Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.
1928-01-28 / 4. szám
PAPAI HÍRLAP II* MINDEN SZOMBATON. Főiskolai Könyvtár Ref. főiskola. Helyben. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésétyen. A magyar katholikus egyház fejének az ősi primási székhelyre történő bevonulása és érseki tisztébe való beiktatása ünnepnapja a magyar hazának. Az egész országból felé dobognak a szivek reménykedve, bizakodva, áhítattal eltelve. 0, kit a magyar küldöttség nem is „kezéből, de szivéből" vett át a pápának, isteni elhivatással lép erre a szomorú földre, nagy elődök örökébe, hogy áldási hozzon az egyházra, áldást a hazára. És ha kételkedett volna valaki benne, hogy a nemzet megmentése terén misszió vár reá, az az ádáz gyűlöl-, ködés, mely észak felől, amerre a magyar haza ellenségei táboroznak, fordul a mindig csak istenes dolgokban fáradt főpap felé, egyszerre meggyőzhet mindenkit róla, hogy aki magyar szivét híven őrizve éveken át a messze idegenben, magyarnak megmaradt, arra mi elbusult magyarok nagy válságaink legnehezebb perceiben is bizton számíthatunk. Nagy válságok idején, beláthatatlan küzdelmek előestéjén mindeneknél fontosabb a megpróbáltatások elviselésére martiri lélekkel kész vallásos érzés és a nemzet minden tagjának egyetértő egysége. Minden eddig elhangzott szava az új hercegprímásnak azt bizonyította, hogy tőle e két nemzetmentő legdrágább kincsünk: a vallásosság és egyetértés, méltán a legnagyobbak, remélhető. Apostoli ihlettséggel, bölcsességgel, tudással, fiatal tetterővel indulva el magasztos hivatásának útjára, áldás fog fakadni — fakadjon is áldások áldása — minden léptének nyomán. Isten segíteni fogja őt és általa megsegíti ezt a szegény, sokat szenvedett magyar nemzetet is. Városi közgyűlés. — 1928 január 23. - . A képviselőtestület e héten, hétfőn rendkívüli közgyűlést tartott, melynek összehívását főkép az alkalmazottak fizetésrendezése, a vármegyénél történt változtatások tették szükségessé. A gyűlésen dr. Tenzlinger József polgármester elnökölt, ki napirend előtt elparentálta Kőszeghy József és Polgár József elhunyt városatyákat. Bemutatta ezután a hercegprímásnak a hozzá intézett üdvözlésre küldött (lapunkban már közölt) válaszát, melyet egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktattak. Bemutatta továbbá a pannonhalmi főapátnak a hozzáküldött üdvözlésére adott válaszát, továbbá dr. Antal Géza és Karlovitz Adolfné levelét, melyben a városi jótékonysági szerv elnöki, illetve társelnöki tisztségére történt megválasztatásukat elfogadják és köszönetüket fejezik ki. Áttérve a napirendre, a tisztviselői fizetéseknek törvényhatósági jóváhagyását tudomásul vették, azon pontokat pedig, melyek nem hagyattak jóvá, névszerinti szavazással egyhangúlag a belügyminiszterhez megfellebbezték. E pontnál dr. Fehér Dezső felemlítette, hogy helyes alapon történt a fizetésrendezés, mert a különböző jutalékok eltörlése lehetővé tette, hogy városunkban a forgalmiadó behajtási illeték mélyen alatta marad más városokénak. Dr. Scheiber Jenő ez alkalomból a városunkban kivetett forgalmi adó és a bírságpénzek enormis nagyságát panaszolta fel. Dr. Fehér ezt elismerve hangsúlyozta, hogy a behajtási illeték nálunk 12%, míg másutt 45%-oí is elér. — Hozzá járult a képviselőtestület ahhoz, hogy az 1928-as költségvetés jóvá nem hagyott pontjait a tanács megfellebbezte. Elfogadták a nyugdíjszabályzat módosítását és a kegy díjak 10%-os emelését, ezt mégis azzal az eltéréssel, hogy Klára Sándorné v. jegyző özvegyének Sarudy György javaslatára 550 P helyett egyhangúlag 720 P kegydíjat szavaztak meg. A XI—IX. • fiz. o.-ba sorozottak az államnál gyorsabb előléptetésére vonatkozó határozatot, mit a törvényhatóság nem hagyott jóvá, valamint a túlórák fizetése tárgyában hozott szintén elutasító határozatot tudomásul vették, nem fellebbezik meg. Vita csupán egy pontnál volt, az előkészítő bizottságok azon javaslatánál, hogy a városi pénzek mely pénzintézeteknél és milyen arányban helyeztessenek el. A tanács %-nak a Pápai Takaréknál, %-nak a Pápai Hitelbanknál, 1 %-nak a Leszámítoló Banknál és 1 B/ 8nak a Hitelszövetkezetnél leendő elhelyezését javasolta. Ezzel szemben Keresztes Gyula % szerinti egyenlő megosztást javasol, megemlítve, hogy a Hitelszövetkezet nagyobb kamatot ígért, ezt javasolta Sarudy György, Kiss Zsigmond, ellenezte dr. Scheiber Jenő, utalva arra, hogy az elhelyezésnek az alaptőke arányában kell történnie, mig a polgármester annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a város pénzét és pedig bármekkora összeget, bármikor, azonnal visszakaphassa. A közgyűlés névszerinti szavazással 15 szóval 7 ellen Keresztes Gyula javaslatát fogadta el. Napirend után Keresztes Gyula a miatt interpellált, mert az új piacon a zöldségárusítóknak nem jutott elég hely, vitéz Karcsay Béla pedig a piachoz való kocsiközlekedést tette szóvá. A polgármester válaszában előadta, hogy a most szerzendő tapasztalatok alapján fognak tavaszra, amikor egyébként a Tapolca beboltozásával is javul a helyzet, a végleges elhelyezkedés tárgyában intézkedni. A választ interpellálók tudomásul vették s ezzel a közgyűlés véget ért. Szakértői vélemények. Iglauer István és Hanauer Jenő, mint a vármegyei villamos szövetkezet szerződési tervezete s az ezzel kapcsolatos ügyekben a város pénzügyi bizottságának javaslatára felkért szakértők, szakértői véleményüket e hét folyamán megküldötték a városnak. Munkálatuk 24, illetve 33 folio-oldalra terjed és így csupán lényeges tartalmuk rövid ismertetésére szorítkozhatunk, annál is inkább, mert a két, egymással ellentétes szakvéleményt a város vezetősége amúgy is kiadta Stark Lipót, a fővárosi villamos művek ny. vezérigazgatójának, aki a maga szakvéleményének megküldését e hét végére helyezte kilátásba. Iglauer István szakvéleményében előadja, hogy már a telep tervezésénél figyelembe vették, hogy az a világítás terjedésével belátható időn belül forgóáramot szolgáltató teleppé fog átalakulni, amely időpontot immár elérkezettnek látja. A hálózat egyenáram mellett továbbra nem terjeszthető, az áramveszteség aránylag nagy, a feszültségmegosztás a perifériákon nem kielégítő. Akár maga termel a város, akár mástól várásol, a forgóáramra kell áttérnie. A telep ily célra történő átalakítását, a jelenlegi gépek átalakításán kívül, egy 350 Kw teljesítményű új turbógenerátor beállítását, kazánház átalakítását, gépház bővítését összesen 440.000 pengő költséggel irányozza elő. A termelés költségei per Kw óra termelés 20 fillért, per értékesített Kw óra 28 fillért tennének ki a jelenlegi 42 6 fillérrel szemben, az új beruházások amortizációjára és évi feleslegre 112.700 P maradna fenn, amellett, hogy a közvilágítás továbbra is ingyenes volna. A helybeli textilgyárral való kooperatív működést csak úgy tudná elképzelni, hogy a város is adna a textilgyárnak és viszont az is a városnak áramot. Ezzel el lehetne kerülni a telep kibővítését. Az ügyről azonban csak a textilgyár üzemének beható vizsgálata után tudna nyilatkozni. Áttérve arra az esetre, ha a város nem maga termel és nem kooperatív úton látja el árammal magát, hanem idegen termelőtől vásárol, beszél a vármegyei villamos szövetkezet szerződéstervezetéről. A tervezetből nem látja azt, hogy a szövetkezet maga termel-e, vagy csak közvetít, mert a város eddig első kézből kapta az áramot, ezután pedig harmadik kézből kapná. Hiány az, hogy a tervezet nem mondja meg, honnan, mely irányból vezeti be az áramot, tehát az árak nem tényleges kalkuláció eredményei, hanem csak a jelenlegi pápai előállításhoz viszonyították. Érdemlegesen csak az esetben volna tárgyalható, ha az áramfejlesztő telep helyét tudnók s ha biztosítva volna, hogy a két oldalról történő bevezetés két külön telepről történik. Egyéb pontjait a tervezetnek, így főkép a 25 évi lekötöttséget nem tartja elfogadhatóknak. Egyébként a saját telep kibővítését pénzügyileg is előnyösebbnek tartja. Elvileg azért nem találja elvetendőnek a szerződésben kinált megoldást, de ajánlja, hogy várjon a város a döntéssel, a „Trust" már Celldömölkig jött 22.000 volt feszültségü vezetékével, ugyanez a társaság Fűzfőn is telepet épített, a két vezeték itt találkozhatnék. A győri ipartelepek hasonló feszültségü vezetékkel már Gecse- Gyarmatig értek el. Ezután röviden megfelel a pénzügyi bizottság tagjainak kérdéseire. Befejezésül arról emlékezik meg, hogy mikor a jelenlegi felepet tervezte, 200 magánfogyasztó volt csak kombinációba vehető s ma 2300 fogyasztó van és 80 motor van bekapcsolva. Kifejezést ad annak az óhajának, hogy mikor a telep ma sorsdöntő pontra jutott, hasonló szerencsés megoldást fog találni. Hanauer Jenő, a másik szakértő a tervezetre vonatkozó szakvéleményét már tudvalevőleg korábban megadta. Most ő csak a feltett kérdésekre felel, feleletei közül azokat közöljük, amelyek elvi jelentőségűek. A forgóáram és egyenáram összehasonlításánál a forgóáram előnyét a nagyobb távolságra elvezethetése és egyszerűbb, olcsóbb motorok alkalmazásában találja, ezzel szemben az egyenáramnál szerződés esetén az alapdíj olcsóbb, a vásárlási költség kevesebb, az átmenet simább és a jelenlegi telep tartalékul megmarad. A jelenlegi telepnek forgóáramuvá átalakítását, mint nagyon költségeset, ellenzi, teljesen új villamosgépek, kapcsolók, egyéb berendezések kellenének, gőzgépeket, kazánokat kellene kicserélni. Az összbefektetést 900.000 P-re becsüli, amit a tüzelőanyaggal való megtakarítással fedezni nem lehet. A telep rekonstruálását ELISABETH BERGNER minden mozdulata megbűvölő muzsika! Minden jelenetének kerete csodálatos festmény!