Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-11-02 / 44. szám

sági fekvésénél és vasúti összekötteté­seinél fogva nagyon is predesztinálva van arra, hogy egy középfokú gazdasági tanintézetet Pápán létesítsenek és ha a város részéről anyagi áldozatokat kellene is hozni egy ilyen intézet elnyerhetése végett, még azt is meg kellene tenni, mert az intézet felállításával városunk nemcsak erkölcsileg nyerne sokat, hanem anyagilag is, amennyiben ez által egy­részt a Pápán tanuló ifjúság részére nyilna meg egy újabb tér az érvényesülésre, másrészt ez az intézet ide vonzaná a környékbeli középiskolák tanulóinak egy részét. Különösen pedig alkalom nyílnék úgy a pápai, mint a közeli vidéki (Czell­dömölk, Kapuvár, Sárvár, Veszprém stb.) polgári fiúiskolák érdemes és jó előme­netelü tanulóinak a tovább tanulásra, mert városunkban megtalálnák azt a szak­iskolát, mely igényeiknek minden tekin­tetben megfelelne. Pápa város képviselőtestületének kell ebben az irányban az első lépést meg­tennie. Tegye ez eszmét a városi tanács magáévá, nyújtson be indítványt a közép­fokú gazdasági tanintézet létesítése végett a képviselőtestülethez, vagy a maga hatás­körében kövessen el az illetékes fóru­moknál mindent, hogy ez az intézet a földmives-iskola átszervezése folytán már a jövő ősszel megnyílhasson városunkban. Egy középbirtokos. Apró megjegyzések. A spanyol-nátha és az ácsorgás. Tudós orvosok azt állítják, hogy a spanyol-nátha elleni védekezéshez tartozik, hogy kerüljük a sokadal­makat és a meghűlést. Egyik hatósági orvosunk ezt falragaszokon is figyelmébe ^ajánlja a gon­dozására bizott közönségnek. Ám mig egyik hatósági közeg : a járási tiszti orvos óv a gyü­lekezéstől, a megfázástól, addig a másik ható­ság : a közélelmezési hatóság egyenesen az okos tanács megszegésére kényszeríti a közönséget. A nyomorúságos zsirkiosztást most is úgy végezteti, hogy százával sorakoztatja a már­tiriumot járó közönséget a hatósági hentes­üzletek előtt, s óraszámra kell „kettős rendeké­ben állani — hiába: megszoktuk a hosszú há­ború alatt a katonai ,regulát! —, mig azt a nevetségesen csekély zsirmennyiséget a jobb­sorsra érdemes asszonyok és gyermekek meg­kaphatják. íme: ilyen, egymásnak ellentmondók nálunk a hatósági intézkedések! Mert hogy az ácsorgás gyü lekezéssel és megfázással jár, tehát előkészít a sp anyol-járványra, az bizonyos. Hisz a hentesüzletek előtt óraszámra ácsorgók leg­többjének hiányos a lábbelije, vékony, kopott a ruhája — erről tanúságot tehetnek mindazok, akik figyelemmel ki sérik a háborús időknek ezt szomorú csapatát. Aztán ne feledjük azt se, hogy immár a hőmérőben a higany a fagypont körül sülyedez, olykor-olykor — vagy tán helye­sebben : gyakran — hideg őszi eső verdesi a néptelen utcák lucskos aszfaltját. Oly körülmé­nyek ezek, hogy járvány nélkül, spanyol-nátha nélkül is igen könnyen megbetegedhetik az ember. Az ácsorgás ellen tehát okvetlenül kell tenni valamit. Redukálni lehetne pl. azzal is, ha a hadbavonult hentesek feleségeinek — úgy tudjuk, szívesen is vennék — engedélyt adná­nak, hogy üzleteiket megnyithassák és a saját rezsijükben hust mérhessenek. E mellett oszt­hatnának ki hatósági zsirt is. Ily módon sza­porodna a kiosztó-helyek száma, gyorsabban menne a kiszolgálás, rövidebb ideig tartana az ácsorgás. Ám ha a hatóság kénytelen volna ragaszkodni a mostani rendszerhez, akkor ajánl­juk, építtessen sürgősen mindenik hatósági hentesüzlet mellé fűthető várótermet. Máskép valóban maga terjeszti a betegséget. A zsirszükséglet érdekében! A héten azzal örvendeztették meg a közeliátásra szoruló közönséget, hogy az egyébként is lehetetlenül szűkre szabott heti 8 dekás zsir-fejkvótát le­szállították 7 dekára. A zsirellátás tekintetében ezzel a lehető legkritikusabb helyzetbe jutot­tunk. Reákényszerült a keresztény közönség is, hogy az előállott sertészsirhiányt szárnyasok­ból nyert zsirral pótolja. Igen ám, de egy hízott kacsa 70—80 koronába, egy hizott lud 150— 200 koronába kerül piacunkon. Hogy adhatna ki a szegényebb néposztály ennyi pénzt, hogy 1—2 liter zsirt nyerjen? Hiszen ekkor egy-két heti egész élelmezésének költségét kacsára vagy libára kellene fordítania. Pedig soha annyi hizlalt kacsát és ludat nem hoztak piacunkra, mint most, a nagyszerű kukoricatermés idején — és mégis megfizethetetlen az ára. Ennek pedig az oka egyszerűen az, hogy van egy-két kereskedő városunkban, akik a hizlalt kacsát és libát horribilis áron összevásárolják a közönség orra elől — kiszállításra. Amivel nekünk a zsirin­ségen enyhíteni lehetne, azt ők elszállítják Bécsbe, Budapestre. A hatóságnak keményen a talpára kellene állania, hogy ezt a kiszállítást korlátok közé szorítsa. Nincs kifogásunk az ellen, hogy a felesleget elvigyék tőlünk, de tegyék lehetővé, hogy amire itt szükség van, azt a helybeli publikum megszerezhesse. Mindenek előtt az üzérek vásárlási idejét emeljék fel 9 óráról 11 órára, s ellenőrizzék szigorúan, hogy az „élel­mes" kereskedők ezt az óra-tilalmat ne játsz­hassák ki úgy, hogy a kiszabott időnél előbb másokkal vásároltassanak, amint az most igen gyakran megtörténik. Ily módon sikerül talán a zsirinségen némikép enyhíteni. De volna még egy másik mód is. A közélelmezési hivatal által a mult élelmezési évben elért tekintélyes ha­szonból vásároltasson a város hizott libákat s azok húsát és szalonnáját, miként a főváros is tette, méresse ki jutányos áron a közönségnek, így legalább amikor a hus- és zsirinségen eny­hítene, a közellátásra szoruló publikumot is igazságosan részesítené abból a haszonból, ami ennek a publikumnak a zsebéből állott elő. A szappan. Hogy legutóbb az alispáni hivatal a város részére lugkövet utalt ki, azt mondták — igazuk is volt —, hogy ezt a csekély mennyiséget nem érdemes a közönség közt szétosztani, hanem majd a város szappant főzet vele, s szappant fog a közönség rendel­kezésére bocsátani. Hónapok multak el azóta, de a publikum, ez a tűrésre, kitartásra kár­hoztatott jó publikum, még egy csipetnyit sem látott abból a megígért városi szappanból. Nem tudjuk, főztek-e már a kérdéses lugkő felhasz­nálásával szappant, vagy tán már ki is osz­tották a közönség háta megett; de azt tudjuk, hogy olyan szappanhiány van, amiből már a köz­tisztaságra és közegészségügyre egyenesen kár . háramlik. Vannak családok, amelyek hónapok óta nem tisztálkodhatnak rendesen; mert hisz hadi­szappant is vajmi ritkán osztanak nálunk ki, jóllehet tudomásunk van róla, hogy pl. a fő­város közönségét kifogástalanul ellátják hadi­szappannal. Sürgős intézkedést kérünk tehát a szappan-ellátás tekintetében is. Ha nem főzték volna még ki, hát főzzék ki mielőbb azt a városi szappant; továbbá hassanak oda, hogy a hadiszappanból is olyan arányban juttasson a központ városunk lakosságának, amint azt a főváros közönségével teszi. Az egyenlő elbánás elvét főként a mai kritikus időkben tisztelet­ben kell tartani. N. P. KÜRTZ GYULA zongoraraktára GEJ Pápa, Fő-tér. B HETI ÚJDONSÁGOK. Halottak napja. Nem azokra a halottakra gondolok, akik idehaza, édes honi földben, jól gondozott sírokban nyugosznak. Nem azokra, kik munkájuknak bevégzése után, vagy ha en­nek előtte is, de a természet rendjén távoztak el a minden halandóknak útján. Nem azokra, kiknek hűlő kezét hitves és gyermek szoríthat­ták meg utolsó búcsúra, mielőtt csendesen el­szenderedtek. Halottak napján azokat látom, akiket éji sötétben, mikor egy-egy rövidke időre elnémúlt az ágyuk gyilkos tüzelése, a kemény sziklából nagy kínnal kikapart alacsony üregbe kellett sietve elföldelni; azokat, kik ezrével por­ladnak homokba roskadó tömegsírokban; azokat, akik temetetlenül maradtak futva elhagyott csata­tereken, kiknek megüvegesedett szemébe bele­fűzött a felkelő nap és véres testükből másnap kóbor kutyák ütöttek lakomát. Halottak napján azokat a halottakat látom, akiknek nem kellett volna meghalniok, akik időnek előtte pusztúltak el és mindeneknél fájóbb az, hogy azt sem tudjuk: miért ? Miért a hősiesség, miért az önfeláldozás, a becsület, az eskü szentsége, mindez: miért ? .. . Járvány dúl az ország­ban, nem szabad temetőbe járni. Nincs gyer­tyánk, nem tudjuk a sírokat kivilágítani. Minek is mennénk? Minek is világítanánk? Szivünkbe temetve hősök milliója, gyászos emlékezésünk mécsese azoknak világol halottak napján. — Városunk és az események. A nagy eseményekről, melyek október 30-án a főváros­ban végbementek, az első híradás 31-én reggel érkezett városunkba, amikor a Magyar Nemzeti Tanács sürgönyileg tudatta a várossal, hogy az ország intéző hatalmat magához vette és csatlakozásra hivta fel városunkat. Dr. Tenz­linger József polgármester a sürgöny vétele után azonnal tanácsülést tartott s ennek hatá­rozatából délutánra a Griff termébe értekezletet hivott össze, melyen a meghívottakon kivül is számos polgár és katonatiszt jelent meg. Az elnöki előterjesztést nagy lelkesedéssel fogadták. Sorban keltek fel a munkásság és polgárság szószólói, hogy a csatlakozásra való készségü­ket nyilvánítsák és ennek dokumentálására más­nap 31 -ére népgyűlés megtartását tartották szük­ségesnek. Ily értelemben nagy hatással szóltak: dr. Balla Róbert, Győri Gyula, Kőszeghy Jenő, dr. Hoffner Sándor, Torma Lajos, dr. Kende Ádám, Kötse István, Blau Henrik. Mások a viszonyok kialakulását megvárandónak és a népgyűlésnek vasárnapig leendő elhalasztását javasolták. Az értekezlet óriási többsége azon­ban az azonnali csatlakozás kimondása és más­nap tartandó népgyűlés mellett foglalt állást. Ilyen értelemben az értekezlet dr. Balla Róbert elnöklésével végrehajtó bizottságot is kiküldött. A városi tanácsa maga határozatáról a követ­kező sürgönyben értesítette a Nemzeti Ta­nácsot : Pápa város tanácsa hazafias lelkese­désének legnagyobb melegével csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz, amely Magyarország teljes függetlenségét, a népjogok legmesszebb menő kiterjesztéset az azonnali békekötést, határaink megvédését a közrend és nyugalom biztosítását tűzte zászlójára. Az Isten áldását kéri hazafias munkájára. A kiküldött végrehajtó bizottság másnap összeült. E napra azonban a helyzet már annyi­ban megváltozott, hogy a Nemzeti Tanács kebeléből neveztetett ki az első magyar nép­kormány. E nagyfontosságú változásra való tekintettel s azért is, mert egész nap vigasz­talanul zuhogott az eső, a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a város ünnepélyes csatla­kozása s a helyi Nemzeti Tanács megalakítása vasárnap délelőtt 11 órakor a Griff termében tartandó díszközgyűlésen történjék. A díszköz­gyűlés tárgyai: 1. A városi tanácsnak a Nem­zeti Tanácshoz történt csatlakozásának bejelen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom