Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-01-04 / 1. szám

Telefon 174. Csipkék, Telefon 174. szalagok és rövidáruk kaphatók Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehér­nemüek, harisnyák, kezíyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridiktílök, böröndök, stb. tető bizalma immár másodízben ülteti Nagy­ságodat a polgármesteri székbe. Tizenegy év előtt, amikor Polgármester úr ezt a széket először elfoglalta, sötét, nehéz felhők borították a magyar égboltot. A borzal­mas világháború négy éven át öldökölt ágyu­dörgését vészes villámcsapás követte, amely­nek bömbölő hangja megrendülést, tüzes lángja pusztítást okozott. Azután pedig a dol­gos magyar kezekre idegenből és igaztalanul vertek nehéz bilincseket, amelyeknek a lenyű­göző súlya akadályozza és bénítja meg még ma is szabad mozgásunkat isten adta erőink teljes érvényesítésében. Ezek gátolták és akasztották meg Pápa városát is korábban szépen indult békés fejlő­désében is. De polgármester úr ezekben a szo­morú és válságos időkben is mindenkor erőt meríthetett hivatali és társadalmi működéséhez abból a felemelő tudatból, hogy a köz javát célzó üdvös törekvéseiben maga mellett és maga mögött érezhette egy nagy intelligen­ciájú város érdemekben gazdag bölcs kép­viselőtestületének hatalmas segítő támogatását. Nagyságodat melegen érző nagy szivvel ajándékozta meg a teremtő. De megajándé­kozta acélos karokkal is. Éppen ezért én ez alkalommal arra kérem Polgármester urat, hogy nagy szivének szeretetében csak arra ér­demeseket részesítsen, acélos karjainak az ere- j jét pedig éreztesse mindazokon a téreken, ! amelyeken annak kifejtését a tiszta közérdek Jkivánja, sőt parancsolóan követeli is. Most, midőn itt a magam részéről és a tek. képviselőtestületi tisztújító közgyűlés ne­vében is szívesen üdvözlöm Nagyságodat, ősi szokásunk szerint azzal a mindnyájunk szivé­ből fakadt hő óhajtással adom vissza kezébe szülővárosom nemes patinával bevont sok év­százados pecsétjét és benne a joghatóság szimbólumát, hogy annak erejével és polgár­társai bizalmával vezesse Nagyságodat önmaga választotta szép, de nehéz pályáján a polgár­mesteri széken kifejtendő hivatali működésé­ben a város nagy érdekeit önzetlenül szivükön viselt puritán elődök: a Voita Józsefek, társa­dalmi és közgazdasági megerősödésünk és ha­ladásunk terén a lelket nemesítő céltudatos fáradhatatlan munkában a Zimmermann Jáno­sok, a boldog testvéri békét teremtő és fenn­tartó magasztos emberszeretet gyöngéd ápo­lásában pedig az Antal Gézák tündöklő pél­dája és ragyogó szelleme. Isten segedelmét kérem további műkö­déséhez, Isten áldását kérem Nagyságod to­vábbi munkájára! A polgármester szemmellátható elérzé­kenyiiltséggel hallgatta végig a találó szép allokuciót s reá a következő nagy tetszéssel fogadott, megkapó hangú választ adta: Méltóságos Alispán Úr! Tekintetes Képviselőtestület! Mély meghatottsággal mondok köszöne­tet a Tek. Képviselőtestületnek azért a ki­tüntető bizalomért, amellyel engem polgármes­terré újból megválasztani kegyeskedett. Ma is csak azt mondom, amit 12 esztendővel ezelőtt, első izben történt megválasztásomkor mondot­tam, hogy bizonyos aggodalommal tekintek jövő működésem elé azért, hogy vajon gyarló emberi tulajdonságaim elég erőt fognak-e tudni adni ahhöz a küzdelemhez, amely reám vár. Az a reménységem, hogy miként a múlt­ban a rendkívüli súlyos és nehéz 12 esztendő alatt Isten segítségével a képviselőtestület, polgártársaim és tisztviselőtársaim nagyértékü segítségével teljesíteni tudtam kötelességemet, úgy ezen segítségekkel a jövő nehéz feladatait is meg fogom tudni oldani. Azt, amit első programbeszédemben Ígértem, a nehéz viszo­nyok dacára legnagyobb részben teljesíteni tudtam, az annak idején aktuális közellátás kérdését és a szociális problémákat meg tud­tam oldani, a kórház létesítésére, a katonaság létszámának szaporítására, új iskolai intéz­mény létesítésére tett igéretemet be tudtam váltani és teljesíteni tudtam Istennek hála azt az igéretemet is, hogy a sok felfordulás da­cára a város belső békéje, az osztály és feleke­zeti harcok kiküszöbölése biztosítva volt. Ha túl is vagyiunk a háború sok borzalmán, a harcnak igen tisztelt uraim még nincsen vége. Ma is folyik az a legnagyobb vehemenciával a gazdasági téren és kíméletlenül szedi áldo­zatait. Recseg-ropog körülöttünk ma is minden, a gazdasági élet alapjaiban van megtámadva, olyan mélységben vagyunk, ahonnan alig tu­dunk kilátni, nem tudjuk, mi lesz és hogyan sikerül abból kijutni. De szent a meggyőződé­sem, erős a hitem, hogy Isten segítségével jobb idők fognak reánk bekövetkezni és min­den igyekezetemmel azon leszek, ezt tekintsem jövő működésem egyik legfontosabb felada­tának, ha jólétet nem is, de a mindennapi kenyeret biztosítani tudjam. Szemem előtt fo­gom tartani azokat a ragyogó példákat, akiket alispán úr őméltósága üdvözlő beszédjében elém tárt, akiknek eredményes közéleti sze­replése elpusztíthatlan emlékeket jelent a vá­ros életében, de akik közül egy még ma is élő nagyságunk és büszkeségünk, a város díszpol­gára: dr. Antal Géza nagy lelkét bizonyító működése ma is ragyogóan áll előttünk s aki­nek különösen nagy türelmét, a békés meg­értést hirdető szent eszméit mindenkor kész­séggel fogom követni. Programot adni ma is kockázatos dolog lenne. Méltóztassanak azonban megengedni, hogy miként az ejmult 12 esztendős működé­semnek alapját képezte, úgy jövő munkálkodá­somnak is az lesz a tengelye, amely körül minden ténykedésem forogni fog s amelyet programom sarkalatos pontjának fogok tekin­teni: a becsületes önzetlen emberszeretet. Azt akarom, hogy a város minden polgára azzal a tudattal léphesse ,át hivatali ; helyiségem vagy akár lakásom küszöbét, hogy becsületes szándékkal, igaz lélekkel kívánok a segítségére lenni, azzal az érzéssel távozhassák tőlem, hogy kívánságát megértő lélekkel fogadtam és minden erővel segítségére voltam. Amidőn az elnöklő alispán úr őméltó­ságát mély tisztelettel arra kérem, hogy ne csak a régi barátság jogán, de a maga hivatali pozíciójánál fogva is legyen segítségemre be­csületes munkálkodásomban, támogasson ne­héz feladatomban, azzal végzem felszólaláso­mat, amivel első programbeszédemet végez­tem, hogy e város minden polgárát munka­társul kérem magam mellé és abban a hitben, hogy a reánk váró nehéz küzdelmekben szí­ves támogatásukkal fognak segítségemre sietni, 4®8S1 "" mm AWm s-1 . > is '•& - •• ;> f/MM MI gfj|| Í1 Leszállítottuk kávéárainkat. Pörkölt kávé áraink: II. keverék 2 30 P III. keverék V 4 kg. 198 P IV. keverék */ 4 kg. 1*76 P ;V. keverék J/ 4 kg. T48 P MEIIML GtClA BT, Fióküzlet: Pápa Kossuth-u. 20. Telefon 82. mmmm Isten áldását kérem a város képviselőtestüle­tére és rajtuk keresztül a város egész közön­ségére. Következett a többi tisztviselői állások betöltése. Fel-felcsattanó éljenzés jelezte köz­felkiáltással választotta meg a tisztújító szék — az új közigazgatási törvénynek megfelelő­leg életfogytiglan terjedő hatállyal — a tiszti­kar régi érdemes tagjait és pedig jogügyi tanácsosnak dr. Uzonyi Kálmánt, közigazga­tási tanácsosnak Szokoly Viktort, műszaki ta­nácsosnak Geba Andrást, tiszti főügyésznek dr. Csoknyay Jánost, városi főjegyzőnek dr. Hermann Lászlót, I. aljegyzőnek dr. Kiss Kál­mánt, II. aljegyzőnek dr. Tomor Dezsőt, pénztárnoknak Tóth Ferencet, Ellenőrnek Faa Lajost, kiadónak Fejesné Noszlopy Annát, ik­tatónak Stankovics Gézát, közgyámi irattárnok­nak Harsányi Józsefet, községi bírónak Dienes Sándort, állatorvosnak Pápai Lajost, javadalmi hivatali ellenőrnek Gyenese Gyulát, adóügyi I. aljegyzőnek Széplaky Rezsőt, javadalmi számtiszteknek Gergye Istvánt és Kovács Ká­rolyt, javadalmi pénztárnoknak Gráf Samut javadalmi hivatali Írnoknak Mayer Gyulát és Szabó Gyulát, forgalmi hivatali számtisztnek dr. Takács Lajost, adóhivatali számtiszteknek Kiss Máriát, Fodor Lászlót, Vér Gyulát, Vitéz Pacsay Gyulát, adóhivatali Írnoknak Grünhut Matildot, számvevőségi Írnoknak Tóth Sán­dort. mindnyájukat közfelkiáltással. Szavazásra csupán két megüresedett ír­noki állásra került a sor, melyekre a kijelölő választmány hivatali szolgálatuk sorrendjében Nagy Mária, Fodor Gyula, Csajtay Ferenc, Paulik Győző és Gondol Dániel díjnokokat jelölte. A szavazatszedő bizottság elnökéül az alispán dr. Fehér Dezsőt, tagjaiul Böhm Samut, Giczi Gábort és vitéz Karcsay Bélát delegálta. Külön szavaztak mindkét állásra. Az elsőnél leadtak 72 szavazatot, ebből Nagy Mária kapott 43, Gondol Dániel 16 és Csajtay Ferenc 13 szavazatot s így az állásra Nagy Mária választatott meg. A második állásnál 66-an szavaztak és Fodor Gyula 41, Paulik Győző 25 szavazathoz jutván, Írnoknak Fodor Gyulát választották meg. Most az összes megválasztott tisztvise­lők együttes eskütétele következett. Ezt meg­előzőleg azonban az alispán tudatta azokkal a számtisztekkel, kiknek az államszámviteli ál­lamvizsgája hiányzik, hogy megválasztatásuk csak ideiglenes jellegű s kötelesek egy éven belül az előirt kvalifikációt megszerezni. Eskütétel után az alispán így üdvözölte a megválasztott tisztikart: Az eskü szózata elhangzott és én bí­zom Önökben, hogy esküjük nem pusztában elhangzott szó lesz, hanem hivatali műkö­désükben testetölt annak minden igéje, amely ajkaikat ez ünnepélyes alkalommal elhagyta. Kezüket szivükre téve monodották el előt­tünk szolgálati esküjüket. Hivatali kötelessé­geik lelkiismeretes teljesítésénél tehát hall­gassanak a szív szavára is, amely meleg érzé­seket ébreszt embertársaik ügyeinek intézé­séhez. Tekintsék a ma elnyert bizalmat féltve őrzendő drága kincsnek. Érezzék azt, — mint én — fölöttünk ragyogó napnak, amelynek fénye megvilágítja előttünk az utat, melyen haladnunk, melege pedig élteti bennünk a kötelességérzet erejét, amellyel dolgoznunk kell. Abban a hitben és reményben, hogy Önök uraim a beléjük helyezett közbizalmat teljes mértékben ki is fogják érdemelni, szív­ből üdvözlöm Önöket és működésükre s azzal szeretett városunkra a mindenható Isten bősé­ges áldását kérem. Ugyancsak üdvözlő szavakkal fordult a polgármester is az alája rendelt tisztviselői karhoz, hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy ily egyértelmű közbizalom fordult beléjük, Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom