Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-05-30 / 22. szám

PAPÁI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZ O IMC B ATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Klebelsberg kultuszminiszter Pápán. Gróf Klebelsberg Kúnó vallás- és közoktatási miniszter e hó 25 és 26-án Pápán volt és látogatást tett a helybeli tanintézetekben. A kultuszminiszter, ki programmjába felvette, hogy a középoktatás menetéről személyesen szerez meggyőződést, már régebben tervezte Pápára jövetelét s a minisztérium részéről ezirányú tárgyalások folytak dr. Antal Géza református püspökkel. Elhatározása azonban mégis váratlan volt, amit csak szombaton este tudattak Pápára. A kultuszminiszter titkárja, dr. SzinnyeiMerse Jenő kíséretében hétfőn reggel % 8 órakor érkezett Veszprémből — hol a múzeum megnyitásán vett részt — autón városunkban. A református nőnevelő-intézetben, hol elszállásolást nyert, dr. Antal Géza püspök és az igazgató fogadták. 7

29 órakor a tanári szobában fogadta a főiskola és a nőnevelő-intézet tanárainak együttes tisztelgését, kiknek élén dr. Antal Géza püspök üdvözölte a minisztert. Ezután mindjárt 9 órakor munkához látott, sorra végigjárta a tanítónőképző-intézet osztályait, meghallgatta a tanításokat s azután a legközvetlenebbül maga intézett kérdéseket a növendékekhez, főkép a magyar irodalom és a történet köréből. Két óra hosszat tartott vizitje, mely után 11 órakor a református főgimnáziumba ment át, hol hasonló módon szintén két órát töltött. Egy órakor megtekintette a főiskolai köztartást. A nőnevelő-intézetben elfogyasztott ebéd után a délután folyamán a kollégium gyűjteményeit, a könyvtárban rögtönzött kiállítást és szertárakat, valamint az ókollégiumi fiuinternátust és a főiskolai nyomdát tekintette meg. Fél hat órakor a nőnevelő-intézet igazgatói irodájában a helybeli hitközségek küldöttségeit fogadta. Sorban járultak elé Gerstner Ignác apát-plebános vezetésével a róm. kath., Kis József esperes vezetésével a ref., Mesterházy László lelkész vezetésével az evang. és Marton I. L. hitközségi titkár vezetésével az izraelita hitközség küldöttségei. Mindegyiküknek üdvözlésére a kultuszminiszter lekötelező szives választ adott. Ezután megtekintette a nőnevelő szertárait, internátusi helyiségeit és kertjét. Hét órakor az intézetben rögtönzött hangverseny volt tiszteletére, ének-, zene- és szavalati számokkal. Este 9 órakor ugyancsak a nőnevelőben tiszteletére vacsora volt, melyre a városi hatóság és helybeli középfokú intézetek vezetői voltak hivatalosak. Vacsora alatt Antal püspök és Tenzlinger polgármester köszöntötték fel a minisztert. Kellemes meglepetés volt, mikor 9 óra után a főiskolai énekkar lampionos szerenádat adott tiszteletére. A miniszter a tanári szoba ablakából köszönte meg a szép figyelmet. Másnap reggel 8 órakor a bencés reálgimnázium, 10 órától kezdve a róm. kath. tanítónőképző-intézet megtekintése következett. Ez intézetekben is végighallgatta a tanításokat. A zárdában szintén kis ünnepélyt rendeztek tiszteletére. Délben a bencés székházban volt ebéden, ezt megelőzőleg pedig az állami képző és áll. polg. iskola küldöttségét fogadta. Két órakor autón utazott el városunkból; a polgármester autón kisérte el a tapolcafői vízműig, melyet nagy érdeklődéssel meg is tekintett. Mint értesülünk, a kultuszminiszter az összes intézetek vezetői előtt a tapasztalt tanítási eredmény felett a legteljesebb megelégedését nyilvánította. Intézeteink a magyar közoktatásügy őrének szemében méltóknak bizonyultak Dunántúl Athénejének hírnevéhez. A vármegyei muzeum megnyitása. — 1925 május 24-én. — Fényes ünnep keretében történt meg folyó hó 24-én a veszprémvármegyei muzeum felavatása Veszprémben. Horthy Miklós kormányzó reggel 10 órakor érkezett a gyönyörűen feldíszített, ragyogóan tiszta városba. Az állomáson a vármegye és város vezetősége, díszruhás urak sokasága és katonai parádé fogadták. Sorfalat a vármegyei vitézek állottak. A megnyitó ünnep színhelye a vármegyeház gyönyörű díszterme volt, mely kicsinek bizonyult az ünneplő sokaság befogadására. A vármegyeházára érkező kormányzót dr. Bíbó Károly alispán, a törvényhatósági bizottság élén az előcsarnokban fogadta. A fölavató ünnepen előbb Rott Nándor püspök, muzeumegyleti elnök mondott a muzeum hivatásáról szóló eszmékben gazdag beszédet, utána pedig Klebelsberg Kúnó gróf kultuszminiszter a magyar kultúra fontosságáról és nemzetmentő munkájáról beszélt hatalmas szózatában. Nagy lelkesedéssel fogadták a miniszter azon bejelentését, hogy a muzeum létesítése körül nagy érdemeket szerzett Laczkó Dezső muzeumi igazgatónak a kormányzó a főigazgatói cimet adományozta. Miután Laczkó Dezső a muzeum történetét ismertette, a kormányzó megadta az engedélyt a muzeum megnyitására. A piarista gimnázium ijűságának szép éneke után az Összes jelen voltak átvonultak a muzeum épületébe s a muzeumot megtekintették. Délben a városi Petőfi-színházban kétszáz terítékű bankett volt, melyen dr. Magyar Károly főispán köszöntötte fel a kormányzót. * A muzeum-épület az Erzsébet-ligetben áll. A kétemeletes szép épület tervezője Medgyasszay István műépítész. A bejáratnál a padozat bekerített részében a Baláca-pusztai ásatásoknál felszínre került római kőpadló művészi motívumokkal díszített darabjai láthatók. Ilyen szép római mozaik az ország egyetlen muzeumában sem látható. Az erős oszlopokon nyugvó mennyezetről színes, kétágú hímzett zászlók függenek alá: a Napoleon elleni inszurrekció zászlói és néhány régi városi lobogó. A háttérben szembeötlenek Csikász Imrének, Veszprém város fiának a korán elhúnyt szóbrásznak impozáns alkotásai: Kossuth Lajos mellszobra és Kinizsi Pál buzogányos állószobra. A jobboldali kisebb terem falait a nagyvázsonyi uradalmi erdőből származó remek szarvas-agancsok diszítik. A lépcsőház két hátsó sarkában Stróbl Alajos két fehérmárvány alkotása: Ferenc József és Erzsébet királyné mellszobra. Az előcsarnok falai mentén régi magyar, török és arab fegyverek, a szabadságharc idejéből való huszár- és honvéd-egyenruhák, kardok, puskák, zászlók láthatók. Az első emelet első termében a természetrajzi és geológiai osztály. Bakonyi és balatonvidéki kőzetek százai, példás elrendezésben. Triász-, Jura- és Kréta-kori kövületek, ősemberi és ősállati csontok. Hatalmas mammuth-lapockák, fogak, agyarak. Mastodon csont. Ősemberek kőeszközei, fegyverei, primitív ipari készítményei. A szekrények fölött a falon az ősemberek életéből vett jeleneteket ábrázoló képek. Neolit-korbeli kő-, bronz-eszközök, amelyek Veszprém és Mezőkomárom környékén kerültek napvilágra. A másik teremben látható a Bakonyés Balatonvidék állatvilága. Kitömött madarak, hiúzok, vadmacskák. Kiveszőben levő vizi szárnyasok. A jobboldali termekben művészi faragású, magyar motívumokkal díszített bútorok, ládák faedények, kulacsok, botok, stb. A terem balsarkában faragott, tornyos, mennyezetes nyoszolya a XVI. és XVII. századból. Továbbá pásztor emberek bámulatosan szép faragványai. Azután kürtök, fokosok, apró faszobrok. A falakon értékes szíjgyártó munkák sorakoznak. Tarisznyák, hurkok, bőrövek, szijak, stb., mind magyar motívumokkal gazdagon díszítve. A terem közepén állványokon az európai hírű veszprémi szűrök gyönyörűen díszített példányai látható. A szűrökön olyan érdekes régi magyar motívumok díszlenek, amelyek talán csak az ázsiai tatár és baskír népeknél találhatók meg. A második emeleten mindjárt a följáró falán díszlik ugyancsak Veszprém fiának büszkesége, Nagy Sándor festőművésznek, Hunor és Magyar csodaszarvas vadászatát ábrázoló szines, hatalmas vázlata. A kép freskó formájában a magyar stílben épült veszprémi színház hátsó falát díszíti. A bejáratnál két oldalt id. Andrássy Gyula és Deák Ferenc monumentális mellszobrai. A falon Steiner Ede festőművész „Feltámadás" c. rajza. Csikász Imrének „Madonna a kisdeddel" cimü domborműve. A baloldali teremből két gyönyörű fehér szobor dereng felénk: Csikász Imre „Álló leánya" és „Ülő leányka" cimü aktjai. Mellszobor 24 van. Beszédes László „Pásztorember" c. bronzszobra, továbbá Goubina ,11. Rákóczi Ferenc Rómában" c. képe. Munkácsy: Pietája. Lotz Károly: Betlehemje. A többi termekben a magyar iparművészet remekei sorakoznak. A XVI. századból egyházi edények. XIII. századból órák stb. Azután régi érmek, pénzek, nemesi okmányok. A somlóhegyi és németbányai üveghuta gyártmányai, a XIX. századból. Körmöci, iglói edények. Miseruhák a XV. századból Mátyás korából, olasz művészek remekei. Gazdagon himezve, szőve. Aranyos püspök-botok, egyházi edények, finom művű ötvösmunkák. A XVIII. és XIX. századból való veszprémi női viseletek, csipkék, legyezők, a herendi porcellángyár csodálatosan szép és finom művészi termékei. Földszinten a muzeumi könyvtár van elhelyezve, mely most van a kifejlesztés stádiumában. WBÜLLFFIFWWMMBHHBIMI^ IBHHI GALGÓCZY MAGÁNTANFOLYAM BUDAPEST, MÁRIA TERÉZIA TÉR 3. Előkészít magánvizsgák ra, érettségire vidékieket is. Epongok, creppek, frizettek, sima és mintás ruha pooplinok, crepp de chinek, nyers-selymek, nyári mosó és gyapjú öltönyszövetek békebeli választékban és minőségekben Áruink: minőségben a legjobbak:, árban a legolcsóbbak. NYÁRI ÚJDONSÁGAINK: KRAUSZ ÉS KORÉIN DIVATÁRU HÁZÁBAN.