Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-11-02 / 44. szám

HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 16, félévre 8, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. Elet és halál! B éke és békesség-! A Kárpátoktól le az al-Dunáig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar; Szétszórt hajával, véres homlokával Áll a viharban maga a magyar! Két emberöltő telt el, mióta Petőfi e sorokat irta s ötödfél évi vérontás, ötödfél évi szenvedés után a 48 ideje ime ismét megújul. Nincs szövetségesünk többé senki, régi és új ellenségeivel szemben egyedül áll ismét a magyar. A válság e rettenetes óráiban, bekövetkezett és mondhatni azonnal törvényes szentesítést is nyert az a nagy forradalmi változás, mely megteremtette a magyar nép önmagával függetlenül rendelkező szabad Magyarországát. Hogy hogyan fog rendelkezni önmagával az ország, az iránt kétség nem lehet. A magyar nép kettőt akar: békét és békességet. Erős akarattal, szilárd önfegyelmezéssel el fogja mind a kettőt érni. Csak már napokig kell kitartania, csak már egynehány napig keli állania a rettentő vihart egymagában, de rendületlenül. Mert a békét az ellenség megadja. A megtörtént nagy átalakulás az idők követelménye, de általa kivánt biztosíték is volt. Nein is annyira a régi ellenség részéről fenyeget bennünket élet és halál. Újak akarnak betörni határainkon, újak akarják feldúlni tűzhelyeinket Minden magyar katona szent kötelessége azért, hogy oda menjen, ott álljon és ott kitartson, ahová a magyar népkormány hadügyminiszterének parancsa rendeli. Csupán ez hozhatja meg, csupán ez biztosíthatja számunkra a gyors és teljes békét. A békességet pedig, amely ép oly fontos, mint a béke, meghozza és fenn fogja tartani a magyar nép higgadt önérzete. Kivíva minden, amire vágyott. Az eredményeket a maguk összes áldásaival természetesen csak a háború után élvezheti úgy, ahogy azt vére hullásával, becsületes munkájával régóta kiérdemelte. Minden rendbontás kockára tenné ezeket az eredményeket, veszélyeztetné a nagy vívmányokat, melyeket a magyar nép számára a Magyar Nemzeti Tanács hatalma és hitele biztosít. Azt a méltóságos nyugalmat, amit a Magyar Nemzeti Tanács kér tőlünk kiáltványában, őrizzük meg tehát, magyarok! Békességben virradjon ránk a béke napja! DR. x. E. Középfokú gazdasági tanintézetet JP apának. A világháború alatt nagyon is bebizonyosodott, hogy nálunk az ország létalapját első sorban a mezőgazdaság képezi és ha a háború által reánk rótt terheket kiheverni akarjuk, legelőször gazdasági erőnket kell fokozni, hogy a fokozottabb igényeket minden téren kielégíthessük. Mezőgazdaságunk még mindig nem elég fejlett, hisz nagyon sok cikk miatt a külföldre szorultunk és a sokat hangoztatott többtermelést még csak kis mértékben valósítottuk meg. Ha a háború után meginduló gazdasági versenyben helyünket megállani akarjuk, már most gondolnunk kell mezőgazdaságunk fejlesztésére és a termelést akképen kell megszerveznünk, hogy necsak az itthoni szükségletet elégítsük ki, hanem minél nagyobb mennyiséget szállíthassunk ki Ausztriába, Németországba és a balkáni államokba, hogy ezáltal valutánkat megjavíthassuk. A többtermelés alapfeltétele a szakképzettség és ennek elmozdítására szolgálnak a különféle gazdasági szakiskolák. A gazdasági szaklapok és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület az utóbbi időben nagyon sokat foglalkoznak a gazdasági szakoktatás kérdésével és kívánják a gazdasági szakiskoláknak a mai fokozottabb igényeknek megfelelő átalakítását. Aki eddig is kellő érdeklődéssel viseltetett a gazdasági szakiskolák iránt, azt tudja, hogy ma Magyarországon kétféle tipusu gazdasági iskola van: magasabbfoku, hova a gazdasági akadémiák és alsóbbfoku, hova a földmivesiskolák tartoznak. E kétféle tipusu iskola között nincs meg a kellő átmenet, mert hiányzik a középfokú gazdasági szakiskola, mely pedig épen a 100 holdon felüli kisközépbirtokosok és a nagyobb középbirtokosok igényeinek felelne meg és egyúttal alkalmas volna a középbirtokosokra szakképzett gazdatiszteket is nevelni. Amint a Köztelek, az ország egyik legnagyobb gkzdasági szaklapjának legutóbbi száma közli, a földmivelésügyi minisztériumban már folynak az előmunkálatok a gazdasági szakiskolák megreformálására, tehát biztosra vehető, hogy az ország egyes vidékein fel fogják állítani a gazdasági középfokú tanintézeteket és valószínűleg néhány földmives-iskoía át-r szervezésével fogják a kérdést megoldani. Az ilyen középfokú gazdasági tanintézetbe négy középiskolát végzett ifjakat vesznek fel s a tanfolyam valószínűleg három vagy négy évig tart és a szakiskolát végzett növendékek egyéves önkéntességi jogot is nyernek. Városunkban is van egy gazdasági szakiskola, a fölmives-iskola. Amennyiben a földmiveiésügyi minisztérium tényleg tervezné néhány földmives-iskolának gazdasági középfokú intézetté való átszervezését, azt hisszük, hogy erre a célra legelső sorban a pápai földmivesiskola felelne meg, mert van megfelelő gazdasága és egyéb felszerelése, vannak megfelelő épületei, ahol a bentlakó növendékeket elhelyezni lehetne (a konviktusban el nem helyezhetők lakhatnának a városban és onnan járhatnának ki az előadásokra), szóval földmivesiskolánk úgy fekvésénél, a városhoz való közelségénél, mint felszerelésénél fogva nagyon is alkalmas volna középfokú gazdasági intézet céljaira. Egy ilyen nagyobbszabásu intézet természetesen nagyobb tanári testületet is igényel. Ez a tanárkérdés is könnyen megoldható volna úgy, hogy a közismereti tárgyak tanítására egyelőre valamelyik másik tanintézet tanárai vállalkozhatnának megfelelő tiszteletdíj mellett, legfeljebb a szaktárgyak tanítására kellene a földmivelésügyi minisztériumnak a meglevő tanerőkön kivül 2—3 tanerőről gondoskodni, akik, mivel az iskola telepén elegendő lakás nincs, a városban lakhatnának. Tehát a földmivelésügyi kormánynak aránylag nagyon kevés költségébe kerülne földmives-iskolánk átszervezése úgy hogy már a jövő évben ezt meg is lehetne valósítani. A Köztelek híradása szerint egyes városok: Kecskemét, Debreczen — de Torontálvármegye is — már mozgalmat indítottak, hogy gazdasági középfokú tanintézeteket nyerjenek. Soha kedvezőbb alkalom nem kínálkozott arra, hogy Pápa városa is kapjon középfokú gazdasági tanintézetet. Városunk eddig is nagyon sokat áldozott kulturális célokra, hiszen az egész Dunántúlon egy városban sincs annyi iskola, mint Pápán, tehát úgy kulturális előhaladottságánál, mint pedig kedvező gazdaQTERNBERG BESZELOGEPEI a legjobbak ! BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60, saját palota. Tölcséres kitűnő hangú, legújabb rendszerű K 150"— Ujtalálmányu tölcsérnélküli „Etofon" beszélőgép becsukható tetővel a legtökéletesebb K300-— Rendelésnél a pénz előre beküldendő.