Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-05-05 / 18. szám

A református nőegylet hangversenye. — 1917 április 29. —' A dunántúli református egyházkerület közgyűlésének előestélyén a közgyűlésre egybesereglett illusztris kerületi tagok tiszteletére előkelő vendégek közreműködésével fényes hangversenyt rendezett április hó 29-én a Griffszálló nagytermében a pápai református nőegyesület. A hangversenyt a főiskolai kántus nyitotta meg, amely a megszokott szabatossággal és teljes hatással adta elő Kéler Béla „Magyar nyitány"-át Tóth Lajos avatott vezetése mellett. Krausz Kató internátusi zongoratanárnő átértő, finom művészettel játszott zongorán két Chopin-darabot. Kocsisné Kis Ilonka egy csokor hangulatos háborús verset (Zilahy, Kis József, Vértesy stb.) szavalt. A költemények mélységes megértését elsőrendű szavalóművészet juttatta előadásában érvényre. A maga megértését és átérzését szuggesztív erővel plántálta át hallgatósága lelkében s ezzel egyetemes, mély hatást ért el, mely zúgó tapsokban jutott kifejezésre. Kreisler Lilly hegedüszáma következett ezután. A múltkori leányegyleti nagy sikere után, amelynek hire az egész várost bejárta, mindenki felfokozott érdeklődéssel és kíváncsisággal várta a nagytehetségű fiatal leány felléptét. Amit azonban Kreisler Lillyke nyújtott, az felülmulta a felcsigázott várakozást is. Pugnani Praeludium et Allegroját (Fritz-Kreisler átdolgozásában) játszotta először, majd Vieuxtemps Ballade et Polonaise-éből a Polonaise-t. Egyik nehezebb darab, mint a másik. Próbára teszi az igazi tanult művészt is. Ám Kreisler Lilly nemcsak tanult művész, ami játékának technikailag tökéletes voltából ismerhető fel, de valódi istenáldotta tehetség, aki a szivek meghódítására hivatott. S ezt el is érte programmja minden számával. Az estély második részében Boccherini-Kreisler Allegretto-jával és Hubay a Helyre Kati motívumával átszőtt IV. csárdajelenetével még az egészen laikusokat is elragadó előadásával csak fokozta (ha ugyan ez egyáltalában lehetséges volt) a rendkívüli hatást. A tomboló közönség tapsai nem is ültek el addig, mig a bájos fiatal művésznő ráadással nem szolgált. Az estélynek úgy első, mint második részét Kulcsár Juliskának, a m. kir. Opera fiatal művésznőjének remek énekszámai fejezték be. Liliomtermet, gyönyörű arc, kifejező szem — a primadonnai siker e külső tényezői mellett — hajlékony, minden modulációra képes ezüstcsengésü hang és cizellált énekművészet hozták létre azt az igazi belső sikert, amit e nagyrahivatott művésznő publikumunknál elért. A Trubadur és Carmen klasszikus szépségű áriáinak klasszikusan szép előadásával, koloratúrájának csillogásával épúgy magával ragadta a közönség muzikálisabb, műértőbb részét, mint a laikusabbakat a népszerűbb zenéjü darabokkal: Volga partján, Édes kis fecskemadár, Dal a fecskékről, Sohse nyit igazán virágot a cserfa; hol busongóan édes, hol pajzánul könnyed, kifejező szép előadásával. A szűnni nem akaró tapsokra újabb és újabb ráadást kellett adnia. Úgy Kreisler Lilly, mint Kulcsár Juliska kíséretét Kis József látta el, finoman, simulón, diszkréten, szóval tökéletesen, úgy ahogy Kis József szokta. Legutoljára emlékezünk meg az estély egyik legkitűnőbb pontjáról: Vértesy Gyulának, a Petőfi-társaság tagjának, az országos nevű költőnek felolvasásáról, kit éppen a mult héten koszorúzott meg újból a Petőfi-társaság. Egy még elő nem adott drámájának egy részletét olvasta fel. A reális jellemzés, a csodálatosan hü lélekrajz, amely a bemutatott pár jelenetet jellemzi, nemcsak a hallgatóság elismerő tetszését váltotta ki, de biztos záloga a darab színpadi és irodalmi sikerének is. A közönség hálás tapsokkal köszöntötte a kitűnő poétát. Az egész estély magas művészi színvonalával a jelenvolt fényes publikum legteljesebb elismerését érdemelte ki s ez elismerésből méltó rész kell hogy illesse a ref. nőegylet vezetőségét — élén Kis Józsefné elnöknővel —, kik mindent elkövettek az elért szép siker érdekében. Jótékonycélra az estély tisztán 900 K-t jövedelmezett. Illatos tavasz volt.. . Illatos tavasz volt .. . Rózsák levelében, Fürdött a napsugár . .. Gyermekkorom éltem. Tarka ruhát vett föl kis falum zöld rétje. Virágot gyűjtöttem, vadásztam lepkékre. Arany mezben látszott zsindelyes kis házunk, Hej, be' mily szép élet volt akkor minálunk! . . . Lágyan illatoztak kertünkben a rózsák; Dalolta a rigó a megszokott nótát. . . Futottam a hegyre, bejártam az erdőt, Szerettem hallgatni a suttogó szellőt Belevegyült abba patak csobbanása, Fodrain a sellő tündér táncát járta . . . De amint elsuhant fölöttem a szellő, S ellebbent előlem az a pajzán sellő — Hej' akkor nem tudtam! — Ugy tűntek az évek — Álom volt az, vagy mi — most tudom, hogy élek!... Nyár volt akkor . . . Nyár volt akkor . .. Nyár volt. Ringó kalászróna Volt a láthatárnak sárga takarója . .. Vidám fecskepárok csevegtek az ágon, Nem voltam elhagyott én sem a világon ... Volt egy piros ajkú, kökényszemü lányka . .. Hullámzó, szőke haj gördült a vállára; Arcának rózsái biborpirban égtek, Nem volt teremtése talán szebb az égnek! . .. Szerettem. Hevültem. Egy szebb jövőt vártam ... Törtem a magasba, szenvedéllyel, bátran! Szivem, ez érző sziv tüzelt mindig jobban, S hogy ki ne aludjék, lángra lobbantottam!.. . ... És a láng — ellobbant. Kihamvadt parázsa .. . Tél húzta rá leplét az álmatag tájra . .. Legyintget engem is fagyos tenyerével, Hej' pedig Istenem, én még nem is éltem! . . Tél van . . . Tavasz is elrepült... A nyár is elszaladt. . . Kis patak dudorász búsan a fák alatt.. . Merengve állok én künn a hideg vártán, — A jó Isten tudja, ezután mi vár rám?! . .. Álom, ami elmúlt. .. Valóság, mi itt van. Zúzmarás ágak közt golyó nagyot rikkan . . . Én, meg a fegyverem őrködünk csak árván. — A jó Isten tudja ezután mi vár rám?! . .. Pákozdy Gyula tart. hadnagy. HETI ÚJDONSÁGOK. — Gróf Tisza István Pápán. A magyar kormány illusztris feje, gróf Tisza István miniszterelnök, a dunántúli református egyházkerület osztatlan tisztelettől és szeretettől övezett főgondnoka, hétfőn az egyházkerület közgyűlése alkalmából városunkban tartózkodott. Gróf Tisza szalonkocsijában hajnalban érkezett Pápára, s délelőtt elnökölt a közgyűlésen, mely meleg ovációban részesítette 10 éves főgondnoki évfordulója alkalmából. A Griffben tálalt ebéd elköltése után délután az egyházkerület vezéremberei kíséretében sorban látogatta a kerület tanintézeteit, a theológiát, a nőnevelőintézetet, a főgimnáziumot, minden iránt érdeklődve, s mindent a leggondosabban szemügyre véve. A főiskola impozáns épületében járva, amely most tudvalevőleg katonai kórházi célra szolgál, több ott ápolt katonát megszólításával tüntetett ki, barátságosan elbeszélgetvén velük. Délután még néhány magánlátogatást tett — köztük Gyurátz Ferenc ny. ev. püspökéi —, s termes kocsijában töltvén az éjszakát, a kedd hajnali vonattal elutazott városunkból, melynek lakossága illő tisztelettel látta a nagy embert a maga körében. — Személyi hir. Dr. Városy Tivadar, a győri tankerület főigazgatója e hó 4-én és 5-én a ref. főgimnázium hivatalos meglátogatása végett városunkban tartózkodott. — Mészáros Károly polgármester a mai napon Budapestre utazott s ott a vasúti menetrend kedvezőbb megváltoztatása érdekében fog a kereskedelmi miniszternél eljárni. — Előléptetés. Dr. Kőrös Márton, főszerkesztőnk testvér bátyja, a Máv. igazgatóságában a fuvarozási peres ügyek vezetője, május 1-ére főfelügyelővé lépett elő. — Hymen. Fábián Károly földink, a magyar királyi államvasutak mérnöke, folyó hó 8-án vezeti oltárhoz Kőszegen Kováts Bözsike úrhölgyet, özv. Kováts Gézáné leányát. — Eljegyzés. Fürst József, a Barta és Fürst divatáru kereskedő cég beltagja Nagykanizsán, eljegyezte Klein Simon földbirtokos és nagykereskedő leányát, Lenkét Pápáról. (Minpen külön értesítés helyett.) — Polgárliga. Vezetőcikkünkben méltatjuk a városi polgárság ezen új tömörülésének nagy jelentőségét és célját. E ligának megalapítását a magyar városok Orsz. Kongresszusa határozta el és az akció megindítását és vezetését Bárczy István budapesti polgármesterre bizta, aki a szervező ülésre, amelyet folyó hó 19-én, Budapesten, a Vigadóban d. e. 10 órakor tartanak meg, a polgármesterek utján meghívta az egyes városok lakosait is. Mint értesülünk, Pápáról is többen résztvesznek a gyűlésen. A liga programmját a Kongresszus határozati javaslata foglalja magában: I. A városi politikában a városok újjászervezése az önkormányzati szabadság szellemében, vagyis egyfelől a városi lakosság minden rétegének az önkormányzatban való részesítésével, másfelől az állami beavatkozás terének kisebbítésével és a rendezett tanácsú városok felett gyakorolt vármegyei fenhatóságnak megszüntetésével; a városok pénzügyi önállóságát és önálló s fejlődésképes adó alapok átengedésével képessé tételét az egyre növekvő feladatok terheinek viselésére, a városi hitelműveletek formai és anyagi megkönnyítését, végre az országos ügyek intézésénél felmerülő költségeknek, mindenekelőtt a városok háborús kiadásainak, az állam részéről való megtérítését ; a városi közgazdasági élet nekilendítését, elsősorban az építőipar lábraállítását; a fogyasztók két főszükségletének kielégítését: a jó, elegendő és olcsó élelmet és lakást; — II. az országos politikában a nép uralmát a törvényhozásban és a közélet minden terén ; egyszerű, gyors és élettel teli közigazgatást, jól fizetett, hozzáértő független tisztviselőkkel; a közterheknek az egész társadalomra egyelő és a teherviselőképesség arányában való megosztását; a termelésnek minden irányban fokozását és ehhez a közérdek korlátai közt a gazdasági tevékenység szabadságának biztosítását; nagyarányú beruházásokat az állami élet egész vonalán; minden jogi, közigazgatási és társadalmi feltétel megteremtését arra, hogy 'több ember szülessék, több maradjon meg s aki megmarad, emberségesen élhessen, boldogulhasson; a munkájuk után élők tisztességes megélhetésének biztosítását és a munkanélküliekről, valamint a munkaképtelenekről való gondoskodást, egyszóval komoly, erőteljes szociális politikát. A kongresszusra Pápa város tanácsa Mészáros Károly polgármestert küldte ki, egyúttal felkérte dr. Antal Géza országgyűlési képviselőt is a megjelenésre. — Vizsgálat a munkásbizt. pénztárban. Dr. Buchberger József miniszteri titkár, az Állami Munkásbiztosítási Hivatal kiküldötte, Takáts Béla számtiszt közreműködésével a héten vizsgálatot tartott a helybeli munkásbiztosító pénztárban. A négy hónap óta betegeskedő és e miatt szolgálatot tenni nem tudó Halász Mihály igazgató munkakörének ideiglenes ellátásával a szombathelyi pénztár igazgatóját, Lóránt Henriket bizták meg, aki a pénztár vezetését nyomban átvette, s hetenként átjön Pápára az igazgatót illető dolgok elintézése végett. Itt említjük meg, hogy a pénztár igen nehéz anyagi viszonyok közé jutott. 1916. évi zárószámadását 12.000 korona deficittel zárta, s fizetési kötelezettségeinek csak nagy bajjal tud eleget tenni. A vizsgálat a fent említett intézkedésen kivül az anyagi helyzet javítására is többféle intézkedést tett, minek alapján a szanálás munkáját megkezdették. Ez úton is kéri a pénztár vezetősége a rendezés nehéz munkájában az érdekeltség támogatását.