Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-11-12 / 46. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadai könyv- és papirkereskedésében. Nem első eset s lehet, nem is az utolsó, hogy ezen a helyen minden kommentár nélkül csupán azokat a szavakat közöljük, miket Bethlen István gróf valamely nevezetesebb alkalomból mondott. Ezúttal örök emlékezetül, a Kossuth-törvény tárgyalásánál tartott beszédének egy részletét kívánjuk közölni és pedig nemcsak az elhangzott igék nagyszerűsége miatt, de azért is, mert — s ezt önérzettel állapítjuk meg — múlt számunk ünnepi Kossuth-cikkében mi is e helyen éppen arról a hivatásról szólottunk, melyet Kossuth emléke, „ha a cselekvés perce elérkezik" ugyanúgy fog teljesíteni, mint teljesített „a 48 dicső viharában". íme, hívőknek lelkesítésül, hitetleneknek tanulságul a Bethlen igéi: Szabad és független akart 48-ban lenni a nemzet, mint ahogy azóta egész sora a kis és nagy nemzeteknek visszaszerezte, vagy megerősítette a

r maga szabadságát és függetlenségét. És ha itt, a mi szabadságharcunkat összehasonlítom azzal, amit azóta a történelem mutatott, azt kell mondani, hogy két dologra büszkék lehetünk: büszkék lehetünk arra, hogy ezt a szabadságunkat mi nem árulással és képmutatással, hanem fegyverrel küzdöttük ki. És állítom azt is, ha a magyar szabadságharc diadallal végződött volna, akkor ez a nemzet örömén túlterjedő könnyeket sehol sem idézett volna elő, mert a magyar a maga szabadságát nem mások rovására, hanem saját függetlenségének felvirágoztatására küzdötte ki. • Katasztrófával végződött a magyar függetlenségi harc és ma az összes bölcsek könnyedén törnek pálcát a nemzet akkori vezérei felett, de elég ha azt mondom, hogy a magyar nemzet történelme telve van nehéz küzdelmekkel a magyar önállóság, a magyar integritás érdekében. Csak az a nemzet tarthatja meg szabadságát és függetlenségét, amely még túlerővel szemben is ha kell és ha elkerülhetetlen, kardot ránt és kockáztatja életét. Mert az a szabadság, az a függetlenség, amelyet mások erejéből élvez egy nemzet, tarthat ideig-óráig, de a függetlenség, amelyet vérrel vivott ki, tartós lesz és ha el is veszett, mindig vissza szerezhető. Ennek a magyar földnek minden arasznyi része nem mások ajándékából származó tulajdona a magyar nemzetnek. Ennek az országnak minden talpalatnyi földjét vérrel vívtuk ki és tartottuk meg a világ túlerejével szemben és ha van ezekben a nehéz napokban valami vigasztaló a jövőre, ez az, hogy meg van ebben a nemzetben az az erő, amelyet a múltban tanúsított. Mai ünnepünkön áldjuk a márciusi ifjak és Kossuth Lajos emlékét, mert ők voltak, akik a széjjelhulló népből egységes nemzetet teremtettek, áldjuk Kossuth Lajost, aki a nemzetet Összes társadalmi osztályait egyesíteni tudta, aki az elszegényedett, elcsigázott fajból tudott hadsereget, pénzt előteremteni, amely a harc sikeres megvívásának előfeltétele, aki apostoli lelkével, prófétai szavával egy világot tudott a magyarság mellé állítani, aki örök példát nyújtott a nemzet fiainak arra, hogy miként viseljék a sors nehéz óráit. Városi közgyűlés. — 1927 november 5. — Városunk képviselőtestülete múlt szombaton dr. Tenzlinger József polgármester elnöklésével közgyűlést tartott, melyen nem kevesebb, mint 26 tárgyat intézett el. A közgyűlés elnöki bejelentésekkel kezdődött. Először dr. Antal Géza püspök pápai lelkészi beiktatásáról emlékezett meg s javaslatára a képviselőtestület közgyűléséből is üdvözölte a városunkban állandóan letelepedett illusztris főpásztort. Majd a fővárosi Kossuthszobor leleplezésén a város részvételét jelentette be. Elparentálta ezután Rada György kanonokot, városunk szülöttét és Vadnay Szilárd vm. főorvost. Meleg szavakkal emlékezett meg a képviselőtestület két érdemes tagjának ; Kristóffy Gyulának és dr. Kapossy Luciánnak elhunytáról. Emléküket jegyzőkönyvben örökítik meg. Majd a vasúti közlekedésünkben beálló változásról szólt (erről 1. más helyütt) s a pápai munkásbiztosító pénztár hatáskörének csökkentéséről. Végül bejelentette, hogy a Hungária műtrágyagyár 2—3 évi haladékot kér a gyár berendezésére és üzembe helyezésére. Ezt az ügyet egyik legközelebbi közgyűlésre tárgyul kitűzték. A napirend első pontjaként a képviselőtestület a tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményrendezési ügyével foglalkozott, amit a törvényhatóság már másodízben nem hagyott jóvá. Az előkészítő bizottságok arra való tekintettel, hogy a városi tisztviselők fizetési osztályokban való előlépése az államiakkal szemben bizonyos korlátokhoz van kötve, részükre 50 °/

0-os illetménypótlékot, egyes főtisztviselők részére pedig kiküldetési pótdíjat javasoltak, amit a közgyűlés Sarudy György egyetlen ellenző felszólalásával szemben hatáiozattá is emelt. Csoknyay Károly főjegyzőt, teljes szolgálati éveit betöltvén, saját kérelmére nyugdíjba helyezték, érdemeit jegyzőkönyvbe iktatták, sa tanácsot felhatalmazták, hogy részére a képviselőtestület elismerése jeléül egy dísztárgyat vegyen. Ugyancsak nyugdíjazták Böröcz István nyomozó altisztet, míg Szűcs Gyula közgyámot egyhangú határozattal felkérik, hogy hivatalában további egy évre maradjon meg. A már nyugdíjazott tisztviselőkre vonatkozólag érvényesítették azt a miniszterelnöki rendeletet, mely a 65 évnél idősebbek részére 100%-°

s nyugdíjat engedélyez. Nagy vita volt a Celli út 31. sz. ház eladása körül, melyre a városi műszaki tanácsos a legtöbbet ígérőnél 50 P-vel kisebb ajánlatot tett. Az előkészítő bizottságok az árverési feltételek azon pontja alapján, hogy a képviselőtestület szabadon rendelkezik, a műszaki tanácsos részére, ki a háznak ma is lakója, javasolta a ház eladását, míg többen a legtöbbet ígérő mellett foglaltak állást. Sarudy Görgy, dr. Fehér Dezső, dr. Csarmasz Ferenc, dr. Rohonyi Nándor, Kőszeghy Jenő, dr. Sulyok Dezső és dr. Scheiber Jenő felszólalásai után 17 szóval 15 ellen az előkészítő bizottságok javaslatát fogadták el. A többi celli-úti házak eladásáról szóló szerződéseket, valamint a bérlő Perutz TestZSOLDOS MAGÁNTANFOLYAM Budapest, VII., Dohány-ucca 84. Telefon: J. 424-47. Alapítási év 1907. Előkészít polgári- és középiskolai magánvizsgákra, érettségire. — Középiskolai összevont tankönyvek, segédkönyvek, jegyzetek megrendelhetők. :-: Díjtalan felvilágosítás, prospektus. :-: véreknek átengedett területről s bérletről szóló szerződést jóváhagyták. Dr. Miklós Gézáné nyugdíjfolyósítása iránti kérelmét elutasították, mert az a meghozott fegyelmi ítélet szerint csak özvegysége esetén illeti meg. Mayer Gyula fogy. adóhivatali alkalmazottnak 100 P betegségi segélyt, Szabó Károlyné részére fia után tanulmányi segélyt utaltak ki. Köttbaum Adél diszpenzérgondnok abbeli kérelmét, hogy nyugdíjas állásba vétessék fel, pártolólag viszik a népjóléti miniszter elé. A földmives-iskolának középfokú gazdasági iskolává leendő átalakítása tárgyában beadott javaslatot dr. Sulyok Dezső, Strudy György és Keresztes Gyula felszólalásai után elfogadták, az eszme pártolása érdekében a két dunántúli mezőgazdasági kamarát megkeresik. A közgyűlés a földmives-iskola meghagyása mellett kéri a középfokú iskola létesítését. Dr. Fehér Dezső indítványára dr. Antal Géza püspöknek, mint aki e, városunk kulturális fejlődése érdekében nagy horderejű eszmét felvetette, köszönetet szavaztak. Vita volt még a Böröczky Géza által építkezése alkalmával igénybe vett terület eladási ára körül, melyet az előkészítő bizottságok négyszögölenként 76 P-ben kívántak megállapítani. Böhm Samu, dr. Kőrös Endre, dr. Sulyok Dezső, Sarudy György és dr. Fehér Dezső felszólalásai után, arra való tekintettel, hogy azon a környéken maga a város is kénytelen lesz városrendezés céljaira területeket venni, az árat a hivatalos becslés és a tanács javaslatai szerint 40 P-ben állapították meg. A Lehel-utcai utcanyitást és a Viasz-utcán földalatti csatorna építését, valamint a járványkórháznak oly módon leendő átalakítását, hogy különböző fajta járványos betegek is elhelyezhetők legyenek, egyhangúlag elfogadták. A virilisták bemutatott jegyzékét elfogadták. A tanács abbeli javaslatát, hogy a várkastélynak a Fő-tér felőli részén, az építendő államrendőrségi épület és az új állampénztár előtt, továbbá a Hal-tér északi részén a Tapolcáig és a Kuruc- és Korona-utca sarkán aszfaltjárda létesíttessék, 26 szóval 2 ellen elfogadták dr. Kőrös Endre abbeli pótjavaslatával együtt, hogy a kastély kapuja előtti rész a kath. elemi iskola aszfaltjárdájával kőkockás járdával összeköttetvén, az elemi iskolának a kastély felé eső frontja előtt is aszfaltjárda létesíttessék. E határozatnak végrehajtására a sürgősséget is kimondták. A megüresedett bizottsági tagsági helyeket a következőkkel töltötték be: Állandó választmány: dr. Scheiber Jenő és Vitéz Karcsay Béla ; állami ovoda felügyelő-bizottság: Faragó János; iparos- és keresk. tanonciskolái bizottság : dr. Fehér Dezső ; vizügyi bizottság : Sulyok József és dr. Sulyok Dezső; villamos-telepi felügyelő-bizottság: Karlovitz Adolf; pénzügyi bizottság: dr. Sulyok Dezső, Vitéz Karcsay Béla; kijelölő bizottság: Szűcs Dezső; építészeti és szépészeti bizottság: Fejes Zsigmond, dr. Kőrös Endre; községi ovoda felügyelőbizottság: Németh József; külföldi kölcsön ellenőrző-bizottság: dr. Mikolics Ferenc és dr. Sulyok Dezső; üzemi bizottság: Fejes Zsigmond. Végül két interpelláció hangzott el. Viléz Karcsay Béla arra hivta fel a figyelmet, hogy a mérnöki hivatal helyiségei szűkek és ott fontos térképek, telekkönyvi iratok szabadon hevernek. Kőszeghy Jenő pedig arra hivta fel a figyelmet, hogy a várkastély fala melletti aszfaltozás következtében a várkastély kerítését egyes részeken magasabbra kellene emelni. A polgármester mindkét ügyben kilátásba helyezte intézkedését. A közgyűlés este 3/

47-kor ért véget.