Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-07-25 / 30. szám

Főiskolai Könyvtár helyben­Ref. INDÉNSZOMBATON Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. llöftzetéj. negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 ffBé*. Telefon 131. szám. xfcfct-üfcca 6. szám. Régi mondás, liogy a szélsőségek talál­koznak. Ezt figyelembe véve, talán nem is kel­lene csodálkoznunk azon a berlini hiren, amely szerint volt nemzeti szociálisták, volt katona­tisztek kilépve a nemzeti szociálisták táborá­ból, csatlakoztak a kommunistákhoz és ezt az elhatározásukat a maguk régi pártjánál annak módja és rendje szerint be is jelentették. A jobb hegyről a bal hegyre lendültek át, ami nem is olyan csodálatra méltó légtornászati gyakorlat, mint amilyennek az első pillanatra látszik, mert bizony, bizony a nemzeti szo­ciálisták is majdnem olyan államfelforgató tö­rekvések zászlóvivői, mint ahogyan a kom­munisták szétrobbantani akarják az egész régi társadalmi rendet. A mondás tehát érvényben marad: a szélsősegek ezúttal is találkoztak, mint ahogyan nem egyszer összefogtak már a parlamentben is a nemzeti szociálisták és kom­munisták oly célból, hogy a polgári közép­pártokból és a szociáldemokratákból alakult kormánykoalíciót megbuktassák. Gondolkozni csupán ázom lehet és azon kell is, mi vihette rá ama balti grófot (mert a kilépettek veze­tője Stqnbock-Fermon balti gróf!) és társait arra, ho^y az egyik szélsőségből a másikba átcsapva, azok keblére boruljanak, akiket el­addig — tekintet nélkül az időleges parla­menti összeszövetkezésekre — legvadabb el­lenségeiknek tartottak. Bizonyos, hogy ebben a különös elhatározásukban nem csekély része lehetett annak a mérhetetlen elkeseredésnek^ amely ma a német lelkeket megüli.- Bizonyos, hogy akkor, mikor Franciaország, hol poli­tika, hol financiális biztosítékok ürügye alatt egyre huzza-vonja azokat a tárgyalásokat^ amelyek tartama alatt megbénul a hatalmas német birodalom egész gazdasági élete, ami­kor a világ fővárosait sorba végig konferen­ciázzák csak azért, hogy midőn végre már eredményhez látszanak jutni, akkor mindent újra élőiről kezdjenek, akkor mindenki, aki nem az azonnali és radikális segítés mellett foglal állást, így tehát elsősorban a hatalmi gőgjében határt nem ismerő Franciaország, akarva vagy nem akarva, iazoknak az elveknek uralomra jutását készíti elő, amelyek, ha egy­szer Közép-Európába is beférkőznének, meg­semmisítenének mindent, amit ma Francia­ország is értéknek tart,, megsemmisítenékj elsősorban azt a féltve őrzött tőkét, amely­nek birtokában mer most legyőzött szomszéd­jával oiyan alávaló módon kibabrálni. Jó lesz tehát a kommunistává lett nemzeti szociális­ták esetét a franciáknak megszivlelni. Igaz, egy fecske még nem csinál nyarat és a német nép zömének józansága a legkeserűbb meg­próbáltatások ellenére sem fogja engedni, hogy Moszkva, amit régen áhít, Berlinbe átköltöz­zék. Ám de a nagyon feszített húr példája szintén nem utolsó példa és a német húrt már túlon-túl megfeszítették. Ha elpattan a húr, halálosan vághatja halántékon azt, aki bal­gatagul a végsőkig akarta azt feszíteni. Magyargencs község határában körülbelül 200 kat. holdas birtok épületekkel bérbeadó. Felvilágosítás levélben vagy személyesen: Pápa, Esterházy-út 11- szám. Az új országgyűlés megnyitása. Horthy Miklós kormányzó megnyitó beszéde. Fényes külsőségek között nyitotta meg kedden délben 12 órakor az újonnan össze­gyűlt országgyűlést Magyarország kormány­zója, nagybányai vitéz Horthy Miklós. A kor­mányzó nagyszabású beszédben fejtette ki azo­kat az irányelveket, melyek hivatva vannak vezetni az új országgyűlést. Beszéde tulajdon­képen szózat az egész magyar nemzethez^ melynek főbb részeit mindenek okulására e helyen közöljük. — A nemzet ősi erényeibe vetett biza­lommal és hazafias örömmel üdvözlöm az or­szággyűlés tagjait! Egészen kivételes nemzeti erények: fér­fias erő és SZÍVÓS kitartás, a köz szempontjai­nak az egyéni szempontok fölé emelése, pá­ratlan áldozatkészség, politikai bölcsesség tet­ték képessé a magyarságot arra, ami a honfog­lalás előtt egyetlen egy népnek sem sikerült: hogy a Duna völgyében szilárd alapokon nyugvó államot alkosson és ezt az elmúlt év­századok szörnyű vérzivatarai között fenntartsa. Csorbítatlan életerejének tanúbizonysága, hogy akkor, amikor a világháború okozta nagy vesz­teségek és a példátlan megcsfinkíttatás követ­keztében csak romhalmaz maradt a dicsőséges régi magyar államból: nem csüggedt el, ke­mény akarással fogott hozzá ^ romok eltakarí­tásához és a nemzeti és állami élet alapjainak újjáépítéséhez. A magyarság egy évezreden át hősiesen küzdött létéért. Nemcsak a maga létét biztosí­totta a Duna völgyében, hanem egyúttal min­denkor jelentős tényezője volt annak, hogy a haladás, a civilizáció, a nemzetek közti bé­kés együttélés feltételei minél szélesebb és tartósabb alapot nyerjenek. Az elmúlt évtizedben vivott nehéz küz­delmek is e kettős célért folytak: megtartani és tovább fejleszteni a magyar nemzet testét, a magyar államot és egyúttal zászló vivőjeként szerepelni a civilizált nemzetek békés együtt­működését célzó nagy 'emberi gondolatnak. Az egész világra kiterjedő mai súlyos gazdasági helyzet súlyos válságba sodorta egész gazdasági életünket is. Nagy nehézsé­gekkel kell küzdenünk. Bármiként alakuljon is a jövő, csüggednünk nem szabad és nincs is reá okunk, mert tűrhetetlenül hiszem, hogy a nehézségeket a nemzet le fogja győzni és gaz­dasági függetlenségét, ha áldozatok árán is megőrizve, megmenti egy jobb idő számára er­kölcsi és anyagi javait. A nagy gazdasági válság e nyomasztq napjaiban örömmel üdvözöljük az Északame­rikai Egyesült Államok elnökének őszinte jó­akarattól sugalt bátor kezdeményezését, amely­lyel a népek együttérzéséinek határozott javas­lat útján adott kifejezést. Biztosan reméljük, hogy ennek következtében a világgazdaság fel­lélekzik, az aggodalmak eloszlanak s helyreáll a kölcsönös bizalom. Reméljük, hogy a kezde­ményezés oly légkört fog teremteni, amely le­hetővé teszi idővel az ország részére megfe­lelő összegű hosszúlejáratú államkölcsön kül­földön való felvételét és közgazdasági életünk hitelszükségleteinek jobb kielégítését is. Ez az államkölcsön produktív beruházásokra felhasz­nálva gazdasági életünk talpraállítását, új munkaalkalmak teremtését és a munkanélküli­ség lényeges enyhítését eredményezné. Annál a szoros kapcsolatnál fogva, amely­ben az államháztartás és a gazdasági élet van, a gazdasági helyzet alakulása elkerülhe­tetlenül kihat az államháztartásra is. A vál­tozott viszonyokhoz tehát államháztartásunk is alkalmazkodjék, mert annak egyensúlyát még áldozatok árán is feltétlenül biztosítanunk kell. A legnagyobb takarékosságra és a ki­adások apasztására ennélfogva továbbra is szükség van, aminek mindenesetre hatékony eszköze marad az, hogy a megkezdett úton haladva, közigazgatásunkat egyszerűbbé és gyorsabbá tesszük. Elsősorban mezőgazdasággal foglalkozó nemzet vagyunk. A kormány minden igyeke­zete tehát oda irányul, hogy egyrészt mező­gazdasági feleslegeinknek piacot biztosítson, másrészt a termelők számára jobb árakat ér­jen el. E célok megvalósítása érdekében új kereskedelmi szerződések kötésére törekszik. Az Olaszországgal, Ausztriával és Németor­szággal létrejött megállapodásokon kivül fo­lyamatban vannak a tárgyalások több más állammal is és a szerződések létrejöttétől jo­gosan várjuk, hogy mezőgazdaságunk válsá­gos helyzetén könnyíteni tudjunk. Mezőgaz­dasági termelésünk fejlesztésének belső mun­katervét a világgazdasági válság leküzdésé­nek nemzetkézi vonatkozásai fogják irányí­tani. Úgy a növénytermelés, mint az állatte­nyésztés terén a minőségi termelés megszer­vezése a legégetőbb feladat. Szélsőséges kli­matikus viszonyaink az öntözés ügyének cél­irányos és fokozatos felkarolásával vizeink hasznosítását, továbbá az erdősítésnek és fá­sításnak tervszerű továbbfejlesztését igen fon­tos feladatunkká teszik. Ugyancsak fontos fel­adat a bortermelés válságának enyhítése. E tekintetben szükséges, hogy az állam a ter­melés átszervezését megfelelően támogassa. A mezőgazdasági munkások szociális vi­szonyainak javítása a kormánynak különleges gondoskodása tárgyát képezi. Ez irányban a munkanélküliségnek leküzdése végett munka­alkalmak teremtésére, a terméketlen területek termővé tételére, a helyes irányú nemzeti bir­tokpolitika lehetőségeinek célszerű kihaszná­lására és szociális intézményeinknek a viszo­nyok által megszabott lehetőségek határán be­lül való továbbfejlesztésére törekszik. A gazdasági világválság súlyosan érinti iparunkat is, amelynek fejlődése fontos nem­zeti érdek. Minthogy ipari termelésünk leg­nagyobb része a belső fogyasztásban talál el­helyezést, kétségtelen, hogy a mezőgazdasági népesség vásárlóerejének fokozása válik ipa­runk kedvezőbb alakulásának leghatalmasabb tényezőjévé. Az ipar helyzetének javítása ér­dekében az elmúlt' országgyűlés létrehozta az iparfejlesztési törvényt, iami lehetővé t^szi, hogy meglevő iparunkat még a fennálló vám­védelem egyes pontjainak enyhítése mellett is fenntarstuk, sőt annak fejlesztését is előmoz­dítsuk. Nemzetpolitikai és szociális szempont­ból különös súlyt helyezünk kisiparunk meg­felelő támogatására és felkarolására. Beruházásokat tervez a kormány az ál­lamvasutaknál, folytatja az útépítést, előmoz­dítja a gazdasági vasutak és az új hidak léte­sítését. Ezek az intézkedések a munkanélkü­liség enyhítését szolgálják, s egyúttal fokoz­zák az ország gazdasági erejét. Mindezek az intézkedések azonban javí­tani fogják a kereskedelem mostani nehéz helyzetét is, amelynek orvoslása az ország talpraállításának s megerősödésének fontos tényezője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom