Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-12-10 / 50. szám

fürdőt Srtökön élután-, takában s fürdő részére 111. is fürdő 1-92 P, } iazap­íra 2 P, mekjegy Hazánkból s a nagyvilágból. Szombattól — szombatig. A kormányzó nevenapját az egész or­szágban megünnepelték. Az egyetemi ifjúság lampiónos hódoló menetben vonult fel a várba. Nagyjelentőségű volt a kormányzónak az ifjú­ság üdvözlésére adott válasza, melyben a töb­bek között ezeket mondta : „Az ifjú évek a ta­nulás évei. Erre irányuljon egész energiátok. Ne zavarjanak meg a munkában olyan intézke­dések, melyeknek hazánk fontos érdekeivel való összefüggéseit nem ismerhetitek, hanem erős munkával szerezzétek meg a tudás fegyverze­tét, hogy mindenkivel szemben sikerrel vehes­sétek fel a küzdelmet. Minden fejlődésnek egyik alapfeltétele a közrend. Minden megerősödés­nek ez és jó hirnevünk az alapja. Ezért ne csá­bíttassátok magatokat olyan útra, mely ürügyet szolgáltathat a nemzeti gondolat ellenségeinek arra, hogy a magyar ifjúságot, vagy a magyar közviszonyok rendjét különösen a külföld előtt meggyanúsítsák". Az új hercegprímást kineveztetése al­kalmából az egész országból rengeteg üdvöz­léssel keresték fel. Igen jelentős az a nyilat­kozata, melyet Rómából küldött meg, a magyar sajtó s a magyar közvéleménynek: „Nehéz missziómat azzal a körültekiniéssel szándéko­zom betölteni, amelyet a feladat és az óriási felelősség tudata megkövetel. Odaadó munkása akarok lenni egyházamnak és hazámnak, bizto­sítani óhajtom a kettő közötti harmónia fenn­tartását, mert így vélem elősegíteni katholikus híveim boldogságát. Mindazokkal a honfitársaim­mal pedig, akikkel nem a vallásközösség, ha­nem édes hazánk szeretete füz össze, a köl­csönös megértésre és békességre s az ország érdekében való együítmunkálkodásra kívánok törekedni". A képviselőházban a héten a büntető­novella tárgyalása volt napirenden. Szerdán a nagyváradi véres eseményeket tették szóvá tel­jesen egységes szellemben a kormánypárti Janka Károly és Jánossy Gábor, valamint az ellenzéki Pakots József és Rassay Károly. Közülük Janka kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a békerevizió ideje elérkezett. A felszólalásokra Vass József helyettes miniszterelnök válaszolt, kifejezve legnagyobb felháborodását s azon hi­tét, hogy a külföld is felfigyel ez eseményekre s látni fogja, hogy a békeszerződés csak reánk erőszakolt diktátum. — Genfben f. hó 5-én nyitották meg a nép­szövetségi tanács 48. ülésszakát, az elnöki tisz­tet Cseng-Loh Khina párisi követe töltötte be. A magyar-román birtokperben azt a határoza­tot hozták, hogy annak tárgyalását márciusra halasztják el, ajánlva, hogy a kormányok köz­vetlen tárgyalást kezdjenek, amire n. b. a ma­gyar kormány már korábban is hajlandó volt. Legfontosabb tanácskozási pontja lesz a jelen ülésszaknak a lengyel-litván háborús feszültség kérdése lesz. Coolidge elnök a kongresszushoz inté­zett üzenetében megelégedéssel állapítja meg Amerika kitűnő gazdasági helyzetét. Az állam­adósságok a jövő év folyamán mintegy 9 mil­liárd dollárra fognak csökkenni. Az Egyesült Államok ellenzik ugyan az Ó-világnak a fegyver­kezési versenyen alakuló politikáját, de nem mondhatnak le saját védekező eszközeikről. Ezért meg kell óvni a honvédelmet, tovább keli fejleszteni a flottát és a repülőszolgálatot. A jövő évi költségvetések negyedmilliárd dollár fölösleggel zárulnak s ezért az adókat 225 mil­lió dollárral leszállítják. (Boldog Amerika.) Nagyváradon gyűlésre jöttek össze az oláh egyetemi és főiskolai hallgatók. Voltak vagy 5000-en. A város szállásolta el, a város látta vendégeiül őket. Hálából távozásuk előtt tüntetést rendeztek Rotthermere lord ellen, a tüntetés utóbb rettenetes zavargássá fajult, ke­resztyén és zsidó magyarok ellen, amelynek folyamán rengeteg magyar cégtáblát, kirakatot megsemmisítettek, a Katholikus Kör házát fel­dúlták, Kecskeméti főrabbi lakását szétrombol­ták, őt halálra keresték, de nem találták, aztán az utcán a magyarul beszélőket inzultálták, ütötték­verték, Madas Jenő 17 éves ifjút késszurással megöltek, Weiszlovits Emil szállodást agyon­ütötték, szállodáját feldúlták. Rengeteg kár té­tele után diadallal külön vonaton vonultak el a városból. Az erdélyrészi oláh ifjúság nyilat­kozatott tett közzé, hogy a zavargásban része nincs, azt kizárólag regátbeliek rendezték. igyál KATHREINER-féle KNEIPP malátakávét Ha ezt igazán finoman akarod elkészíteni, alkalmazkodj az eredeti csomag hátlapján levő főzési utasításhoz és tartsd ezt be pontosan. x Egyszer van csak évente karácsony, akkor pedig mindenki várja az ajándékokat. Vásárlás előtt ajánlatos érdeklődni az árak iránt. Csekély összegekért vásárolhat szép, mutatós és maradandó ajándékot férfinak, nőnek és gyermeknek a Versenybazárban, Kossuth Lajos utca 19. Megtekintés vételkényszer nélkül. Malcheus doktor famulusa. Irta: Szomaházy István. A tanácsurak lehorgasztott fővel gubbasz­tottak a kis palotában, a szél keservessen siví­tott a késmárki hegyek felől, a láncos kut csikor­gott az udvaron és Goldonius doktor, király­szinü selyemposztóból készült, hosszú kabátjá­ban, komoran kilépett a beteg szobájából. A kristályüveg, melyet Jénából hozott magával, kísértetiesen csillogott a könnyárkok fölött, melyek vén szemeit határolták. — A tudomány félrevonul, mert itt már csak az Ür Jézus Krisztus kegyelme segíthet, — mondta Goldonius mester, aki Szent György napján töltötte be százkettedik esztendejét és a nép hite szerint csak azért ért meg ily tisztes kort, mert sohase vezetett asszonyszemélyt a pap elé. — Nincs segítség ? — kérdezte Seefrantz Michelius, a legöregebb szenátor, aki a tanács­üléseken a beteg polgármestert helyettesíteni szokta. A doktor kimutatott ősz fejével az ablakon, melyen túl a Szent Jakabról elnevezett székes­egyház tornya látszott. — Az ima még segíthet, de a füvek és a dekoktumok már sohase csinálnak belőle egészséges embert. Azt hiszem, sárkánykő képző­dött a beleiben, ami a vörösbor mértéktelen élvezetétől ered. Mindig mondtam, hogy ne igya kupaszámra a vörös bort! A tanácsurak aggódva néztek egymásra — ők is kupaszámra itták a vörös bort —, de e pillanatban egy furcsa alak bicegett be a kis palota ajtaján. Fiatal, hajlottorru legény volt, oly kiálló ádámcsutkával, hogy bátran ráakaszt­hatott volna egy eleven borjut. Nyest béllésü, vörös szikszói mente fityegett a vállán, a hóna alatt pedig akkora könyvet cipelt, hogy a világ minden bölcsesége belefért volna. — Üdvözlöm Kegyelmeteket az augsburgi Malcheus doktor nevében, — szólott valami fura cérnahangon, mely inkább hasonlított egy ötéves gyermek hangjához, mint egy felnőtt emberéhez, aki már nyest béllésü, szikszói mentét visel. — A tudós Malcheus doktor két­ezer év óta él a világon, mert nagy tudománya miatt nincs fölötte hatalma a halálnak se. O gyógyította ki a pfalzi fejedelmet, aki minden vízivók okulására békát nyelt s a förtelmes állat két álló hétig ott kuruttyolt a gyomrában. Szeri-száma sincs a királyoknak, hercegeknek és grófoknak, akiket Malcheus doktor talpra­állított, s ő találta ki az élet italát is, mely az örök ifjúságot biztosítja a halandó embereknek. Én csak az ő egyszerű tanítványa vagyok, aki két évig ébren tartottam a tüzeket a lombikjai alatt, de annyi tudományt én is összeszedtem, hogy kétszer huszonnégy óra alatt meggyógyí­tom a polgármesterüket. Húshagyó kedden — vagyis holnapután — akár táncra is perdülhet, ha az eféle mulatságban kedvét találja. A tanácsurak néma csodálkozással hall­gatták ezt a furcsa beszédet, de Goldonius doktor, mint egy sebzett kandúr, mérgesen oda­perdült a jövevény elé. — És a tudományodat ebben a nagy könyvben hordod? — kérdezte fitymálva. — Ebben, igenis, mert ezt a nagy könyvet, ha épen tudni akarod, maga Malcheus doktor irta tízezer éjszakán keresztül, a boszorkány­konyhájában. — És mi történik veled, ha a tudományod kudarcot vall ? A hosszú legény kifelé mutatott vékony ujjával a városház udvarára. — Mi az a nagy kerék ott a láncoskut mellett? Seefrantz Michelius fenyegetőleg emelte föl hófehér oroszlánfejét. — Avval töri össze a hóhér a gonosztevők csontjait, amennyiben a nemes tanács nem az egyszerű akasztófát mondta ki a fejükre. Épen tegnap töretett kerékbe az istentelen Pujkó János, aki két év óta fosztogatta a szepességi váro­sokat. A szikszói mentés legény megnyugodva bólintott, aztán ezt mondta: — Tegyetek velem egy próbát, ez már se nem árt, se nem használ. Ha embert csinálok a betegből, kifizettek a kezemhez tiz körmöci csikót, ha nem, akkor kerékbe töretitek a csont­jaimat, mint a Pujkó Jánosét. Álljátok az alkut? — Álljuk! felelt Seefrantz Michelius, mi­után előbb a többi tanácsurral összenézett. Malcheus doktor famulusa ekkor kivette hóna alól a nagy könyvet s egy darabig gon­dolkozva sillabizált benne. Goldonius doktor tilokban belenézett, de hirtelen félrekapta a fejét, mert oly furcsa és szörnyűséges ábrázo­latok voltak benne, hogy árva hajszálai ijedté­ben az ég felé meredtek. Milyen nap van ma ? — kérdezte a messze földről jött legény. ' — Szent Polykárpius napja, — mondta az egyik tanácsúr, aki az aranyhimzés nemes mesterségét űzte. — Rossz nap, nagyon rossz nap, s Malcheus doktor szerint, akitől többek közt a szerencsét­lenségeket hozó napok nevét is megtanultam, a beteg test gyógyítását sohase szabad meg­kezdeni Szent Polykárpius névünnepén. A gyó­gyulásnak sokkal jobban kedvez Szent Román, így tehát holnapig semmit se tehetünk a beteg javára. De jobb is, mert hat napig kutyagoltam a nagy hegyek közt, s a csontjaim nagyon rá­szolgáltak, hogy végre meleg párnák közt pi­henjenek. — És ha addig meghal a beteg ? — kér­dezte Goldonius mester gúnyosan. — Nem hal meg, mert egy fekete kandúrt kötünk a ház elé, az pedig huszonnégy óráig távol tartja a halált. Most pedig adjatok innom, mert átkozottul szomjas vagyok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom