Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-01-28 / 4. szám

PAPAI HÍRLAP II* MINDEN SZOMBATON. Főiskolai Könyvtár Ref. főiskola. Helyben. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésétyen. A magyar katholikus egyház fe­jének az ősi primási székhelyre történő bevonulása és érseki tisztébe való be­iktatása ünnepnapja a magyar hazának. Az egész országból felé dobognak a szi­vek reménykedve, bizakodva, áhítattal eltelve. 0, kit a magyar küldöttség nem is „kezéből, de szivéből" vett át a pá­pának, isteni elhivatással lép erre a szo­morú földre, nagy elődök örökébe, hogy áldási hozzon az egyházra, áldást a ha­zára. És ha kételkedett volna valaki benne, hogy a nemzet megmentése te­rén misszió vár reá, az az ádáz gyűlöl-, ködés, mely észak felől, amerre a ma­gyar haza ellenségei táboroznak, fordul a mindig csak istenes dolgokban fáradt főpap felé, egyszerre meggyőzhet min­denkit róla, hogy aki magyar szivét hí­ven őrizve éveken át a messze idegen­ben, magyarnak megmaradt, arra mi el­busult magyarok nagy válságaink legne­hezebb perceiben is bizton számíthatunk. Nagy válságok idején, beláthatatlan küz­delmek előestéjén mindeneknél fontosabb a megpróbáltatások elviselésére martiri lélekkel kész vallásos érzés és a nemzet minden tagjának egyetértő egysége. Min­den eddig elhangzott szava az új herceg­prímásnak azt bizonyította, hogy tőle e két nemzetmentő legdrágább kincsünk: a vallásosság és egyetértés, méltán a leg­nagyobbak, remélhető. Apostoli ihlettség­gel, bölcsességgel, tudással, fiatal tetterő­vel indulva el magasztos hivatásának út­jára, áldás fog fakadni — fakadjon is áldások áldása — minden léptének nyo­mán. Isten segíteni fogja őt és általa megsegíti ezt a szegény, sokat szenvedett magyar nemzetet is. Városi közgyűlés. — 1928 január 23. - . A képviselőtestület e héten, hétfőn rend­kívüli közgyűlést tartott, melynek összehívását főkép az alkalmazottak fizetésrendezése, a vár­megyénél történt változtatások tették szükségessé. A gyűlésen dr. Tenzlinger József polgármester elnökölt, ki napirend előtt elparentálta Kőszeghy József és Polgár József elhunyt városatyákat. Bemutatta ezután a hercegprímásnak a hozzá intézett üdvözlésre küldött (lapunkban már kö­zölt) válaszát, melyet egész terjedelmében jegy­zőkönyvbe iktattak. Bemutatta továbbá a pannon­halmi főapátnak a hozzáküldött üdvözlésére adott válaszát, továbbá dr. Antal Géza és Kar­lovitz Adolfné levelét, melyben a városi jóté­konysági szerv elnöki, illetve társelnöki tiszt­ségére történt megválasztatásukat elfogadják és köszönetüket fejezik ki. Áttérve a napirendre, a tisztviselői fize­téseknek törvényhatósági jóváhagyását tudomá­sul vették, azon pontokat pedig, melyek nem hagyattak jóvá, névszerinti szavazással egy­hangúlag a belügyminiszterhez megfellebbez­ték. E pontnál dr. Fehér Dezső felemlítette, hogy helyes alapon történt a fizetésrendezés, mert a különböző jutalékok eltörlése lehetővé tette, hogy városunkban a forgalmiadó behajtási illeték mélyen alatta marad más városokénak. Dr. Scheiber Jenő ez alkalomból a városunk­ban kivetett forgalmi adó és a bírságpénzek enormis nagyságát panaszolta fel. Dr. Fehér ezt elismerve hangsúlyozta, hogy a behajtási illeték nálunk 12%, míg másutt 45%-oí is elér. — Hozzá járult a képviselőtestület ahhoz, hogy az 1928-as költségvetés jóvá nem ha­gyott pontjait a tanács megfellebbezte. Elfo­gadták a nyugdíjszabályzat módosítását és a kegy díjak 10%-os emelését, ezt mégis azzal az eltéréssel, hogy Klára Sándorné v. jegyző özvegyének Sarudy György javaslatára 550 P helyett egyhangúlag 720 P kegydíjat szavaz­tak meg. A XI—IX. • fiz. o.-ba sorozottak az államnál gyorsabb előléptetésére vonatkozó ha­tározatot, mit a törvényhatóság nem hagyott jóvá, valamint a túlórák fizetése tárgyában ho­zott szintén elutasító határozatot tudomásul vet­ték, nem fellebbezik meg. Vita csupán egy pontnál volt, az előké­szítő bizottságok azon javaslatánál, hogy a vá­rosi pénzek mely pénzintézeteknél és milyen arányban helyeztessenek el. A tanács %-nak a Pápai Takaréknál, %-nak a Pápai Hitelbank­nál, 1 %-nak a Leszámítoló Banknál és 1 B/ 8­nak a Hitelszövetkezetnél leendő elhelyezését javasolta. Ezzel szemben Keresztes Gyula % szerinti egyenlő megosztást javasol, megemlítve, hogy a Hitelszövetkezet nagyobb kamatot ígért, ezt javasolta Sarudy György, Kiss Zsigmond, ellenezte dr. Scheiber Jenő, utalva arra, hogy az elhelyezésnek az alaptőke arányában kell történnie, mig a polgármester annak fontossá­gát hangsúlyozta, hogy a város pénzét és pe­dig bármekkora összeget, bármikor, azonnal visszakaphassa. A közgyűlés névszerinti szava­zással 15 szóval 7 ellen Keresztes Gyula ja­vaslatát fogadta el. Napirend után Keresztes Gyula a miatt interpellált, mert az új piacon a zöldségárusí­tóknak nem jutott elég hely, vitéz Karcsay Béla pedig a piachoz való kocsiközlekedést tette szóvá. A polgármester válaszában előadta, hogy a most szerzendő tapasztalatok alapján fognak tavaszra, amikor egyébként a Tapolca beboltozásával is javul a helyzet, a végleges elhelyezkedés tárgyában intézkedni. A választ interpellálók tudomásul vették s ezzel a köz­gyűlés véget ért. Szakértői vélemények. Iglauer István és Hanauer Jenő, mint a vármegyei villamos szövetkezet szerződési ter­vezete s az ezzel kapcsolatos ügyekben a város pénzügyi bizottságának javaslatára felkért szak­értők, szakértői véleményüket e hét folyamán megküldötték a városnak. Munkálatuk 24, illetve 33 folio-oldalra terjed és így csupán lényeges tartalmuk rövid ismertetésére szorítkozhatunk, annál is inkább, mert a két, egymással ellen­tétes szakvéleményt a város vezetősége amúgy is kiadta Stark Lipót, a fővárosi villamos művek ny. vezérigazgatójának, aki a maga szakvéle­ményének megküldését e hét végére helyezte kilátásba. Iglauer István szakvéleményében előadja, hogy már a telep tervezésénél figyelembe vették, hogy az a világítás terjedésével belátható időn belül forgóáramot szolgáltató teleppé fog át­alakulni, amely időpontot immár elérkezettnek látja. A hálózat egyenáram mellett továbbra nem terjeszthető, az áramveszteség aránylag nagy, a feszültségmegosztás a perifériákon nem kielégítő. Akár maga termel a város, akár más­tól várásol, a forgóáramra kell áttérnie. A telep ily célra történő átalakítását, a jelenlegi gépek átalakításán kívül, egy 350 Kw teljesítményű új turbógenerátor beállítását, kazánház átalakí­tását, gépház bővítését összesen 440.000 pengő költséggel irányozza elő. A termelés költségei per Kw óra termelés 20 fillért, per értékesített Kw óra 28 fillért tennének ki a jelenlegi 42 6 fillérrel szemben, az új beruházások amorti­zációjára és évi feleslegre 112.700 P maradna fenn, amellett, hogy a közvilágítás továbbra is ingyenes volna. A helybeli textilgyárral való kooperatív működést csak úgy tudná elképzelni, hogy a város is adna a textilgyárnak és viszont az is a városnak áramot. Ezzel el lehetne kerülni a telep kibővítését. Az ügyről azonban csak a textilgyár üzemének beható vizsgálata után tudna nyilatkozni. Áttérve arra az esetre, ha a város nem maga termel és nem kooperatív úton látja el árammal magát, hanem idegen termelőtől vásá­rol, beszél a vármegyei villamos szövetkezet szerződéstervezetéről. A tervezetből nem látja azt, hogy a szövetkezet maga termel-e, vagy csak közvetít, mert a város eddig első kézből kapta az áramot, ezután pedig harmadik kéz­ből kapná. Hiány az, hogy a tervezet nem mondja meg, honnan, mely irányból vezeti be az áramot, tehát az árak nem tényleges kalku­láció eredményei, hanem csak a jelenlegi pápai előállításhoz viszonyították. Érdemlegesen csak az esetben volna tárgyalható, ha az áramfej­lesztő telep helyét tudnók s ha biztosítva volna, hogy a két oldalról történő bevezetés két külön telepről történik. Egyéb pontjait a tervezetnek, így főkép a 25 évi lekötöttséget nem tartja el­fogadhatóknak. Egyébként a saját telep kibőví­tését pénzügyileg is előnyösebbnek tartja. Elvileg azért nem találja elvetendőnek a szer­ződésben kinált megoldást, de ajánlja, hogy várjon a város a döntéssel, a „Trust" már Celldömölkig jött 22.000 volt feszültségü veze­tékével, ugyanez a társaság Fűzfőn is telepet épített, a két vezeték itt találkozhatnék. A győri ipartelepek hasonló feszültségü vezetékkel már Gecse- Gyarmatig értek el. Ezután röviden megfelel a pénzügyi bizott­ság tagjainak kérdéseire. Befejezésül arról emlékezik meg, hogy mikor a jelenlegi felepet tervezte, 200 magán­fogyasztó volt csak kombinációba vehető s ma 2300 fogyasztó van és 80 motor van bekap­csolva. Kifejezést ad annak az óhajának, hogy mikor a telep ma sorsdöntő pontra jutott, hasonló szerencsés megoldást fog találni. Hanauer Jenő, a másik szakértő a ter­vezetre vonatkozó szakvéleményét már tudva­levőleg korábban megadta. Most ő csak a fel­tett kérdésekre felel, feleletei közül azokat közöljük, amelyek elvi jelentőségűek. A forgó­áram és egyenáram összehasonlításánál a forgó­áram előnyét a nagyobb távolságra elvezethe­tése és egyszerűbb, olcsóbb motorok alkal­mazásában találja, ezzel szemben az egyen­áramnál szerződés esetén az alapdíj olcsóbb, a vásárlási költség kevesebb, az átmenet simább és a jelenlegi telep tartalékul megmarad. A jelenlegi telepnek forgóáramuvá átalakítását, mint nagyon költségeset, ellenzi, teljesen új villamosgépek, kapcsolók, egyéb berendezések kellenének, gőzgépeket, kazánokat kellene ki­cserélni. Az összbefektetést 900.000 P-re becsüli, amit a tüzelőanyaggal való megtakarítással fedezni nem lehet. A telep rekonstruálását ELISABETH BERGNER minden mozdulata megbűvölő muzsika! Minden jelenetének kerete csodálatos festmény!

Next

/
Oldalképek
Tartalom