Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-11-12 / 46. szám

Csipkék, szalagok és rövidáruk kapható k Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth Lajos>ufca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehérneműek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, k alap o k, sapkák, nyakkendők, ridikiilök és bőröndök, stb. firáci forgalom Székesfehérváron át. Az a veszedelem, amelyre mi már évekkel ezelőtt és azóta ismételten felhivtuk a tenni hivatottak figyelmét, amelynek elhárítására azonban gyöngéknek bizonyultunk, hamarabb nyakunkra szakad, semmint gondoltuk volna. A Prágában megtartott menetrend-konferencia eredményeként hivatalos közlemény jelent meg, amely ezt a ránk nézve eléggé lesújtó részt tartalmazza : „A veszprémi és vasmegyei érdekeltségek régi kívánságának kielégítéseképpen, továbbá a bécsi gyorsvonatok tehermentesítése végett a budapest—gráci gyorsvonatpárt budapest—keleti pályaudvar—györ—szombathelyi vonalról a budapest—déli vasút—székesfehérvár—celldömölkszombathelyi vonalra terelik át. Emellett a Győrön át közvetített budapest—szombathely—gráci összeköttetés is fennmarad Győr és Celldömölk között új gyorsított személyvonatpár lefektetésével, a jelenlegi gyorsvonatokkal. A Budapestre 13 óra 40 perckor érkező 5. számú és a Budapestről 16 órakor induló 6. számú gyorsvonatok tehermentesítése céljából a budapest—szombathelyi vonatrészt a jövőben Budapest—Győr között nem ezekkel a vonatokkal, hanem a 16 óra 15 perckor érkező 3. számú és a 13 órakor induló 4. számú gyorsvonatokkal továbbítják. Győr és Szombathely között a mostani gyorsvonatok helyett a 3. és 4. számú gyorsvonatokhoz közvetlenül csatlakozó új gyorsvonatok viszik tovább a szombathelyi vonatrészt. Ezenkívül közvetlenül csatlakozó személyvonatokkal ezt az összeköttetést is egészen Grácig kiterjesztik s így létrejön Budapest—Grác között a második nappali közvetlen összeköttetés a következő menetrenddel: Budapest keleti pályaudvarról indul 13 órakor, Szombathelyre érkezik 18 óra 6 perckor, Grácba érkezik 22 óra 50 perckor. Ellenirányban Grácból indul 6 óra 10 perckor, Szombathelyről indul 11 óra 21 perckor, Budapestre érkezik 16 óra 15 perckor. A budapest— szombathelyi közvetlen összeköttetés azonban fenmarad az 5. és 6. számú gyorsvonatokkal is". Mint ebből látható, Pápának csak egy közvetlen gyorsvonatja lesz, ez is rossz időben, innen is, onnan is déli 1-kor fog indulni, egyéb vonatokat pedig csak átszállással használhatunk. A székesfehérvári forgalom emelkedésével idővel ezek az átszállási viszonylatok is romolhatnak, illetve megszűnhetnek. A jövő tehát nem sok jóval biztat. Egyedül a bánhidai vonalnak célszerű kihasználása segíthetne rajtunk, ami természetesen e vonal átépítése nélkül alig képzelhető. Ha van valami erőnk, azt immár e cél szolgálatába kell állítanunk. ÜZENET. Virágos évek városa, ha van benned egy lélek, ki kérdez néha engem is, hadd tudja meg, hadd tudja meg, hogy élek. Jönnöm kellett: a vállamon kinőttek már a szárnyak. Édes, szerelmes városom, úgy emlegetlek, mint a jó anyámat. Felnő a sok madárfiók s ahány

K úgy szerteszéled. Üzent u titkos végtelen s jöttem, mert legnagyobb parancs, az élet. S most köszönöm a vágyakat, a sok-sok édes álmot, a lányok drága kék szemét s mindent, mivel a két kezed megáldott. A tüzet, mely bennem kigyúlt s amelynek lángja égi; a szót, amely csodát teszen, ha Isten örök dolgait beszéli. — Otthagytalak — az életért s ha jönnek majd az árnyak, édes, szerelmes városom, úgy sírlak vissza, mint a jó anyámat. Vörösb erény, 1927 november 8. Bódás János. Budapest, IV., Váci-utca 9. Párisi modellházak nagysikerű kreációit mutatjuk be. Köpeny, délutáni és estélyi ruhamodellek állandó árusítása. ÚJDONSÁGOK. — Pápaiak a Kossuth-ünnepen. A fővárosi Kossuth-szobor leleplezésén Pápa város részéről dr. Tenzlinger József polgármester vezetésével Berkes Ágost, Faragó János, Koréin Vilmos, dr. Kőrös Endre, dr. Lakos Béla, Tóth Lajos és dr. Uzonyi Kálmán tagokból álló küldöttség vett részt s helyezte el a szobor talapzatára a város koszorúját. A református főiskola ugyanakkor külön koszorú elhelyezésével is lerótta kegyelete adóját. — Harang-avatás. Az evangélikus gyülekezet új harangjának felavatása — mint jeleztük — holnap, vasárnap délelőtt lesz. Az avatást Kapi Béla püspök fogja végezni, aki vasárnap délelőtt 3/

410 órakor érkezik Pápára a szombathelyi gyorsvonattal. A gyülekezet ünnepélyesen fogadja, s tiszteletére déli 1 órakor közebédet rendez a Sipiczky-féle vendéglőben. — — Lampérth Géza a Jókai-körben. F. hó 13-án, vasárnap, d. u. 7

26 órakor a nőnevelő-in- ^ tézet dísztermében dr. Lampérth Géza, a Petőfi- r társaság főtitkára közreműködésével előadóülést tart a következő műsorral: 1. Elnöki meg- U I nyitó; mondja dr. Antal Géza. 2. Lampérth: A — magyar nemzethez. Szavalja Szalay Gábor, bul 3. Drdla : Kubelik-szerenád, Wieniawski: Knariak; hegedűn: Nagy Julián, zongorán dr. Hermann László. 4. „Szó és tett." Dr. Szabady Béla előadása. 5. Lampérth: Petőfi Pápán; szavalja Jezerniczky Márta. 6. A pusztai sir — Heisertől; Azt a tükrös piros szivet — Murgácstól. Énekli Zawieruszynski Árpád, zongorán Brigié- — vics Irén. 7. Költemények; irta és felolvassa dr. Lampérth Géza. 8. Nemes: Daloljatok, jó magyarok ; énekli a ref. tan. kép. énekkar Ritokh István vezetésével. — Belépő-díj nincs. A tagokat és a tagokul belépni szándékozókat tisztelettel meghívja a Kör elnöksége. — Maróczy Géza Pápán. A Testvériség meghívására Maróczy Géza sakknagymester, Magyarország legnagyobb sakkreprezentánsa, akinek az idei londoni nemzetközi sakkversenyen a magyarok által elért fényes győzelmet köszönhetjük, Spath Gyula győri v., tanácsosnak, a Magyar Sakkszövetség elnökének és Chalupetzky Ferenc, a MSSz vidéki főtitkárának kíséretében ^ kedden, folyó hó 15-én az esti gyorsvonattal — Pápára érkezik. Az állomáson az illusztris ven- , déget a város vezetősége hivatalosan fogadja. 8 óra után társasvacsora a Sipitzky-féle étte- l/ó, remben. A szimultánon való részvételre f. hó 14-ig lehet még jelentkezni. Részvételi díj 3 P, diákoknak 1'50 P. A szimultánon résztvevők a részletek megbeszélése végett hétfőn, 14-én Pá este 9_ órakor a Testvériség helyiségében jön- Nyit' nek össze. A nők -ben, Irta: Sarudy György. A mohácsi vész 400 éves fordulóját tavaly kegyelettel ünnepelte a magyar nemzet. A Pápai Hirlap mult évi aug. 28-iki számában N. P. szerencsés tapintattal kereste ki „Pápa város egyetemes leirásá"-ból az akkor még élő, azóta elköltözött localis historikusunk, Kis Ernő közleményeiből a János király halálától (1540) a nemzeti fölkelés kitöréséig (1603) terjedő két emberöltő eseményeiből Martonfalvay Imre deák szereplését (1543-1585 között) és a 15 éves török háború (1591-1606.) két epizódját. (Pápa megszállása 1594-ben s visszafoglalása 1597-ben.) Martonfalvay szerepe Pápán, Török Bálint családja körül, jelentőségében túlnő a helyi kereteken s országos fontosságra emelkedik, nemcsak azért, mert egy rozzant vízvárból, amilyennek Pápát 1543-ban találta, két izben visszaverte az ostromló törököt (1543 Ulomán, 1555 Velichán béget) s közben egyszer támadólag is fellépett s Ugodnál, a szomszéd erősségek, Devecser, Tata, Győr stb. vitézeivel karöltve 500 főnyi portyázó törököt vert szét s vette el foglyaikat és prédájukat; nem is csak azért, hogy a várat kitatarozta s birtokait, mint egykor IV. Béla az egész országban, visszaszerezte s a vár védelmére fordította, a mit 1556-ban az országgyűlés is helybe hagyott, Veszprém, Sopron és Vasmegyék közmunkaerejét rendelvén még a pápai végvár védelmére, hanem főkép azért, mert ezeket az eredményeket kétségbeejtő előzmények után (Ungnád János császári tábornok az előkelőkkel és Törökné intéző tisztjével megszökött s védtelenül hagyta a rábízott várat, nyomorult jobbágyait és polgárait), a mohácsi győző, e lángeszű hadvezér, nagy Szolimán szultán hadai ellen tudta kivívni. Nem árt újra és újra rámutatni ennek a nagyeszű, az isteni igazság hódító erejéről soha kétségbe nem eső, pápai hajtásában, fiágon, nem rég kihalt magyarnak érdemeire és példájára s talán helyes volna megszerezni s a köz javára megőrizni, hasznosítani a Martonfalvay család levéltárát a női ág Pápán élő örököseitől. Eddig t. i. id. és ifj. Martonfalvay Elek apróbb közleményein kivül, épen e b. lapok hasábjain, tudtommal, csak Martonfalvay Imre deák naplója jelent meg nyomtatásban, Szopori Nagy Imre mintaszerű kiadásában, 1881ben, a Mon. Hist. Hung.-ban. Találhatunk ebben a családi levéltárban egy kis felvilágosítást arra a fogós kérdésre, miért veszett el Pápa 1594-ben, úgy, hogy 3 év múlva ötvenszeres túlerővel birták csak a ker. hadak a töröktől visszafoglalni s a zsoldosok lázadását is 1600ban tízszeres túlerővel s a leg barbárabb kegyetlenséggel fojthatták el? Méltó feladat a Pápa város monográfiáját szerkesztő bizottság számára. Mivel N. P. jubiláris nekrológjában forrásul b. Kis Ernő közleményeire hivatkozik, én is áttanulmányoztam újra a kedves, zamatos írásokat és érdekes megfigyelésekre tettem szert, nem titkolom; de valami hiányosság nyugtalaeges nított. Kis Ernő egykorú forrásokból, Istvánffy férfi Miklós Históriájából és a római pápa segítő- ha83 serege parancsnokának, Aldobrandini Ferencnek . jelentéseiből dolgozott; ezeket a jelentéseket bán akkortájban közölte a pápa levéltárából dr. i Lukcsics József (Mon. Hist. Hung.-ból), aki ?;

50 1900 VII/19-én Pápán kath. káplán volt. tűrd Kis Ernő elbeszélése szerint Aldobrandini isz

a

; után, az 1597-iki ostrom alkalmával Miksa főhg. 80 fl főhadiszállása a lovassággal Borsosgyőrön volt ; a gyalogság a tüzérséggel Tapocafőn táborozott; r a támadás tehát e két bázisról, nyugatról és délről történhetett a vár ellen. (Az 1555-iki török ostrom elbeszélésénél Kis Ernő a Szt. László kaput és a borsosgyőri kaput jelöli meg a harc szinteréül.) Ám az 1597-iki ostromnál csak a táborozás helyéről értesít, de az ostromról nincsenek pontos, helyi adatai; amiket pedig Aldobrandini után elmond, nem világosítják föl Istvánffy adatait. Helyrajz, térkép általában hiányzik a monográfiából. Tizszerhusszor elovastam Kis Ernő szövegét, világos képet mégsem tudtam magamnak alkotni a csata lefolyásáról. Kerestem felvilágosítást a Ker. Nemzeti Nyomdavállalat RT. kiadásában N. P. jubiláris nekrológja után, névtelenül megjelent „Pápa r. t. város rövid földrajza és története" cimü munkában; ennek a 15

; lapján a „Halászkapu" neve tűnt fel. Ez jelölte a város déli határát, ahol ma kőkereszt van, a Halpiaccal szemben. A borsosgyőri kaput ez a névtelen is említi, a Szemetes-tér ÉNy részén. Mivel egykorú térkép ezen kiadványban sincs, nem nagyon okosod-