a népek együttérzéséinek határozott javaslat útján adott kifejezést. Biztosan reméljük, hogy ennek következtében a világgazdaság fellélekzik, az aggodalmak eloszlanak s helyreáll a kölcsönös bizalom. Reméljük, hogy a kezdeményezés oly légkört fog teremteni, amely lehetővé teszi idővel az ország részére megfelelő összegű hosszúlejáratú államkölcsön külföldön való felvételét és közgazdasági életünk hitelszükségleteinek jobb kielégítését is. Ez az államkölcsön produktív beruházásokra felhasználva gazdasági életünk talpraállítását, új munkaalkalmak teremtését és a munkanélküliség lényeges enyhítését eredményezné. Annál a szoros kapcsolatnál fogva, amelyben az államháztartás és a gazdasági élet van, a gazdasági helyzet alakulása elkerülhetetlenül kihat az államháztartásra is. A változott viszonyokhoz tehát államháztartásunk is alkalmazkodjék, mert annak egyensúlyát még áldozatok árán is feltétlenül biztosítanunk kell. A legnagyobb takarékosságra és a kiadások apasztására ennélfogva továbbra is szükség van, aminek mindenesetre hatékony eszköze marad az, hogy a megkezdett úton haladva, közigazgatásunkat egyszerűbbé és gyorsabbá tesszük. Elsősorban mezőgazdasággal foglalkozó nemzet vagyunk. A kormány minden igyekezete tehát oda irányul, hogy egyrészt mezőgazdasági feleslegeinknek piacot biztosítson, másrészt a termelők számára jobb árakat érjen el. E célok megvalósítása érdekében új kereskedelmi szerződések kötésére törekszik. Az Olaszországgal, Ausztriával és Németországgal létrejött megállapodásokon kivül folyamatban vannak a tárgyalások több más állammal is és a szerződések létrejöttétől jogosan várjuk, hogy mezőgazdaságunk válságos helyzetén könnyíteni tudjunk. Mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének belső munkatervét a világgazdasági válság leküzdésének nemzetkézi vonatkozásai fogják irányítani. Úgy a növénytermelés, mint az állattenyésztés terén a minőségi termelés megszervezése a legégetőbb feladat. Szélsőséges klimatikus viszonyaink az öntözés ügyének célirányos és fokozatos felkarolásával vizeink hasznosítását, továbbá az erdősítésnek és fásításnak tervszerű továbbfejlesztését igen fontos feladatunkká teszik. Ugyancsak fontos feladat a bortermelés válságának enyhítése. E tekintetben szükséges, hogy az állam a termelés átszervezését megfelelően támogassa. A mezőgazdasági munkások szociális viszonyainak javítása a kormánynak különleges gondoskodása tárgyát képezi. Ez irányban a munkanélküliségnek leküzdése végett munkaalkalmak teremtésére, a terméketlen területek termővé tételére, a helyes irányú nemzeti birtokpolitika lehetőségeinek célszerű kihasználására és szociális intézményeinknek a viszonyok által megszabott lehetőségek határán belül való továbbfejlesztésére törekszik. A gazdasági világválság súlyosan érinti iparunkat is, amelynek fejlődése fontos nemzeti érdek. Minthogy ipari termelésünk legnagyobb része a belső fogyasztásban talál elhelyezést, kétségtelen, hogy a mezőgazdasági népesség vásárlóerejének fokozása válik iparunk kedvezőbb alakulásának leghatalmasabb tényezőjévé. Az ipar helyzetének javítása érdekében az elmúlt' országgyűlés létrehozta az iparfejlesztési törvényt, iami lehetővé t^szi, hogy meglevő iparunkat még a fennálló vámvédelem egyes pontjainak enyhítése mellett is fenntarstuk, sőt annak fejlesztését is előmozdítsuk. Nemzetpolitikai és szociális szempontból különös súlyt helyezünk kisiparunk megfelelő támogatására és felkarolására. Beruházásokat tervez a kormány az államvasutaknál, folytatja az útépítést, előmozdítja a gazdasági vasutak és az új hidak létesítését. Ezek az intézkedések a munkanélküliség enyhítését szolgálják, s egyúttal fokozzák az ország gazdasági erejét. Mindezek az intézkedések azonban javítani fogják a kereskedelem mostani nehéz helyzetét is, amelynek orvoslása az ország talpraállításának s megerősödésének fontos tényezője.