Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.
1918-03-23 / 12. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 16, félévre 8, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. A Lloyd beadványa. A városunkra nagyon sérelmes csornai menetrend tárgyában a pápai Lloyd-társulat a következő beadvánnyal fordult a képviselőtestülethez : Tekintetes Városi Tanács! Pápa város képviselőtestülete a Pápacsornai vasút létesítését 100.000 korona névértékű, pénzintézetek és mások kisebb összegű törzsrészvény-jegyzései támogatták azért, hogy ezen vasút révén Pápa város iparát, kereskedelmét, forgalmát és magát a várost is fejlesszék. 4 E vasút menetrendje olykép lett megállapítva, hogy reggel 5—6 óra között indult el egy vonat innét Csornára, mely délelőtt 10 óra tájban már Pápára visszajött. Ez hozta Pápára Sopronmegye hozzánk közel lakó azon jómódú közönségét, mely szükségleteit Pápán fedezte és a délután 3 óra után induló vonattal haza utazhatott falujába. Ugyanezen vonattal lehetett Pápáról Csornára, a közbeeső 7 állomásra is menni, e helyeken és vidékén az üzleti teendőket ellátni és még aznap este Pápára vissza utazni. Ezen forgalmat a vasút létesítése óta egy garnitúra bonyolította le. Pénteken hetivásárkor reggel 7 ó. 16-kor érkezeti még egy vonat Csornáról Pápára. Ezzel utazott hozzánk a gazdag Rábavidék közönsége, itt árusította eladnivalóját és így volt megvalósítva azon cél, melyért Pápa városa, pénzintézetek és mások a tudomásuk szerint is értéktelen törzsrészvények jegyzésévei nagy áldozatokat hoztak. A világháború harmadik évében ezen vonat közlekedése olykép lett Csökkentve, hogy egy vonat reggel indult Pápáról Csornára és onnét délután 2 órakor tért vissza. E változás a forgalmat rendkívül kisebbítette, mivel a délután Pápára érkező közönség kénytelen volt itt meghálni, másnap kora reggel elindulni, mi költséges, terhes és időt rabló volt úgy, hogy igazán csak azok jöttek Pápára, kik ezt el nem kerülhették. Csornára nézve ezen új menetrend azért volt előnyös, mert mig e változást megelőzőleg a vonat Csornáról Pápára délelőtt 8 ó. 44-kor indult, tehát ott az utas a városba és vasútra menést leszámítva csak egy órát késhetett, e változás következtében Csorna városában 4 órát meghaladó ideig lehetett tartzókodni, miáltal a forgalom Pápáról egészen Csornára terelődött át és ez által Pápa város közönsége nemcsak azért károsodott rendkívül, hogy jelentékeny forgalma elmaradt, hanem elesett azon élelmiszertől is, melyet korábban a dústermő Rábavidéktől kapott és melyre most nélkülözhetlen szüksége lenne. Csorna e rovásunkra történt jelentékeny forgalomemelkedést észrevette, ügyesen használta fel azon tényt, hogy a vonatredukálás következtében a városunk közelében lakó sopronmegyei törvényhatósági bizottsági tagok aznap délután nem térhettek vissza a megyegyülésekről lakóhelyeikre és ezek segélyével községenként gyűléseztek, elhatározták: kérelmezik, mikép a vonat Pápáról félórával korábban induljon, Csornáról pedig déli 12 ó. 25 helyett délután 3 ó. 23-kor induljon, mit a máv. igazgatósága ez évi február 20-ika óta a mi jelentékeny sérelmünkre életbe is léptetett és ezzel a pápai forgalmat teljesen átterelte Csornára, mire; a Lloyd-társulat akciójáról nem tudva, a Pápai Hirlap 8-ik számában megjelent figyelemre méltó vezércikkében igen helyesen rámutatott. Teljes képtelenség, hogy az ide szokott sopronmegyei közönség Pápára jöhessen vásárolni. A vonat rendszerint este 6 órakor érkezik ide. Mire az utas Pápára beér, minden üzlet be van zárva. Másnap a vonat reggel 5 ó. 24kor indul. A közbeeső időben bevásárolni nem lehet, hanem még itt kellene tölteni az egész napot, egy éjszakát és csak harmadnap reggel lehet vissza utazni, mit a velejáró nagy költség és időveszteség miatt senki sem tesz. E bennünket elviselhetlenül károsító menet rendváltozás miatt esik el Pápa város megszokott vevőközönségének jelentékeny pótolhatlan forgalmától és nélkülözhetlen élelmiszerektől. Tekintetes Városi Tanács! Teljesen feleslegesnek tartom bővebben megokolni milyen elviselhetlen veszteség Pápa városára nézve a Rábavidék forgalmának elvesztése. Mig 1916. évi januárban Csorna vidékéről 34Q8. februárban 3^27 utas, márciusban 4543 utas érkezett Pápára, 1917 januárban 3520, februárban a rosszabb menetrend folytán csak 2046, márciusban 2141, 1918. évi januárban 2855, februárban csak 1725 utas érkezett Pápára, tehát február 20-ika óta a mostani menetrend következtében az utas 416-taI fogyott, mig az 1916-iki forgalomhoz viszonyítva 1802, 1916 márciushoz képest 1917 márciusban 2402 utassal volt kevesebb, tehát a személyforgalom feltűnően csökkent. Legutóbbi költségelőirányzatunkban majdnem 90% pótadó van előirányozva. — Köztudomás szerint a rengeteg háborús kiadások legnagyobb részét adó utján kell behajtani, tehát adóink óriási módon fognak emelkedni. Ezen adóviselési kötelezettségnek csak úgy lehet eleget tenni, ha a forgalom fejlesztetik és nem csökkentetik és mivel Pápa város fejlődése is szorosan függ e sérelem elhárításától, a Pápai Lloyd-társulat választmányának határozatából folyólag kérem: Méltóztassék kizárólag ezen indítványom tárgyalására az állandó választmány meghallgatása után mielőbb képviselőtestületi ülést összehívni és elhatározni, hogy a Pápa-csornai vasút legutóbbi menetrendjének sürgős megváltoztatása végett a képviselőtestület felir a nagyméltóságú m. kir. kereskedelmi miniszter úrhoz, állíttassa helyre a máv. igazgatóság menetrend osztálya által a régi menetrendet olykép, hogy két vonat induljon Pápáról Csornára és jöjjön onnét vissza és pedig Pápáról reggel fél négy óra tájban, a 3 óra körül Budapestről indított éjjeli vonat beérkezése után. Ezzel megy Csornára, aki oda gravitál. E vonat mint a régi pénteki vonat naponta jöjjön vissza reggel 7—8 óra között, hogy a Pápára utazni szándékozó közönség és a Pápán iskolába járó tanulók ide is eljussanak, a délutáni vonatok pedig a régi menetrend szerint tartassanak fenn, mi által lehetővé válik, hogy az utas minden irányban aznap haza érhet és ez a forgalmat is lényegesen emeli, kérje fel e végből vármegyénk közszeretetben- és közbecsülésben álló igen tevékeny főipánját, dr. Rainprecht Antal urat, ki készséggel igyekszik bennünket támogatni, Pápa város köztiszteletben álló képviselőjét, dr. Antal Géza urat, a győri kereskedelmi és iparkamarát, hárítsák el hathatós befolyásukkal ezen, a városra mért hanyatlását előidéző, adóképességét csökkentő súlyos csapást mielőbb sikeres közbenjárásukkal. Teljes tisztelettel Steinberger Lipót a pápai Lloyd-társulat elnöke. A mérleg' olvashatósága. Irta: Tapolcsányi Kálmán. Általánosan ismert, illetve kivánt dolog, hogy a mérlegnek olvashatónak kell lennie, hiszen ezt a kereskedelmi törvény idevonatkozó szakasza is — habár burkolt formában — kimondja. Tudvalevő, hogy a részvénytársaságok részvényesei mind laikus egyének, kik a könyveléshez abszolúte nem értenek? ha már most egy társaság mérlege kezükbe kerül, ezen eligazodni nem igen tudnak és arról igen ferde nézetük van. De nemcsak a részvényesek nem látnak tisztán a kiadott mérlegben, hanem nagy akadályt gördítenek a mérlegek a törvényszéki birák munkája elé is, különösen oly esetekben, midőn egy részvénytársaság felszámolásáról, vagy csődjéről van szó. Ilyen esetekben a birák sokszor hónapokig tanulmányozzák az illető részvénytársaság mérlegét s végeredményben kirendelnek egy könyvszakértőt s ennek véleményét keli elfogadniok, mert a mérleg nem viseli magán az olvasható jelleget, s ez által a birák munkáját nagyon megnehezítik. Jelen cikkem keretében csakis a pénzintézetek mérlegét teszem birálat tárgyává, tehát az ipari és egyéb részvénytársaságok mérlegét nem óhajtom ezidőszerint boncoló kés alá venni, jóllehet ezekről is sok szó eshetnék. Áttérve a dolog érdemi részére, megállapíthatjuk, hogy a pénzintézetek nem tartják be strikte a törvény rendelkező szakaszát, hanem igyekeznek mérlegüket olykép összeállítani, hogy ezt mentől kevesebb ember értse meg, illetve olvassa el. Nagyon sok pénzintézeti mérlegben p. o. a mérleg vagyon-oldalán a következő kitétel olvasható: „Váltótárca álladék", a teher-oldalán pedig „Visszleszámitolt váltók", ezt sokkal egyszerűbben és helyesebben lehetne feltüntetni, ha a mérleg vagyon-oldalán ilykép volna olvasható: „Leszámítolt váltók", ebből levonva a „Visszleszámitolt váltókat", marad „Váltótárca álladék". Tovább menve, azt látjuk, hogy hasonló módon járnak el a bekeblezett jelzálogos kölcsönöknél is, itt pl. a mérleg vagyon-oldalán ^^ ^ ^ |kl 13 ^T * _ * * Kitűnő hangú, szép munka K 30"— fita^ I H Fm Ml mm m Fm 11 HECjEDU Hangverseny-hegedű, mesés ^^ • • » _ B jóhangu K 60•••••^^^•••IIMI^^^BMBBBIÍMIIBMMBMHP hangja páratlan! Vonó K 8 - K 12K 15BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60, saját palota. Rendelésnél a pénz előre beküldendő.
