Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-12-21 / 51. szám

Hazánkból s a nagyvilágból. Szombattól — szombatig. A képviselőházban a héten a fővárosi tör­vényjavaslatot tárgyalták. A vitában résztvet­tek Hunyady Ferenc gróf, Baracs Marcell és Gáspárdy Elemér. Utóbbi beszédjében élesen támadta a tanácsot, az üzemek vezetőségét, a nagy tisztviselői fizetéseket, ami nagy vi­hart idézett elő. A javaslat mellett Jánossy Gábor, illetve Rassay Károly beszéltek még, majd a csütörtöki ülésben Bródy Ernő, Cson­tos Imre és Propper Sándor vitatták meg pro és contra a javaslatot. Sopronban az ottani Petőfi-téren vasár­nap leplezték le a Nagy Elek ny. vatikáni követ által ajándékozott Rothermere-emlékmű­vet. Az emlékmű karcsú obeliszk, hegyében sárkánykígyó élősködik a magyar glóbusz tes­téből, a kígyóra azonban rárohan a turulmadár és tépi, marcangolja. Az obeliszk felirata: »Ezen a földön, melyet gróf Széchenyi István szelleme, gróf Bethlen István államférfiúi bölcsessége és a magyar hősök vitézsége és Sopron város hűsége szerzett vissza Magyar­országnak, emelte ezt az emléket lord Rother­merenek egy hálás magyar, emlékezésül azon önzetlen, nemes harcra, melyet Magyarország igazsága érdekében folytatott«. — A leleple­zés ezrekre menő tömeg jelenlétében történt meg. Budapesten nagy gondot okoz a munka­nélküliség problémájának megoldása. Ez idő szerint 8250 munkás áll kereset nélkül, akik­nek éppen egy negyedrésze a szellemi foglal­kozáshoz tartozik. A főváros pénzügyi bizott­sága ajánlja 48 és fél millió értékű közmunka sürgős kiadását és felkérik az államot is, hogy a végrehajtható összes állami munkák gyors kiadásával segítsen a nehéz helyzeten. Szolnokon a törvényszék mult szomba­ton hirdette ki Ítéletét abban a monstre-bűn­pörben, melynek csupa női vádlottja volt, kik Tiszazugon és környékén férjüket vagy hozzátartozóikat arzénnal vagy feloldott légy­papiroldattal megmérgezték. A bűncselekmé­nyekért, miket a vádlottak évek előtt kezdtek és folytattak, Lipka Pálnét kötél általi halálra, Holyba Károlynét, Sebestyén Bálintnét és Köteles Istvánnét életfogytiglani fegyházra ítélte a bíróság. Rómában a Vatikánban fényes ünnepsé­gek közt ülik meg XI. Pius pápa aranymisés jubileumát. A világ minden részéből össze­sereglett zarándokok sorából e héten a ma­gyar zarándokcsapat felé fordult a figyelem, melyet Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás vezetett a pápa elé üdvözlő beszéddel. Eb­ben bejelentette, hogy a magyar nemzet 1500 kötetből álló könyvtárt hozott ajándékul. Va­tikáni követünk ugyanekkor átadta kormány­zónknak a pápához intézett üdvözlő iratát. A pápa válaszában kiemelte, hogy Magyaror­szág a múltban s a jelenben is védőbástyája az európai kultúrának. Londonban az Alberthallban nagygyűlés volt az összes vallásfelekezetek képviselőinek jelenlétében a szovjet vallásüldözése tárgyá­ban. A gyűlésen lord Breutford, a volt kon­zervatív kormány belügyminisztere javaslatot terjesztett elő, melyben felhívják az angol kormányt, lépjen közbe a szovjetnél, hogy a vallásszabadság Oroszországban újból vissza­állíttassák. — Itt említjük meg, hogy az an­gol-orosz diplomáciai viszony helyreállítása óta a szovjet most küldte ki újból nagyköve­tét Londonba, akinek így alkalma van a róluk való véleményt közvetlenül megtapasztalni. Angorából orosz-török szerződés létesiil­téről adtak hirt. A szerződés szerint egyik állam sem léphet a szárazföldön vagy tenge­ren határos országgal a másik tudta nélkül megegyezésre. Egyébként a szerződés a szo­kásos barátsági és semlegességi kikötéseket tartalmazza. Bukarestben eddig a rádió magyarul is bemondta a műsort. Most ezt megszüntették, mert — mint a rádió vezetője mondta — így akarják az erdélyi magyarokat az oláh nyelvre rászoktatni. Szerencse, hogy a rádió előtt nincs országhatár s véreink jól hallhatják azt is, amit nálunk magyarul beszélnek. Telefon: 194. jövő heti műsorai: December 25., szerda. (Karácsony első napja.) Universal világattrakciók! Universal világslágerek I REGINALD DENNY legújabb világsikere: Denny benősül. Vigjátékvilágattrakció 7, mindvégig mulatságos fel­vonásban. — Főszerepben: REGINALD DENNY. Az aréna hőse. Cowboy-történet 6 bravúros, érdekfeszítő felvonásban Főszerepben Amerika legjobb lovasa: Hoot Gibson. „FOX" világhiradó. Dec. 26., csütörtök. (Karácsony második napja.) „ UFA" superattrakció I Szenzációs ünnepi műsor! A „Fehér apáca" testvérfilmje, a Mária nővér. Egy apáca gyönyörű története 8 világattrakciós feje­zetben. Rendezte: Forgács Antal. Főszereplők: IRIS ARLAN, WERNER PITTSCHAU, Zátony Kálmán, Báthory Giza és Réthey Lajos. Magyarország. Az amerikai „Fox" filmgyár rendezője Magyaror­szágon járt és a hatóságok támogatásával az ország érdekességeiről, nevezetességeiről felvételeket készí­tett; Magyarország cimen csokorba kötötte és ezeket a magyar virágokat most átnyújtja a magyar közönségnek. „UFA" világhiradó. December 27., péntek. First'National exsuperatirakciók! First-National világsikerek! Asszony, aki a férjét szereti. Biró Lajos világhírű regényének filmváltozata 10 gyönyörű fejezetben. Rendezte: Feliratok : Frank Lloyd. Fodor Sándor. SZEREPOSZTÁS: Elena BILLIE DOVE Orloff herceg . . . ANTONIO MORENO Ninette Lucy Doraine Vladimír Nicholas Soussanin Iván Béla Miklós A márki Pártos Gusztáv A színigazgató űr. Remek amerikai vigjátékvilágattrakció 8 pazar kiállítású felvonásban. Főszereplők: Greta Níssen és Jack Mulhall. December 28—29., szombat—vasárnap. „Phöbus" superattrakciók! „Phöbus" világsikerek! Minden eddigit felülmúl a világ legjobb komikusainak új filmje: Zoro és Huru a dsungelben. Vigjátékvilágattrakció 10 kacagtató felvonásban. Rendezte: Lau Lauritzen. Főszereplők: rég nem látott barátaink: ZORO és Huru. Aki két órára el akarja felejteni minden gondját-baját, az okvetlenül nézze meg ezt a filmet! A praerik kalóza. Lovasdráma 6 érdekfeszítő felvonásban. Főszerepben: R E X, a csodáló. Előzetes jelentés: Jön a legszebb magyar tárgyú vlláyfilm: Maros vize folyik csendesen. Előadások kezdete hétköznap 1/ 27 és x/29; vasár­és ünnepnap Vs3, V*5, 6, 3A8 és V2IO órakor, jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. Jegyelővétel és telefon-jegyrendelés naponta d. e. 11—12-ig, este mindenkor az előadások kezdete előtt egy órával. Az igazi. Irta: Lörinczy György. Taps, tombolás és éljenzés közben gör­dült le a függöny. A tömeg lelkéből elemi erővel tört ki az elragadtatás, abban a mosoly­gós formában, melyet csakis a teljes, tökéletes megelégedés érzése teremt. A klakőrök fölös­legesek voltak; Gyöngyvirág Kisasszony meg­hódította a közönséget. A falu és az erdő le­bilincselő bája ragyogott föl előtte a színpa­don, a legkisebb groteszk, bántó, vagy Ízlés­telen vonás nélkül. A falu modernizált idillje, ahogy a lapok már napok óta hirdették, csak­ugyan a természet naiv lelkét poétikusan egyeztette össze a kultúrember komplikált életfölfogásával. A hatás óriási volt. A pre­mierek jajongó publikuma alig akarta el­hagyni a színházat. Lassan, tétovázva höm­pölygött ki az ajtókon, s még utközben is lel­kes tapssal és kiáltozással fordult vissza. — Szerző! Szerző! De a szerző nem mutatkozott, noha a szinház intimusai ugyancsak követelték. — Kicsoda? Hogy hívják? Hol a szerző? — Ha én azt tudnám! — sóhajtott ra­vasz mosolygás közben a direktor. — Ha én azt tudnám! Nem akarták elhinni, pedig véletlenül igazat mondott. A darab úgy került hozzája, a titkos drámaírók ismeretes módján, a posta kezéből, azonban azzal az eltéréssel, hogy a szokásos harminckétoldalas magyarázó levél elmaradt mellőle. A kéziratot egyetlen sornyi irás nélkül küldték be s ez volt a szerencséje. A direktor figyelmét ez ébresztette föl. S mikor elolvasta, egyszerre tisztában volt, hogy úgynevezett kassza-darabról van szó. Hírlapi kommünikében hajszolta az ismeretlen szer­zőt, de az fülebotját se hajtotta. Akkor az­tán előadatta a darabot s a hatás még a leg­vérmesebb reménységét is fölülmulta. Most már biztosra vette, hogy a titokzatos szerző jelentkezni fog. A kockázat elől sok szerző elbuvik, de a dicsőség elől egyik se. Az elő­adás alatt folyton várta, mosolyogva kémlelve az izgatott tömeget, hogy valamelyik páholy­ban, zsöllyében, vagy éppen a kakasülőn föl­áll a szerencsés szerző, hogy összegereblyélje a babérlombokat és koszorúkat, amiket a há­lás publikum éppoly pazarul szórt a színpadra, mint a koronákat a szinházi pénztárba. De csak a direktor aratott, a szerző nem, s ez iz­gató volt. íme, egy poéta, akinek nem kell sem a taps, sem a pénz! Sem a haszon, sem a dicsőség! Ilyet még csakugyan nem látott a világ. Maga az igazgató is megzavarodott, bár szentül hitte, hogy Utas Gábor, akinek a nevét szerzőül a darabra irták, csak álnév, mely alatt valamelyik hírneves augur rejtő­zik. Aki ráér fölvenni a honoráriumokat és tantiemeket egy summában. Ak inem szereti a részletfizetést még a dicsőségből sem. A szinház környékén úgy zsongott a tö­meg, mint a méhraj, mely kitört a kaptárból, hogy új otthont keressen. Tarka csoportok kavarogtak össze-vissza. A színpadi illúziók­tól új illúziókra éheztek s azon tanakodnak, hogy hová menjenek cigányt hallgatni, pezs­gőzni, folytatni a mulatságot. Vagy a villamos kocsit várják, de eközben valamennyien a premiere érdekességeiről beszélnek. Recitál­ják egy-egy szép mondatát, vagy a dalok stró­fáit dúdolgatják. Gyöngyvirág-Kisasszony neve ott szállong szájról-szájra. S a lelkes tömeg­ben jobbra balra ődöng egy fakó emberpár, amelyik mindig félénken arrafelé pislog, ahon­nan egy-egy hangot elkaphat a diadalmas szín­darab felől. A férfi pergamenarcu, sovány kis szőke emberke, az asszonya kopottas, fa­lusi varrásu, szinte esetlen ruhában, tavalyi kalapban. Mint egy fakó verébpár, amelyik az aranytollú fácánok közé tévedt. — Hallod? — kérdezte az asszony és odasimul a férjéhez. — Mindenki erről beszél. A férfi közömbösen felel. — Igen. Tetszett nekik. Mert új, mert igaz. Pedig rosszul játszották. — Rosszul? — csodálkozott az asszony. — Te mondod ezt? Akinek annyi dicsőséget szerzett az a játék! És annyi pénzt! ügy-e, Gábor, nagyon sok pénzt kapunk? A férfi félrefordult. Megvetés, kicsiny­lés, vagy legalább is bosszúság volt a mozdu­latában. — Mindegy az, — szólt némi hallgatás után. — A fő azj hogy Gyöngyvirág-Kisasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom