Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.
1919-03-01 / 9. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. \Előfizetési árak: Egész évre 20, félévre 10, negyedévre 5 K. Egyes szám ára 40 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. SZEMLE. Voulez-vous quatre Aísace ? Az a propaganda-plakát, mely a két oldalán égő Elzász mintájára a négy szélén lángban álló Magyarországot ábrázolva kérdi az életünk, vagy hatalmunk felett Ítélkezőktől: „Akartok-e négy Elzászt ?" a maga, bár jól választott hasonlatával még távolról sem közelíti meg az igazságot. Ami velünk történni akar, az százszorta erőszakosabb és jogtalanabb, mint amit 1871ben a németek a fraciákkal szemben elkövettek. A történeti évszázadok folyamán Elzász többször volt német, mint francia tartomány, a gazdacserélés ott nem volt szokatlan jelenség, s mégis attól kezdve, hogy utoljára rátette kezét a német, szünetlenül égtek a Párisból szított irredentizmus lángjai. Látva, hogy mindazok között, kik most a prédán osztozkodni Versailleban együtt ülnek, a legengesztelhetetlenebb ma is a francia, világossá válik mindenki előtt az is, hogy a világháború fölidézésében legalább annyi része van az elzászi irredentizmusnak, mint a szerajevói gyilkosságnak. Ml várhat a világra, ha most az ezer éve megszakítás nélkül egy államegységet alkotó Magyarországból részeket szakítanak ki, olyan részeket, ahol mindent, ami kultúra, legyen bár földmivelés, gyár kereskedelem, iskola, a magyar teremtette meg, olyan részeket, melyek nem magyar tagjaiban — mint azt ma már a passzív ellenállás felemelő jelenetein kivül a munkások és hivatalnokok tömegsztrájkjai bizonyítják — ép oly erősen él a tudat, hogy boldogulásukat csak az ősi kapocs megtartásában találhatják, mint ahogy a Felvidék, vagy Erdély színmagyar lakosságában. Lobogó gyilkos tüzek égnének soha nem oltható lánggal ezeken a területeken s ezek a tüzek — nem kellene hozzá újabb két emberöltő — elborítanák újból az egész világot. „Akartok-e négy Elzászt?", kérdjük mi alig-alig reménykedni merő bizonytalanságban s ők, kik hivatva lennének az örök békét megteremteni, nem hallgatva, vagy ügyet nem vetve szavunkra, rideg önzéssel készítik elő az örök háborút. Vörösmarty megrázó sorai csengenek fülünkbe: Az ember fáj a földnek. Annyi sok Harc- s békeév után A testvérgyűlölési átok Virágzik homlokán. S midőn azt hinnéd, hogy tanul Újabb bűnt forral álnokul, Az emberfaj sárkányfog-vetemény — Nincsen remény, nincsen reményi ELSŐ PAPAI SZAB0IPAR0S0K KÖZÜZEMI) TÁRSASÁGA Pápán, Széchenyi-tér és Zimmermann-ntca sarkán. Vállalkozunk minden, a szakmába vágó munkák, úgymint polgári-, papi- és egyenrukák elkészítésére lehető jutányos áron. Modern szabás! Elsőrendű munkaerők! Yárosi párt. Nem politikai pártról van szó. Oly párt létesítése lebeg szemünk előtt, amilyent hazánk más városaiban már megalakulva és működésben találunk, s amelynek egyedüli célja városuk anyagi és szellemi fejlődésének biztosítása, boldogabb jövőjének előkészítése. Hogy városunkban is szükség volna az ilyen pártra, azt nem is kell nagyon bőven fejtegetnünk. Aki ismeri a háborús évek súlyos terheit, amelyek ránk háramoltak, aki a háború után már eddig előállott és az ezután felmerülő kiadások összegét szem előtt tartja, az előtt a maga nagyságában jelenik meg a gond: vájjon hogyan és miből kerül majd ezekre fedezet? Nem merülünk-e el az adósságok egyre dagadó tengerében? Vájjon az ujjáalkotás sürgős és elodázhatatlan terhes feladatait megoldani birj juk-e? 1 Ha ölbetett kezekkel nézünk faképként magunk elé, vagy ha megijedve az Ljegymásra tornyosuló nehézségektől, már előre lemondunk a buzgó cselekvés vágyáról, vagy végül, ha egymással civódva keserítjük meg úgyis keserves órainkat s ennélfogva az alkotás helyett, a kátyúba jutás napjait idézzük fel városunkra, — akkor, bizony az előhaladás helyett a teher folytonos növekedése és ezek következményeképpen a hanyatlás előre nem látott mértékű valósága lesz úr rajtunk; Ezt az állapotot egyikünk sem kívánhatja. Sőt valamennyiünk egyedüli kívánsága csak abban összpontosulhat, hogy e város a haladás útjáról, amelyre csaknem három évtizede rálépett, le ne térjen és a háború utáni megpróbáltatások legsúlyosabb idejében lakosai megelégedettek, intézményei virágzók legyenek. Szinte öröm látni azt a nagy tervező munkakészséget, amellyel ezen újkornak, a teljes politikai szabadság korszakának hatása alatt, politikai és nem politikai pártok és szervezetek az alkotás terére akarják vinni városunkat. A tisztviselők és iparosok, valóban mesterien kidolgor zott új építkezési telepei, a rokkantak házának ügye, a közkórház létesítése, közvetlen a város körüli területek közcélra felhasználása stb. stb. mind olyan törekvések, amelyeket nemcsak dicsérnünk kell, hanem megvalósításukat teljes erővel szorgalmaznunk. És ha már a mult jobb anyagi viszonyai között is összetartásra és tervszerű megállapodásokra volt szükség egy és más alkotások teljesítése végett, mennyivel inkább kötelességünk most, e rendkívül nehéz helyzetben, oly rendkívüli nagy és terhes feladatok sikeres végrehajtása érdekében valamennyiönknek összefogni és önzetlenül, egy szívvel és egy lélekkel, vállvetett munkával állni a tettek sorompói közé. A város és lakóinak dolgai, tehát az említett tervek megvalósításának sorsa is a képviselőtestület kezébe van letéve. Amilyen lesz a képviselőtestület, olyan lesz a város jövőjének, munkaprogrammjának képe is. Életbevágó érdekünk tehát valamennyiönknek odahatni, hogy ez a testület oly tagokból álljon, akik egyrészt át vannak hatva az új kor, a liberális haladás, a szociálizálódás szellemétől és az új államforma, a köztársaság tántoríthatatlan, lelkes hivei, másrészt eddigi működésűk után elég garanciáját nyújtják annak, hogy a város boldogabb jövője érdekében tudnak is, akarnak is önzetlenül és sikeresen dolgozni. E szempontok irányítása mellett kellene egy pártnak kezébe vennie az akciót, amely a város képviselőtestületének megválasztását vezetné. Természetesen e párt minden országos politikától távol állana. Egyedüli munkaköre a város egyetemes érdekeinek előmozdítására terjedne ki. Szerény véleményünk szerint e pártot legsikeresebben akként lehetne megalkotni, ha a mostani politikai pártok vezető elemei egybegyűlnének a fenti cél megbeszélésére s ők maguk együttes akarattal körvonaloznák meg ez u. n. városi pártnak kereteit, működési körét s ők maguk állítanák össze a megválasztandó képviselőtestületi tagok szavazóiisztáját is. Jó szándék s a város nagy érdeke vezetett e sorok Írásánál, s örülnék, ha tetsző visszhangra találna e fölvetett eszmém. Gy. Oy. Egy báloldali szélütött beteg mellé ápolónő felv«tettfc Pápa, "Vásár-utca sz. a. STERNBERG hangszergyár JEfcákóczi-iit 60. szám alatti „Zenepalotájának: cimbalom-termeiben pedálos és 2 manuálés remekdaraboktól kezdve a miniatűr harmoniumokig minden fajta am erika i és európai modell rakáron. Vidékre pontos szállítás.
